Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-05-02 / 121. szám
XXU. évfolyam. 1955. május 2, vasárnap. 121. szám. Előfizetési árak: Hslybea és vidéken postán küldve egész érte 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasáráé ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POIiinKAi NAPILAP Hirdetési árak: □cm ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAV MIKLÓS. Sffi&TSJSSSfiÄS ' , , bál bizottságok értesítései, köszönetnyilKiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vánitásai, felülfiz.nyugtázása20sorig5K. A hősi választójog. Eger, május 1. A legutóbbi napokban épen ellenzéki oldalról nem egyszer hangzott el az órás, hogy most pedig a kormány ne korteskedjék. írre az óvásra a kormánytulajdonképsemmi okot sem adott, mégis örömmel tapasztaltok, hogy becsületesen igyekezett mindent kiküszöbölni javaslatából, a- min az ellenzék fönakadha- tott volna. Helyesen cselekedte, mert ezáltal elejét vette annak, hogy a mai napokban annyira szükséges egyetértésen csorba essék. Ennek köszönhető, hogy ime idáig a legfontosabb javaslatok minden nagyobb zökkenés, nélkül, úgyszólván egyhangúan mentek at a képviselőház tanácskozásain. Sajnálni való tehát, hogy ez az ellenzéki óvás, melyet a kormány teljes figyelemben részesített. épen az ellenzéki sorokban nem talált ugyanilyen méltánylásra. Különben elkerülhettük volna, hogy az úgynevezett ,hősi választójog“ kérdésében ösz- szekülönböziünk és hogy a parlament szépen indultegyet- értő munkájába egyetlen kérdésnél is ellentétes hangok vegyüljenek. Ezzel korántsem akarjuk azt mondani, hogy amit Rakovszky István indítványozott: a harcoló katonák felruházása választói jogosultsággal — korteskedésnek volt szánva. Ellenben, hogy ebben az ötletben épen elég politika van, az bizonyos. Rakovszky nagyon jól tudja, hogy indítványa nem is százezrekre, hanem millión is jóval túlmenő uj választót jelentene. S tudja jól azt is, hisz maga is arra felé húzott, semmint a szélsőséges Justh Gyulához, hogy a mai többség a mi viszonyaink között az ország érdekei ellen való végzetes tévedésnek vallotta a szelekció nélkül való választójogi radikalizmust és hogy’ ennek folytán minden idevágó újabb kísérlet a »többség és vezére, Tisza gróf részéről ellenállásra fog találni.“ Ha tehát hibát követett volna el a kormány, hogy nem kerüli a parlamenti egység megbontására alkalmas pártpolitikát, épugy úgy hibázott Rakovszky, ami- dőn tudvalevő politikai ellentétet egyenesen a hájánál fogva ráncigáit elő s ezzel az idáig egységes parlamenti együttműködésbe, hacsak időre-órára, de mégis éket ütött. Ezt a hibát még szembe- ötlőbbé teszi az, hogy indítványa által Rakovszky saját magával is ellentétbe jut. A „hősi választójog“-ot indokoló beszédében ugyanis . igen helyes érzékkel maga állapította meg, hogy „a legnagyobb elismerést, a legnagyobb inegjutalmazást a katona lelkiismeretében, s jól teljesített kötelesség tudatában találja meg.“ Ha pedig igy van, aminthogy igy is van, akkor miért akar mégis katonáinkra külön préniumot tukmálni és miért akarja velük szemben annyira iníerióris helyzetbe juttatni a polgári elem összeségét, amely a front mögött ugyan, de nem kevesebb önmegtagadással ha sonlóképen bravúrosan teljesíti hazafias kötelességeit? Biz* ez csak politika volt Rakovszkytól, annyival is inkább, mert igaza volt Tisza grófnak a replikájában, hogy a választójog nem jutalom, hanem állami megbízatás, az állam által az egyénre ruházott közjogi kötelesség, amely- lyel való felruházásnál nem jutalom, hanem az állami közérdek szempontja a döntő. Ez igy van. És épen ezért bizonyosra vesszük, hogy ez ! az incidens hős katonáink- j nál nem okoz a legcsekélyebb keserű utóizt sem. Mert ők a 1 „teljesített kötelesség tudatán“ kívül a legszebb jutalmukat valóban abban lálják, hogy hazájukat és övéiket meg- védhették és hogy azért nem zetük becsülete, szeretete és hálája rajongva övezi körül valamennyiöket. De szeretjük j hinni, hogy ez a kierőszakolt j ellentét a hadi parlament hangulatát sem fogja továbbra kedvezőtlenül befolyásolni. Inkább tanulságos intelmül fog szolgálni arra, hogy ezentúl még óvatosabban kerüljünk mindent,- ami elválaszt és ami a környékező veszedelmek között egységes magatartásunknak idáig imponáló erejét a legkevésbbé is j gyöngíthetné. j Tömegesen szöknek az orosz katonák. Bukarest, május 1. Az orosz katonáknak rom án területre való szökése az utóbbi időben mind nagyobb mértékű lett, úgy hogy az orosz hadvezetőségnek most már energikus intézkedést kellett életbeléptetnie, hogy a további szökéseknek elejét vegye. Legutóbb a román határ kötelében harcoló kozákok lovastól és teljes fö'szerelés- sel szöktek át Romániába. Valamennyi orosz katona- szökevényt, akiknek száma már igen tekintélyes, lefegyverezve a sipoti katonai táborban internálták. Az orosz hadvezetőség mo3t az egész Pruth-parton nagyszámú katonai őrséget álitott föl, amelyek éjjel-nappal figyelik a környéket. Hogyan bátorítják az orosz katonákat Jézus Krisztus lefele. Eger, május 1. A kárpáti harcokban elfogott orosz foglyok között volt Guesabkij André, 58. gyalogezredbeli katona, akinél a pocsajevi ,orosz kolostorban Írással másolt következő szent levelet találták, melyet az orosz hadvezetőség a katonák lelkesítésére osztogat. A levél igy hangzik magyaréi: »Szent levél az orosz katonához! Ezen irás Pocsajevben, a kolostor templomában, a szüzanya képének háta mögött találtatott. A levelet maga a szüzanya fia, Krisztus irta és aki elolvassa, annak szerencsét hoz a háborúban, szerencsét hoz az Atyuskának, minden oroszok cárjának, hogy ellenségeivel elbánhasson. Orosz katona 1 Én Jézus Krisztus megparancsolom neked, hogy ezen levelemet, ha elolvastad, add oda a bajtársadnak. A mi urunk és paran- csolónk, a nagy és hatalmas cár bajba jutott népével együtt. Ellenség támadta meg országát, pedig nékie az egész országra ki kell terjesztenie hatalmát, az ő kezének jóságát és áldását minden élőlénynek, ki e földön van, éreznie kell. A nagy és hatalmas cár fegyvert fogott, hogy veletek, orosz katonák, atyáinak örökségét megsokszorozza. Elindult veletek egy győzedelmes háborúba. Nektek kötelességtek a cárért véreteket ontani és életeteket feláldozni. Dúló csatákban veletek van a szüzanya áldása, az kisér benneteket az igazak utján. Az ellenség gonosz és Oroszországnak kárt okoz. Gondoljatok otthon maradt családotokra, feleségetekre és gyermekeitekre. Ha ti a cár országát meg nem véditek, gzőzelmet nem arattok, nem érdeműtek meg a levegőt, hogy magatokba szívjátok, nem a föld termését, nem a cár kegyét, mely felétek sugározza a boldogságot. Vigyázzatok. Az, aki az ellenség kezébe ke-
