Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-01 / 120. szám

G K I U 8 Ä ti 3. 1915. május 1. 5-6-ig: Péterffy Lászlóné, Meiszner lm réné, dr. Menyhárd Dezsőné, Gás- párdy Katinka, Horváth Mihályné, Búzás Elekné és leánya. 6 tói fél 7-ig: Dr. Kösztler Józsefné és leánya, dr. Marzső Lászlóné, özv. Mersitz Kálmánná, Barchetti Rudolfné, özv. Szolcsányi Gyuláné, Roth Gyuláné, Polacsek Jenőné. Vasárnap reggel, a Kossuth-téren 10—11 óráig. Barssy Istvánná, Lukács Gyuláné, Vind Gézáné, Hevessy Gusztávné, Hevessy Sándorné Preszler Árminná, Müller Ferencné és leánya. 11— 12-ig. Barthos Károlyné, Braun Károlyné, Mlinkóné, özv. Greiner Arnoldné és leánya, Busa Ádámné, Alpáry La­josné, Vind Istvánné, Vind Gyuláné. 12— 1-ig. Mészáros Béláné, Zsaskovszky Károlyné, dr. Schvartz Arthurné, Frank Gyuláné, Ungár Ignácné és leányai, Lázár Bertalanné. 3— 4-ig. Alföldi Mórné, Rothschild Ár­minná, Palátsik Ferdinándné, Sze- redi Dezsőné, Reitmann Viktorné, özv. Szász Sándorné és leánya, Hrabovszky Gézáné és leánya, Budeusz Vendelné és leányai, Gnoó Ferencné. 4— 5-ig. Kassa Endréné, Perlaky Elemérné, Kóczián Gyuláné, dr. Akantisz Jusz­tinná, Reith Antalné, Fiuk Gusz­távné, Megó Józsefné és jleánya, Goldner Dávidné, özv. Puskás Lajosné. 5— 6-ig. Militzer Gyuláné és leánya, Hoff­mann Jánosné, Mertz Lajosné, Brez- nay Imréné, Tóth Gyuláné, Lovag Fuchsné és leánya, Müller Györgyné és leánya, Török Gézáné. 6— tól fél 7-ig. Kántor Nándorné, Fógel Antalné, özv. Rapcsákné, Szabovicsné, Búzás Istvánné, Tóth Ágostonná, Leőcsey Gézáné, Csoór Szeréna, Sweiger Lázárné. jelölte az egész tisztikarnak a talál­kozását. Már régen ott várakozott, de csak a baka jött el. Egy ideig vártak, majd egymásra néztek, aztán a közlegény rákiált a j bakára: — Hol a tisztikar? A szegény baka megijedt, — alig tudott válaszolni: — Nem tudom! Talán a ma- ; májuk meg tudott mindent. Otthon | maradtak. — Elárultak ? Felelj! A másik szepegett: — Én nem tudom, — de úgy látszik. — A gyávák! — volt a megbé- j lyegző ítélet. De aztán felkapta a fejét és úgy j kérdezte: j — Mit csináljunk? Kövessük ! ezeknek a hitványokíiak a példáját, j vagy mi előre menjünk. Én még sohasem hátráltam meg. A gyermek nem mert ellenvetés­sel előállani: — Gyerünk! — próbált lelke­sedni. Az utolsó is gyáva. A végét már maga a közkatona mesélte el tudósítónknak követke­zőkép: — Hát kérem elindultunk, ha már a tisztikar cserben hagyott bennünket. Már öt óra hosszat gya­logoltunk, amikor este lett. Iszonyú hideg volt, vacogtunk. Én nem akartam meghátrálni, de ez itten, ez a gyáva baka, hallott valamit a fa- gyásokról és kijelentette, hogy a haza semmit se ér vele, ha ő út­közben megfagy. — Hiába, volt minden igyekvésem, csak nem akart előre menni. — Hát jegyedül még se folytathattam az utat, különben is elárult volna ez a gyáva kölyök. Ilyen emberekkel nem lehet meg­menteni a hazát! És megvetése jeléül legyintett a kezével. i Ez a szolnoki gyermek-regiment gyászos története. — Vaskeresztes tiszt Egerben. — Egerben tartózkodik most mint üdülő Reuth Antal vezérkari őrnagy, aki mint az 5-ik gyalogezredhez beosztott százados sokáig lakott Egerben s most is nexusunk van vele, mert egri leány, Akantisz Ilonka a felesége. Reuth Antal egyike azon tisztjeinknek, akik Len­gyelországban a németekkel együtt működve, megkapták a vaskeresztet. Reuth Antal a Podlesie körüli har­cokban tüntette ki magát. Négy héten keresztül nézett csapatával farkasszemet a 150 lépés távolság­nyira levő orosz lövészárkokkal, az oroszoknak rendkívüli heves táma­dását verte vissza s ellentámadásba menve át, igen sok tisztet és nagy számú legénységet ejtett foglyul. Hirdessen 12 Egri UisóoboiT Kilenc diák a csatatérre indult... Az uj szolnoki háziezred szomorú története . . . A szolnoki újságban olvassuk az alábbi kedves történetet: Sok-sok romantikával, — még több naivsággal indult meg ez a kis történet, tehát igazán nem csoda, ha komikumba fuladt. —- Kilenc szolnoki diák nagyot gondolt, szép példákon felbuzdulva elhatározták, hogy a harctérre indulnak. A ter- vezgetések már hetek óta folytak, tegnap aztán *a kivitelre került a sor. A kilenc hirtelen leapadt ket­tőre, de ez a két fiú is csak Uj- szászig jutott. Az éjszaka barátság­talan volt, — nem fütötte át az ifjak melege lelkesedése és bizony a hideg befurakodott a ruhákba, — a kis gyönge testekhez. A két gyer­mek erre meggondolta a dolgot, hazatért, de négy fok hideget Csak nem türünk el! — sóhajtották és bűnbánó arccal állítottak be az örökre elhagyott szülei házba, majd másnap az iskolába is. A szolnoki diákok háborús expe­díciójáról a következő információkat szereztük be: A tizenhárom éves káplár példája. Az osztály egyik nagy csirkefogója, kedves, virgonc, kacagó tekintetű gyerek összegyűjtötte az osztálytár­sait és nagy beszédbe fogott. A haza veszélyben van és mindnyá- unknak el kell menni, mondotta, még nekünk is. Igaz, hogy amint látszik, a háború örökké fog tartani, de amig mi katonasorba kerülünk, talán évezredeknek kell eltűnni, — pedig most ugyancsak megkönnyítik e^nehéz óhaj beteljesülését. — A mama felolvasta ma nekem az újságból — hangzott el a nagy érv — hogy már egy tizenhárom esztendős gyermekből káplár lett Hát mi, miért nem lehetünk ? Ez a. probléma tényleg szeget ütött a kis lurkók fejébe és a most oly könnyen izgatható fantáziájuk hihetetlen dolgokat varázsolt eléjük. — Én elmegyek a harctérre! — a csábítás erős volt! — Ki akar velem jönni? A felszólítás elhangzott, most már nem 'tetett megretirálni. — Kilenc fiú jelentkezett. Akármi lesz, mindegy! ök meg­védik a hazát! A nagy előkészületek. Igen természetes, hogy először a hadsereg megszervezése került szóba. Választottak tábornokot, ezredest, századost, kapitányt, főhadnagyot, hadnagyot, őrmestert, volt még egy baka is és a kezdeményező is csak mint közlegény akart szolgálni. Hal­lotta valahol,' hogy most ez a leg- inponálóbb sarzsi. Ezután az előkészületekre került a sor. — Hamarosan kiosztották a munkát. Mindenkinek be kellett va­lamit szereznie, • hogy aztán az ex­pedíció nyugodtan elindulhasson. Volt már gyorsfőző, edények, élel­miszerek vagy amit akartok Végre kitűzték az indulás napját is. A kilenc nagybüszkén sétált az osztályban fel és alá, a többiek irigykedve bámulták, — tisztelték bennük a hősöket és — hallgattak. Kilenc helyett — kettő. A nagy napon a közlegény ki­HÍREK. Eger, április 30. — Felhívás , az elhagyatott gyermekek védelmére. A rima­szpmbati gyermekmenhely egri tele­pének vezetősége ezúttal fordul a jószivü és nemeslelkü családokhoz, hogy a telepre mind tömegesebben érkező gyermekeket vegyék ma­gukhoz gondozásba és szorítsák magukhoz meleg szeretettel. — A telepen már is 357 elhagyatott gyermek van és számuk egyre nö­vekszik. Akik gyermekeket vállalni óhajtanak, szíveskedjenek a reggeli órákban a városi tiszti főorvosi hi­vatalba jelenkezni. — Przemysli fogoly üzenete. Ma ismét hirt adott magáról egy Przemyslnél fogságba került egri népfelkelő tiszt, Lengyel Endre se- mináriumi intéző, akiért már igen aggódtak egri barátai és ismerősei, mert többi tiszttársairól már eddig csaknem kivétel nélkül érkezett hir. Ma aztán megjött az Ő levele is. Még április elsején adta fel Moszk­vában, ahonnét Szibéria felé vitték tovább. — Gáspárdy Katinka zeneisko­lája a vak katonákért. Részletesen beszámolt annak idején az Egri Újság arról a szép és nagysikerű müvészestélyről, melyet Gáspárdy Katinka zeneiskolája a vak katonák javára rendezett. Ennek a művész estélynek tiszta jövedelme a felül- fizetésekkel együtt 400 korona volt, ezt az összeget Gáspárdy Katinka szerkesztőségünkhöz küldte be, hogy juttassuk azt rendeltetési helyére. Már ezt megelőzőleg is rendezett a zeneiskola egy matinét, a mely al­kalommal szintén 180 koronát jut­tatott a vak katonák fölsegélyezésére. — Az 1914—15. évi irodalmi Henny Porten sorozat második mü- filmjét, a „Mártír“ cimü 4 felvonásos sorstragédiát mutatja be ma este fél 9 órakor az Uránia mozgókép szín­ház. Henny Portent a berlini „szőke mozi csodát“ ebbfen az évben ismer­tette meg az egri közönséggel az Uránia, az Őfensége cimü bájos vígjátékban. Azóta már egy rendkí­vül lebilincselő, művészi kivitelű drámában is láttuk őt szerepelni s most pedig egy- megható sorstragé­diában fog drámai tehetsége a maga teljességében kibontakozni. Henny Porten rövidesen az egri közönség kedvencévé vált s azt hisszük mai szereplése után népszerűsége foko­zódni fog. Egy megható és a halászéletből vett csempész történet keretében csillogtatja csodás tehetségét a művésznő, akinek játéka az érzé- kenkebb ielkületüeket megkönyezteti. — Kisebb pénzösszeget talál­tak, igazolt tula sa a rendőr- pitánynál átveheti. * Megérkezetek Lusztig katonai felszerelési üzletében, (Fő utca) az összes speciális fényképészeti áruk,' valamint az optikai újdonságok is.

Next

/
Thumbnails
Contents