Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-24 / 113. szám

XXII. évfolyam. 19;5. áorifis 24. szombat. 113. szám. Előfizetési árak: Hslyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasár- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám, Megyei és helyközi telefon szám: 106. POMTIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA Hirdetési árak: , □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1 - 5 sorigö K. Egyesületek, , „ , , . bál bizottságok értesítései, köszönetnyil­RESZVENY-TÁRSASAG. vánitásai,felülfiz. nyugtázása 20sorig-5K. Ki lesz a győztes? Eger, április 23. Hindenburg generális azt mondta, hogy ebben a há­borúban az a nemzet lesz a győztes, melynek legerőseb­bek az idegei. Apponyi Albert gróf ezt olyan formában ismétli meg egy mainyilatkozatában, hogy dönteni fog a nemzetek er­kölcsi ereje, kitartása, elszánt­sága, amely oldalon először mutatkoznak a meghibbanás jelei, az alákerül. Nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük ezt az igazságot. Az eddigi ta­pasztalatok bizonyitják, hogy ebben a háborúban az erköl­csi erő a legnagnagyobb, a legbecsesebb érték. Nem az anyagi erő és nem is a fegy­veres erő az, ami dönteni fog, hanem: az erkölcsi erő. Mindenkinek, aki magyar, erre a nagy kincsre a ma­gyar nemzet erkölcsi erejére kell vigyázni most, — ezt a nemzeti hatalmat kell védel­mezni, oltalmazni mindenféle támadások, merényletek, vagy beárnyékolások ellen. Most, amikor tanácskozik az országgyűlés és a külön­böző pártállása urak uj tör­vényalkotásokon fáradnak,— benyújtott javaslatokról vitáz­nak, — az Isten szent szerel­mére kérjük őket, hogy: vi­gyázzanak a magyar nemset erkölcsi erejére és igyekez­zenek minden szavukkal, minden «rejükkel megerősí­teni a magyar nemzet ideg­szervezetét. Ezt a rendkívül nehéz és felelősségteljes föladatot bi­zonyára nem úgy kell és nem úgy lehet elvégezni, hogy gondolkozás és kritika nélkül elfogadjunk mindent, amit a javaslatokban megszövegezve találunk, — hanem csak úgy kell és úgy lehet, hogy akár az ellenzéki oldalon, akár a kormánypárti oldalon, — egy­formán és becsületesen igye­kezzünk a javaslatokban fog­lalt gondolatok mélyére ha­tolni. Most valóbin olyan időket élünk, amikor magyart a magyartól pártfégyelem vagy párttendencía egymástól el nem választja. Ha volna olyan magyar képviselő, aki ezt megérteni nem tudná, az igazán nem érdemelné meg a képviselő nevet. Még egyszer hangsúlyozom itt, hogy a kormánypárti fej- bólintgatás éppen olyan go­nosz bűncselekmény ma, mint az ellenzéki fakciózus- kodás, — mert most még a ! képviselő uraknak is az a kötelessége, hogy dolgozza­nak és ne a könnyebb ol­dalát keressék a munkának. Mert végtelenül komolyak és keservesek azok a tapasz­talatok, melyek törvénysze- ! rüek lettek, annyira, hogy 1 most törvénybe kell már őket : iktatni. Ilyen például az a tapasztalat, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy a magyar katonákból egészítsük ki az osztrák ez- ! redeket; hogy állami tőkék­kel állítsuk helyre a hitelélet terén megrendült bizalmat, hogy az állami költségvetés­ben kell gondoskodnunk ar­ról, hogy építkezési kölcsö­nök legyenek folyósithatók. Ezek törvények már, noha az országgyűlés még nem is iktatta őket törvénybe, mert az igaz, jó törvény nem az alkotmányos formák között keletkezik, hanem a gyakor­lati életben, ahonnét minden jogelmélet dacára, még ha az összes jogfölíogásokkál homlokegyenest ellenkeznék is, már készen belelép a tör­vénytárba. Rendkívül érdekes példák erre azok a hadseregszállitá- sok körüli uj bűncselekmé­nyek, melyeket most a há­borús tapasztalat fölismert. A törvénynek nem lesz visszaható ereje; de aki eze­ket a cselekményeket elkö- ' vette, az erkölcsi halott ma­rad, — mert ezzel a cselek­ménnyel diffamáló becstelen­ségek voltak már akkor is, mikör még tételes törvény nem mondott rájuk ki fog-1 házbüntetést, — mert az a törvény, hogy ilyesmit cse­lekedni nem lenne szabad, él minden becsületes ember lelkében. Ezért lehet és kell azt most törvénybe iktatni. Az ilyen és ehhez hasonló cselekvések, ha ezek maga­sabb helyeken követtetnek el, végtelenül kíméletlenül romboló erővel támadják meg a nemzet erkölcsi erejét. Meg­roncsolják az ilyen cselekvé­sek az nemzet idegrendszerét, úgy, hogy az ilyen és ehhez hasonló cselekvéseket meg- torlatlanul hagyni nem szabad. Meg kell hozni tehát ezeket a törvényeket, mert a nemzet erkölcsi erejére vigyázni kell, mert ez fogja eldönteni a vi­lágháború sorsát. Átlépték a németek az Upern csatornát Heves harcok a Haas és Hősei kézi. - 1600 • fogoly és 30 ágya Flandriában a hadizsákmány. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) Berlin, április 23. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadsxintér: A tegnapi esti órákban a Steenstraat és a Lan- guemarktól keletre eső arcvonalnnkon előrenyomulásunk alkalmával az Tperntől északra és északkeletre levő hadállások ellen csapataink kilenc kilométernyi széles arcvonalon egyiramban a Pilkemtől délre és keletre eső magaslatokra törtek előre, egyúttal szívós {harcban ki- küzdötték Veendstrat és Hetsas közelében az Ypern csa­tornán való átkelést, amelynek nyugati partján megve­tették lábukat. Languemar, Steenstraat, Hetsas és Pilkem helysé­geket megszállottul Legutóbb 1600 francia és angol hadifogoly és 30 ágyú köztük négy nehéz ágyú jutott kezünkre. A Maas és a Mosel között a harci tevékenység ismét élénkebb volt A tüzérségi harcok, különösen hevesek voltak Combrenál, St. Michielnél, Apremontnál és Flirey- től észekkeletre. Gyalogsági ellenséges támadások az Ailly és Ampremont közti erdős terepen történtek. Itt a fran­ciák egyes helyeken behatoltak a legelőt levő árkainkba, de részben ismét kivertük őket. A szuronyharcok még folynak.

Next

/
Thumbnails
Contents