Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-12 / 101. szám
2 EGRI ÚJSÁG 1915. április 12. Albert mellett az Ancre patak elleni kisebb előretörés alkalmával ötven franciát ejtettünk foglyul. Az argonnnei erdőség nyugati részén a franciák egy támadása meghiúsult. A Maas és Mosel melletti harcok csak estefelé váltak hevesebbekké. A Combres magaslattól északra eső erdős terepen a frakciák nagy erőket összpontosítottak, amelyekkel újból megkísérelték egy magaslati állásunk elfoglalását. Támadásunk, amelyet csak ma reggel hajtoltak végre,, teljesen kudarcot vallott. A magaslati állás egészében birtokunkban van. AiÜitől délkeletre az éj folyamán erős szuronyharcok voltak, amelyek javunkra dőltek el. A franciák Flireytől északra ellenünk intézett erős, de sikertelen támadásuk közben igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Bois de Prétreben tegnap folyt harcokban négy géppuskát zsákmányoltunk az ellenségtől. Az ezután kővetkező igen elkeseredett éjjeli harcokban mi győztünk. A Maas és Mosel közötti harcokban a franciák igen súlyos veszteségeit még megközelítőleg sem lehet megbecsülni. Egyedül a Selous és Canorville erdők között 700, Regniwillétől északra egy kis helyen több mint 500 francia holttestet találtak meg csapataink. 11 francia tisztet és 804 főnyi legénységet elfogtunk és és 7 géppuskát zsákmányoltunk. Egy német kötött léghajó, melynek köteleit ellőtték és amely igy elszabadult, nem a franciák vonalába jutott amint ök állítják, hanem Mörschiugelnél hirtelen földet ért és biztonságban van. A Yogézekben a hóvihar kizárta a nagyobbszabásu harci tevékenységet. A legfőbb hadvezetőség. Visszavert orosz támadások a Szkwa mentén. Német előretörés Pionsziktél nyugatra. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, április 11. A nagyfőhadiszállás jelenti: Mariauopolnál és Kálváriánál, valamint Klimkiuél az oroszoknak ellenünk intézett támadásait visszavertük. Bromierznél Pionsktól nyugatra egy helységből kivetettük az oroszokat és eközben 80 oroszt elfogtunk és 3 géppuskát zsákmányoltunk, Lengyelországban a Visztulától délre az orosz gyalogság és tüzérség egész éjjelen át élénken lövöldözött. A legfőbb hadvezetőség. Tábori lap a kapitulált Przemyslbői. Hirt adott magáról az első egri ember. Eger, április 11. Közölte az Egri Újság, hogy a Pzremysl eieste alkalmával elfogott fiaink közül egy miskolci hadnagy életjelt adott már magáról s egy oroszországi városból táviratozott Miskolczon lakó szüleinek. Még sokkal érdekesebb utón érkezett hir most egy egri főhadnagytól, Makay Gézától, akit Egerben igen Jól ismernek. Veje Lang László egri kocsigyárának s kataszteri mérnök az állami felmérési hivatalnál. Makay Géza egyszerű tábori posta lapon küldött üzenetet. A tábori posta lap március 23-árt kelt, tehát egy nappal Przemysl elfoglalása után, mert amint tudjuk, a vár március hó 22-én került az oroszok kezébe. Ekkor irta Makay Géza népfölkelő főhadnagy rövid üzenetét német nyelven és az orosz hadi posta — valószínűen egy semleges államon keresztül — továbbitolta a levelezőlapot, sőt njta van az orosz bélyegző és az orosz cenzúra engedélye. Az üzenet különben rövid — amennyit sebtében le szoktunk vetni egy tábori lapra, mindössze ennyi: „Kedves feleségem /“ i „Orosz fogságba estem. Nincs semmi bajom. Egészséges vagyok.“ „Mindenkit ezerszer csókol Géza.“ De ez a rövid pár sor mennyi megnyugtatás egy aggódó családnak és mennyi remény, anyák és feleségek százának, akik ezekben a nehéz napokban szivszorongva várnak egy-egy ilyen rövid üzenetre. Hirdessen az Egri Hágta. Kadegészségfiggi kiállítás. A berlini kiállítás Budapesten. — A kiállítás magyar része. Eger, április 11. Egy gondolat tartja ma megszállva minden hazafi lelkét: győzelmesen megvívni ezt a szörnyű háborút, melyet reánk erőszakoltak. S amig fiainknak és testvéreinknek az a boldogabb sors jutott osztályrészül, hogy a legdrágábbat, életüket áldozhatják a hazáért, nekünk iithonma- radottaknak minden embertől telhetőt el kell követnünk, hogy az ő gigászi munkájuk teljesítését meg- könnyebbitsük. A sebesültek és betegek gondozása és meggyógyitása, a rokkantak munkaképességének helyreállítása az itthonmaradottak nemes feladata. Az országházban ma április 11 én megnyílt hadegészségügyi kiállítás szemléltetően fogja bemutatni azt a sokszerü és mélyreható gondosko- kodást, melyben a hadvezetőség és a társadalom a sebesült és beteg katonákat részesíti. Mindennek szemlélése, meglátása megnyugtató, bizalomgerjesztő hatással lesz sokat szenvedett nemzetünkre s alkalmas arra, hogy azt az imponáló áldozat- készséget, melyet ennek a nemzetnek minden rétege a veszély súlyos megpróbáltatásai között eddig is tanúsított, nemcsak megtartsa, hanem még tovább fokozza. Azonfelül, roppant tanulságos is lesz a kiállítás. Soha oly súlyos megpróbáltatások nem nehezedtek a közegészségügy munkásaira, mint ennek az irtó nagy világháborúnak idejében, amely az egészség ártalmait gomba módon szaporítja s főleg a fertőző kórok csiráit szórja szét minderfelé. Nemcsak megnyugvást keltem, nemcsak tanulságot nyújtani van hivatva ez a kiállítás, hanem egyszersmind a szövetségi hűség lélekemelő megnyilatkozása is lesz az. Nagy német szövetségesünk egyetlen hivó szavunkra elsőbbséget adott nekünk saját városai fölött és a berlini német kiállítást ide küldötte a magyar székesfővárosba, mielőtt még a német városokon azt végigvitte volna. A németek december második felében és januárban Berlinben mutatták be kiállításukat, melynek cime : Ausstellung für Verwundeten und Krankenfürsorge im Kriege. Februárban és március első felében Szászország fővárosának közönsége gyönyörködött a nagyszabású kiállítás épüietességeiben. Drezdából útnak indították egyenesen a magyar fővárosba, türelemre intve a többi német várost, Münchent, Hallet, Magdeburgot, amelyek alig várják, hogy falaikat megnyissák a nagy nemzeti kiállításnak. A német kiállításon, melyen magyar had- és népegészségügyi kiállítást is mutatunk be. Hadseregünk, honvédségünk, tengerészetünk, a Magyar Vöröskereszt Egyesület, a Mentő- Egyesület, egyetemi intézeteink, közkorházaink szép és tanulságos anyagot állítanak ki. Beszámol Budapest székesfőváros is szociál-higiénikus intézményeiről s látni fogjuk Társadalmi Múzeumunk kevéssé ismert, pedig elsőrangú anyagának idevonatkozó részét. Nagy attraktiv ereje lesz kiállításunknak a rokkantak ügyére való vonatkozásaiban, valamint azon részeiben is, amelyek a fertőző betegségek feltüntetésével és az azok ellen való védekezéssel foglalkoznak. S a kiállítás keretében kiváló tudósok és szociológusok fognak előadásokat tartani. Nemcsak nagyértékü és vonzó- erejű, hanem hasznos és szükséges is ez a kiállítás. És éppen ma szükséges. Mert soha nagyobb szükségünk nem volt arra, hogy az egészségi ártalmakkal való megküzdés eszközeit és eredményeit a maguk igaz valóságában megismerjük, mint épen most, amidőn a hazáért küzdő testvéreink és fiaink életének, egészségének, épségének lehető megőrzésére mindent megtenni mindannyiunk becsületbeli kötelessége s amidőn a hadba nem vonult népesség egészségére is ezer ártalom leselkedik és a fertőző kórok aggressivi- tásának szomorú ünnepnapjait üljük. Áll e ma valami közelebb lelkűnkhöz, mint meglátása, megtanulása annak, hogyan lehet ismét munka- és keresetképessé tenni, családjuknak és a hazának visszaadni azokat, akik rokkantakká lettek a hazáért vívott küzdelemben. S lehet-e ma hasznosabbat tenni, mint szemléletből megtanulni azt, hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen ? A fertőző betegségek ellen, melyek ajtónkon kopogtatnak. Mindezekre a kérdésekre megadja a választ a kiállítás, mely az országházban nyílik meg legközelebb.
