Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-20 / 139. szám
XXH. évfolyam. 19» 5. május 20, csütörtök. 139. szám. nMMi Előfizetési Ara* : 0#“%! M |3|8 A iTl Hirdetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész fi ,§' tj| Dem ként nyíltért közlemények, bírósági évre i8 korona, — fél évre 9korona, — "*<■■■ **• w v «i"“" Ítéletek20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fül., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- FA p kp tx . r\r cct6t SÁNDOR Felplfi«? ^prkpsytő • KÁLI" A V MIKLÓS Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,köszö- és ünnepnap is 4 t. — Szerkesztőség ^szerkesztő. ur- 3CIC* SrtiiDUK. 1-elelos szerkesztő . nnLLHV mmLVJö. netnyilv. stb. 1 -5 sorigö K. Egyesületek, és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , ,. , , , , bá bizottságok értesítései, köszönetnyilMegyei és helyközi,telefon szám : 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vámtásai,felülfiz nyugtázása20sorig5K. Az olasz politika. Eger, május 19. Olaszországban nagy az izgalom. Népgyülések, tüntetések vannak napirenden, amelyeken követelik, hogy Olaszország is aktiv részt vegyen a világháborúban. És a háborúért lelkesedő párt, — lehet, hogy nagyobb, mint az a másik párt, mely a semlegesség fenntartásában látja Olaszország sorsát biztosítva; de az a valószínű, hogy nem nagyobb, csak hangosabb párt ez, — melynek május 20-áig be fog rekedni a torka. Holnapra hívták össze az országgyűlést. Ha el nem halasztják ezt a határidőt, ekkor dől el. hogy Olaszország semleges marad e, vagy nem ? Egyelőre korai volna nekünk arról gondolkozni, hogy az olasz hadsereg elég erős e, eléggé fel van-e szerelve a hadviselésre. Egyelőre azt sem tudja az ember megérteni, hogy az olasz közhangulat miért óhajt részt venni a világháborúban és hogyan képzeli a fegyveres akció megindítását? Egyelőre Olaszországban még csak politikáról lehet szó és nem háborúról. Egyelőre még az olasz kormány tagjai sem tudtak egymás között egyhangú határozatra jutni, hogy Olaszország semleges maradjon-e vagy se? Egyelőre Rómában még egy elég kínos kormányválság kérdésének elintézésével vannak elfoglalva azok, akik a háború rettenetes következményeiért felelősséget viselni volnának hivatottak. Egyelőre nem akadt olasz államférfiu, aki kabinetalakitásra mert volna vállalkozni és megint Salandra felé tekint az olasz király bizalma. A külföldi lapok jelentései szerint Salandra nem háborús párti politikus.. Ha háborús párti volna, nem kellett volna beadni lemondását, mert hiszen a külpolitika vezetője nem ő, hanem Sonnino külügyminiszter. A Salandra kormány lemondásának világos oka tehát nem lehet más, csak az, hogy ő és kormányának tagjai nem akarnak felelősséget viselni egy esetleges háború következményeiért. Minthogy Olaszországban nem volt található olyan államférfiu. aki a Sonnino külügypolitikája mellett kabinetalakitásra vállalko-nék, — a király igazán nem tehetett mást, csak azt, hogy újból Salandrát bízta meg kabinetalakitással, akinek csak egy kötelessége lesz — és pádig az, hogy megkérdezze a parlamenttől: akarjátok-e a háborút, vagy akar- játok-e a semlegesség íen- tartását ? Beavatott külpolitikai államférfiak azért várnak az olasz kamara és az olasz szenátus tanácskozásaitól békés megoldást, mert Olaszország helyzete olyan, hogy nem tűri el a semlegesség megszakítását. Az ország maga egy földnyelv, melynek nyugati oldala az ántáat hatalmak közvetlen érintkezésének, a keleti oldala pedig a még mindig »hármas szövetségnek“ nevezett hatalom érintkezésének van kitéve. Akármi legyen is a világháború befejező eredménye, — az olasz semlegesség minden háborús fél részéről méltánylásra tarthat számot. Mikor béke lesz, senki sem tehet szemrehányást Olaszországnak azért, mert semleges maradt. Ellenben az aktiv fegyyeres beavatkozás következménye beláthatatlan, holott semmi valószínűség nem kecsegtetheti Olaszországot azzal, hogy területet zsákmányolhasson, melynek később is birtokában maradhatna. Morális okok egész serege csoportosítható az ellen, hogy Olaszország: a hármasszövetség tagja, éppen a hár- müsszövetség ellen induljon hadjáratra és éppen olyan időben, amikor a szövetségesek az ántánt betörései ellen védekeznek. Az olssz kamara és az olasz szenátus tagjainak többsége ezen érvelések hatása alul nem menekülhet. MinI den emberi érzésből való kivetközés volna az, — ha | egy ország képviselete ilyen argumentumokkal szemben is a háborúra határozná el magát, de Olaszország min- ! den életérdekének egyenes ' megfojtását jelentené a semlegesség megszüntetése. Holnap ül össze az olasz parlament, hogy döntsön a ! háború vagy a béke kérdé- j sében. Minden józan ész ok amellett szól, hogy Olasz- 1 országnak sem célja, sem érdeke nem lehet, hogy ebbe a háborúba belekeveredjék, j Abszurdum ez az olasz háború, de talán épen a „Credo, quia absurdu n“ elvénél fogva hinnünk kell ennek a háborúnak a lehetőségében. A legutóbb érkező táviratok legalább arra engednek kö- ! vetkeztetni, hogy a béke csak nagyon-nagyon gyönge j szálon függ még és hogy e pillanatban talán már olasz hadüzenet előtt állunk. Hadüzenet előtt? Végső feszültség Olaszországban. Luganó, május 19. (A Nap holnapi száma közli.) Rómából legutóbb érkezett hírek szerint kévés a remény arra, hngy Olaszországnak a monarchiával és Németországgal való konfliktus békés utón elintéződjék. Az olasz nagy lapok római tudósitói kivétel nélkül azt jelentik, hogy ugylátszik háború előtt állunk. A Stampa, mely tudvalevőleg közel áll Giolittihez, legutolsó számában azt írja, hogy a neutralista többség felbomlott, elszéledt és Giolitti legutolsó kísérlete csak epizód az események gyors forgatagában. A római nép mámoros a háború vágyától. Nem igen van hatalom, mely gátat vethessen az elkerülhetetlen fejleményeknek. A lapok élénken vitatják azt a kérdést, hogy a kormány milyen okokat hozhatna fel az esetleges hadüzenetre. 'Genf, május 19. Az olasz sajtó ina már azokat a motívumokat is mérlegeli, amelyekkel az olasz kormány az esetleges hadüzenetet meg fogja
