Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-28 / 117. szám

B i U J r? A w 3. hatalmas ládákban ott állt utraké- szen a sevresi porcellán, a velencei kristály üveg. Ös-Lengyelország öt­vös-művészetének sok vert ezüst remeke. Óriási utazókosarakban, halomra gyürődött a Liberty-selyem, töméntelen brüsszeli csipke-csoda, nem is szólva azokról a ládákról, — amelyekben a lengyel királyok ősrégi képei rejtőzködtek. Búcsúznom kellett nekem is. A grófék utrakészen, a kastély leginti­mebb szobájában: a hálójában fo­gadtak, amelyben a két hófehérpár- náju, sárga selyem-paplanos ágy olyan volt, mint a felrebbent fecske­pár, puha, tolipihés fészke. A csoda - szép asszony ott állt a szoba köze­pén. Szoborszép alakját pompásan rajzolta a csillogó selyem porkö­pönyeg. Kedvesen, kissé ideges szórako­zottsággal nyújtotta búcsúra parányi kezét, felkapta keztyüjét és már in­dulni akat, — amikor hirtelen eszébe jutott valami. Meleg mosoly játsza­dozott az ajkai körül, nyugtalanítóan mély nézésű, szürke szemei felcsil­lantak és mint a pázsitra siető őzike szökkent tova, a rendetlenné lett, elhagyatottt szalón felé. — Hosszú, barna utifátyola, mint valami lenge lobogó lebegett utána. Pár pillanat múlva visszatért. A kezében remek pármai ibolyacsokor. Finom illata ott száldosott a szoba mythologiai freskói alatt. — Ezt még ezekben a kritikus pillanatokban sem szabad itt hagyni, — mondta P. grófné boldogan. Teg­nap kaptam a születésem napjára az uramtól! — Pármai ibolya most? . . Itt? Nehány kilométernyire az ellenség dübörgő ágyutüzétől ? . . . A konsolon hevert a virágcsokor dobozának teteje Feladó egy krakkói mükertész, a cim : Gops: Szonja P. grófnőnek Stanislawów. A tegnapi napról való az érkezési postabélyeg kelte ... — Megkapó jele volt ez a lengyel nemes meg­alkuvást nem ismerő örök gavallé- j riájának, amelyet nem tudott meg- csorbitani közeli csaták vihara sem. Azt hiszem — fejezte be a kis szőke zászlós — boldogabb és meghatottabb három embert nem volt aznap a Bisztricza mellékén, mint a grófné, a gavallér férje, meg — én! 1915. április 28._________ — Adomány. Polából egy vitéz egri fiú Gulyás István, aki a hadi­tengerészetnél szolgál 10 koronát küldött be szerkesztőségünkbe azzal, hogy abból 5 koronát a vak katonák részére, 5 koronát pedig a háború ban elesett katonák árváinak felse- bŰyezésére óhajt fordítani. Az ado­mányokat rendeltetési helyükre jut­tatjuk. A „józan” Oroszország. ; D ákok tüntetése Przemysl | elfoglalásának örömére. — i Likőrös cukor vutki helyett. Eger, április 27. | Egy Oroszországban utazó ame- * rikai német állampolgár Péterváron tartózkodott, amikor az orosz fő­városba megérkezett Przemysl el- estének hire. Az örömhir hatásáról és Péterváron tett egyéb tapaszta- j latairól a következőkben számol be | az amerikai: | — Délután a táviró meghozta ; Przemysl átadásának hirét. Az egyet­len tüntetés, amely Oroszországra nézve jelentős hir hatása alatt ke­letkezett, körülbelül hatszáz—nyolc- I száz diáknak körmenete volt. A fiatalemberek zárt sorokban végig­haladtak az utcákon, maguk előtt hordva a cár képét. Mindenütt, amerre a menet elhaladt, az embe­rek előbb fedetlen fővel keresztet vetettek a cár képe előtt, aztán mindenki nyugodtan tovább ment az utján, mintha mi sem történt volna.. Ezer és ezer hazafi megvál­tásként üdvözölte a háborúnak ezt az eseményét, mert a háború végét látták benne. A diákok vallásos és hazafias dalokat énekeltek és né­hány fiatalember egy vöröskeresztes kórház előtt, amelyen francia és angol zászlók lengtek, meg akarta próbálni, hogy a zászlókat lehozzák és menetbe vigyék. Szándékukban az akadályozta meg őket, hogy több vörös keresztes ápolónő az egyik ablakból vizet öntött rájuk, ami a lelkesedést mindenesetre kissé le- hütötte. Hétfőn este meglátogattam a Ma • rijanszki császári operaházat, ahol egy orosz népoperát játszottak, itt is eljátszották a nemzeti humuszt az előadás megkezdése előtt, azután még a különböző szövetségesek himnuszait is eljátszotta a zenekar. Az operaház legtöbb látogatója ma- gasrangu katonatiszt volt, sok ten­gerésztiszt, egyenruhás miniszteri hivatalnokok, de itt se láttam a kö­zönség részéről semilyen hazafias megnyilatkozást. Mindössze annyi történt, hogy a himnuszokat állva hallgatták végig. A cári páholy nyi­tott ajtaja előtt mozdulatlanul álltak | szálegyenes testőrök feltüzött fegy- : verrel. A páholyban nem volt senki. Az orosz városoknak ^ körülbelül 99 százaléka, Moszkvával az élén, I rendeletet adott ki, amely a szeszes ' italok árusítását megnehezítette. A i legtöbb városban pálinka, bor, sör árusítása egyszerűen meg van tiltva. Alkoholt csak orvosi rendeletre lehet a gyógyszertárakban venni. Teljes tilalmat Oroszországban természete­sen nem lehet keresztülvinni. A szeszes ital jól el van rejtve, de aki az utat és módot ismeri, drága pénzen hozzájuthat. A nagy pálinka és sörfőzdék természetesen tiltakoz­tak a tilalom ellen és mozgalom indult meg, engedjék meg a sörnek és a könnyű bornak az árusítását. Rigában, Ravalban és Odesszában ezt már meg is engedték. Pétervá­ron azonban a szeszes italnak bár­milyen árusítása vagy kimérése szi­gorúan tilos. A vodkához szokott munkás természetesen pótolni akarja valamivel a hiányt, nagy [mennyi­ségben vásárolják a denaturált spiri­tuszt és' nagyban virágzik a vodka házi készítése. Az újságok naponta közölnek mérgezési esetekről híre­ket. Benzint, sellakot, kölni vizet és hasonló anyagokat használnak fel a pálinka előállításához. Egyik pé- tervári gyárban a [[munkások felfe­deztek egy üveg benzint. Verekedni kezdtek az üveg birtokáért és dula­kodás közben az egyik munkásnak égő cigarettája beleesett a folyadékba. Robbanás történt, a gyár kigyulladt és porrá égett és a munkások is életüket vesztették. Napról-napra le­tartóztatnak olyan embereket, akiket az alkohol-tilalom ellenére tökrésze­gen találtak. A vagyonos lakosság körében nagy kelendőségnek örven­denek a konyakkal, likőrrel, rum­mal vagy egyéb folyadékokkal töl­tött csokoládécukorkák is. A szállodámban egyszer felkere­sett egy férfi, aki azt mondta nekem, ő tudja, hogy a külföldiek a viznél erősebb italokhoz is hozzá vunnak svokva és ha wiskyt nem is tud ajánlani, de segítségemre lehet ab­ban, hogy egy üveg konyakot, jő márhájukat, szerezzek. Az ára olcsó. Csak huszonkét rubel. A mandáumok meg-; hosszabbítása. Elfogadta többség a javas­latot. — A képviselőház ülése. Eger, április 27. A képviselőház mai ülésén a há­borús állapotok által indokolt másik nagyfontosságu javaslatot a mandá­tumok meghosszabbításáról szóló javaslatot tárgyalta. A mai ülést Beöthy Pál elnök pontban 11 órakor nyitotta meg. A javaslatot Rakovszky Iván előadó ismertette. Azután Apponyi Albert gróf szólt a függetlenségi párt ré­széről hosszasan a javaslathoz. Azt fejtegeti, hogy a mandátumok meg­hosszabbítása logikai szempontból non sens. Ezt a megbízást meghosszabbítani senkinek a világon nem áll módjá­ban. A mandátumot csak az hosz- szabbithatja meg, a ki adta. A tör­vényhozás reáruházhatja a képviselő­házra bizonyos ideig a törvényalko­tás jogát, de hogy képviselők le­gyünk, azt a törvényhozás nem csi­nálhatja meg. Apponyinak gróf Tisza István válaszolt. Gróf Tisza István minisz­terelnök azzal kezdi felszólalását, a mivel Apponyi végezte, hogy tudni­illik a magyar parlamentárizmust és a magyar alkotmányosságot érintő kérdésről van most itt szó, amely annál kevésbbé alkalmas pártpolitikai megítélésre, mert a magyar parla­mentarizmus és a magyar alkotmány drága kincse minden embernek. A képviselőház életének törvény- hozás utján való meghosszabbítása a legsúlyosabb alkotmányjogi aggo­dalmakat idézi fel, tehát azt csakis a mai egészen kivételes helyzet kényszere alatt történhetik meg. Nem tartja fizikai lehetetlenség­nek, hogy általános választásokat hajtsunk végre, de kétségtelen, hogy azok olyan viszonyok között men­nének végbe, a melyek között alkot­mányjogi szempontból erkölcsi lehe­tetlenség általános választásokat tar­tani. Azután még Battyáni és Vázsonyi szóltak a javaslathoz. Battyáni a népjogok kiterjesztését követeli a háborúban annyi áldozatot hozó magyar nép számára. Vázsonyi szerint kényszerhelyzet­tel állunk szemben s a választások megejtését fizikai lehetetlenségnek tartja. Veszedelmesnek tartaná a képviselőház hatáskörének korláto­zását s a népjogok kiterjesztését szintén követeli. Azután az elnök a vitát berekesz­tette s a többség az alkotmány párt­tal együtt általánosságban elfogadta a javaslatot. A függetlenségi párt ellene szavazott. Azután részleteiben is letárgyalt a Ház a javaslatot. Elfogadtáka mandátumok meghosszabbításáról szóló javaslatot. A törvényhatósági választások el­halasztása. (Saját tudósítónktól.) A mandátámok meghosszabbítá­sáról szóló javaslatot azután Apponyi módosításával elfogadta a Ház úgy, hogy a mandátumokat a békekötés utáni egy hónapig hosszabbítják meg. Délután a törvényhatósági válasz­tásokról szóló javaslatot tárgyalták. Sághy Gyula a törvényhatósági választások elhalasztását kivánja, Polónyi Géza a főváros adminisz­trációját támadja. Vázsonyi, Mezősi és Springer a főváros védelmére kelnek. Héderváry azt inditványozza, hogy az üléseket 10 órától 3-ig tartsák. Az indítványt a ház elfogadja. Rakovszky a választójognak a fronton levőkre leendő kiterjesztésé­ről szóló indítványát csütörtökön megindokolja. Holnapra tiz interpellációtt jelen­tettek be. Az ülés este 8 órakor ért véget. — A hatvanadik gyalogezred a vak katonáknak. Puy József ezredes, a 60. gy. e. parancsnok. 1000 koronát gyűjtött a harctéren az ezred tisztikarától a vak katonák javára Az összeget Puy ezredes a vármegye alispánjának küldötte meg, aki azt rendeltetési helyére az Orsz. Hadsegélyzö bizottsághoz juttatta.

Next

/
Thumbnails
Contents