Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-20 / 139. szám

XXH. évfolyam. 19» 5. május 20, csütörtök. 139. szám. nMMi Előfizetési Ara* : 0#“%! M |3|8 A iTl Hirdetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész fi ,§' tj| Dem ként nyíltért közlemények, bírósági évre i8 korona, — fél évre 9korona, — "*<■■■ **• w v «i"“" Ítéletek20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fül., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- FA p kp tx . r\r cct6t SÁNDOR Felplfi«? ^prkpsytő • KÁLI" A V MIKLÓS Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,köszö- és ünnepnap is 4 t. — Szerkesztőség ^szerkesztő. ur- 3CIC* SrtiiDUK. 1-elelos szerkesztő . nnLLHV mmLVJö. netnyilv. stb. 1 -5 sorigö K. Egyesületek, és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , ,. , , , , bá bizottságok értesítései, köszönetnyil­Megyei és helyközi,telefon szám : 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vámtásai,felülfiz nyugtázása20sorig5K. Az olasz politika. Eger, május 19. Olaszországban nagy az izgalom. Népgyülések, tünte­tések vannak napirenden, amelyeken követelik, hogy Olaszország is aktiv részt vegyen a világháborúban. És a háborúért lelkesedő párt, — lehet, hogy nagyobb, mint az a másik párt, mely a semlegesség fenntartásában látja Olaszország sorsát biz­tosítva; de az a valószínű, hogy nem nagyobb, csak hangosabb párt ez, — mely­nek május 20-áig be fog re­kedni a torka. Holnapra hívták össze az országgyűlést. Ha el nem halasztják ezt a határidőt, ekkor dől el. hogy Olasz­ország semleges marad e, vagy nem ? Egyelőre korai volna ne­künk arról gondolkozni, hogy az olasz hadsereg elég erős e, eléggé fel van-e sze­relve a hadviselésre. Egye­lőre azt sem tudja az ember megérteni, hogy az olasz köz­hangulat miért óhajt részt venni a világháborúban és hogyan képzeli a fegyveres akció megindítását? Egyelőre Olaszországban még csak politikáról lehet szó és nem háborúról. Egy­előre még az olasz kormány tagjai sem tudtak egymás között egyhangú határozatra jutni, hogy Olaszország sem­leges maradjon-e vagy se? Egyelőre Rómában még egy elég kínos kormányválság kérdésének elintézésével van­nak elfoglalva azok, akik a háború rettenetes következ­ményeiért felelősséget viselni volnának hivatottak. Egyelőre nem akadt olasz államférfiu, aki kabinetalakitásra mert volna vállalkozni és megint Salandra felé tekint az olasz király bizalma. A külföldi lapok jelentései szerint Salandra nem háborús párti politikus.. Ha háborús párti volna, nem kellett volna beadni lemondását, mert hi­szen a külpolitika vezetője nem ő, hanem Sonnino kül­ügyminiszter. A Salandra kormány le­mondásának világos oka tehát nem lehet más, csak az, hogy ő és kormányának tagjai nem akarnak felelős­séget viselni egy esetleges háború következményeiért. Minthogy Olaszországban nem volt található olyan ál­lamférfiu. aki a Sonnino külügypolitikája mellett ka­binetalakitásra vállalko-nék, — a király igazán nem te­hetett mást, csak azt, hogy újból Salandrát bízta meg kabinetalakitással, akinek csak egy kötelessége lesz — és pádig az, hogy megkér­dezze a parlamenttől: akar­játok-e a háborút, vagy akar- játok-e a semlegesség íen- tartását ? Beavatott külpolitikai ál­lamférfiak azért várnak az olasz kamara és az olasz szenátus tanácskozásaitól bé­kés megoldást, mert Olasz­ország helyzete olyan, hogy nem tűri el a semlegesség megszakítását. Az ország maga egy föld­nyelv, melynek nyugati ol­dala az ántáat hatalmak köz­vetlen érintkezésének, a ke­leti oldala pedig a még min­dig »hármas szövetségnek“ nevezett hatalom érintkezé­sének van kitéve. Akármi legyen is a világ­háború befejező eredménye, — az olasz semlegesség min­den háborús fél részéről méltánylásra tarthat számot. Mikor béke lesz, senki sem tehet szemrehányást Olasz­országnak azért, mert sem­leges maradt. Ellenben az aktiv fegyyeres beavatkozás következménye beláthatatlan, holott semmi valószínűség nem kecsegtetheti Olaszor­szágot azzal, hogy területet zsákmányolhasson, melynek később is birtokában marad­hatna. Morális okok egész serege csoportosítható az ellen, hogy Olaszország: a hármasszö­vetség tagja, éppen a hár- müsszövetség ellen induljon hadjáratra és éppen olyan időben, amikor a szövetsé­gesek az ántánt betörései ellen védekeznek. Az olssz kamara és az olasz szenátus tagjainak több­sége ezen érvelések hatása alul nem menekülhet. Min­I den emberi érzésből való kivetközés volna az, — ha | egy ország képviselete ilyen argumentumokkal szemben is a háborúra határozná el magát, de Olaszország min- ! den életérdekének egyenes ' megfojtását jelentené a sem­legesség megszüntetése. Holnap ül össze az olasz parlament, hogy döntsön a ! háború vagy a béke kérdé- j sében. Minden józan ész ok amellett szól, hogy Olasz- 1 országnak sem célja, sem érdeke nem lehet, hogy ebbe a háborúba belekeveredjék, j Abszurdum ez az olasz há­ború, de talán épen a „Credo, quia absurdu n“ elvénél fogva hinnünk kell ennek a hábo­rúnak a lehetőségében. A legutóbb érkező táviratok legalább arra engednek kö- ! vetkeztetni, hogy a béke csak nagyon-nagyon gyönge j szálon függ még és hogy e pillanatban talán már olasz hadüzenet előtt állunk. Hadüzenet előtt? Végső feszültség Olaszországban. Luganó, május 19. (A Nap holnapi száma közli.) Rómából legutóbb érkezett hírek szerint kévés a remény arra, hngy Olaszországnak a monarchiá­val és Németországgal való konfliktus békés utón elintéződjék. Az olasz nagy lapok római tudósitói kivétel nélkül azt jelentik, hogy ugylátszik háború előtt állunk. A Stampa, mely tudvalevőleg közel áll Giolittihez, legutolsó számában azt írja, hogy a neutralista többség felbomlott, elszéledt és Giolitti legutolsó kísérlete csak epizód az események gyors forgatagában. A római nép mámoros a háború vá­gyától. Nem igen van hatalom, mely gátat vethessen az elkerülhetetlen fejleményeknek. A lapok élénken vitatják azt a kérdést, hogy a kormány milyen okokat hozhatna fel az esetleges hadüzenetre. 'Genf, május 19. Az olasz sajtó ina már azokat a motívumokat is mérlegeli, amelyekkel az olasz kormány az esetleges hadüzenetet meg fogja

Next

/
Thumbnails
Contents