Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-04-08 / 97. szám
XXII. évfolyam. 1915. április 8, csütörtök. 97. szám. Előfizetési árak: ffiSelyben és vidéken postán küldve egész Évre 18 korona, — fél évre 9 korona, -- aegyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasárig ünnepnap is 4 t. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKA* NAPILAP Hirdetési árak: □cm-ként nyilléri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Dr. SETÉT SÁNDOR. F.Wta KÁLLAY M1KLÖS Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁH-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigöK* válaszolta: „. . .Szerbnek kell •lenni ahhoz, hogy valaki olyan szemtelenül beszéljen, amikor Szerbia a múlt évben Bulgáriát hátba támadta és azóta a macedóniai bulgárokat a legembertelenebb és a leghallatlanabb módon félem- litette meg és mészárolta le. . . . Hogy beszélhet-e egy olyan nemzet fia ma álnokságról, amely nemzet a történetében nem mutathat fel mást álnokságnál, rablásnál és orgyilkosságnál. Mi drágán fizettük meg a testvériségi és szláv ideát. Hallatlan gaztett volna még egyszer ezen az utón haladni. . .. Marin- kovics biztos lehet benne, hogy Bulgária teljesiti kötelességét és Macedóniát ki fogja szabadítani uj rabszolgaságából . . S hogy ez a válasz a bulgár közvélemény szava volt, mely a szerbek elleni gyűlöletből fakadt, bizonyították a későbbi események. A római bulgár követség már február 5-én kénytelen volt kijelenteni, hogy a viszony, Szerbia és Bulgária között, nagyon komoly. Ha Szerbia hamarosan nem tesz engedményeket a macedóniai kérdésben, akkor tartani lehet attól, hogy a bulgár népben a Szerbia ellen felgyülemlett düh ki fog törni.* A düh pedig most kitört azokban a fegyveres összeütközésekben, melyek a napokban történtek a Vardar-folyó balpartján, ahol az ellenfelek nagyszámú csapatai még most is a leghevesebb harcot folytatják. S folytatni fogják a bul- gárok valószínűleg mindaddig, mig macedóniai testvéreiket a szerb járomtól meg nem szabadították s mig meg nem bosszulják mind azt a sok igazságtalanságot, melyben a legutóbbi időkben részük volt. Mi pedig lelkes szimpátiával kisérjük elszlávosodott fajrokonainknak jogaik kivívására irányuló küzdelmét. Eger, április 7. A bukaresti béke megfosztotta Bulgáriát Macedóniától, kiszolgáltatván ez által a szer- beknek az ott élő bulgárokat. S minthogy ez a terület tiszta bulgár terület volt, elszakitá- sával a bulgár nép önérzetét vérig sértették. Növelte ezen elkeseredésüket a szerbek ama bánásmódja is, amelyben az uj területükön élő bulgár alattvalóikat részesítették, s amely bánásmódról azóta naponta olvashatunk borzalmas történeteket. Kegyetlenkedéseikben annyira mentek már a szerbek, hogy a meghódított területek bulgár lakossága inkább a török uralmat kivánja vissza, — melyet a berlini kongresszuson akasztottak rájuk, — ha már semmiképen sem egyesülhet bulgár testvéreivel. A mi sokszor szidott diplomáciánk volt az egyedüli, amely már a bukaresti békekötéskor látta, hogy ez a béke nemcsak hogy nem biztosítja a balkáni államok barátságos együttműködését, hanem állandó viszálykodások bázisa lesz s ezért mindent elkövetett a béke a'apos revíziója érdekében. S mikor diplomáciánknak e törekvése a nagyhatalmak ellenállásán megtört, egy olyan erőteljes bulgár revanche-politikát teremtett, melyet méltán sorozhat legsxebb sikerei közé. Ez a revanche-politika követeli a jogos bulgár érdekek kielégítését, a szerb járom alatt sínylődő bulgár testvérek felszabadítását s ez szítja a bosszuállás tüzét, amellyel megtorolják szerb fegyvertársaik hitszegését. A bulgá- rok ugyanis amióta tisztába vannak a szerbek által hangoztatott,, délszláv testvériség “ frázisával, azóta nem tekintik őket másnak, mint olyan egykori fegyvertársnak, akiknek fegyverbarátságára csak a legnagyobb elkeseredéssel gondolhatnak vissza. S tudják ezt nagyon jól a disznó ólak között is. Marin- kovics a volt szerb minister a bulgár politikai körökben hasztalan fáradozott azon, hogy egy tartós, szilárd bulgár—szerb viszony alapjait megteremtse,f áradozásait hűvösséggel fogadták s a bulgár hivatalos körök álláspontjának a szófiai oroszbarát Mir a következőkben adott kifejezést: . . . „Ha Marin- kovics ma Bulgáriának a szlávsággal szemben fenálló kötelezettségeiről szól, akkor minden megegyezés illuzorius, mert Bulgária a Balkán-szövetségnek Törökország elleni harcában híven teljesítette kötelességeit a szlávság iránt s ezért csupán rút hálátlanságban volt része 1“ A most dúló világháború kitörésekor pedig, midőn Marink o vies egy intervjuban azt jelentette ki, hogy gyávaság volna, ha Bulgária most támadná meg Szerbiát, amikor az háborút visel, Momcsilov, a bulgár szobranje alelnöke a Sztambulovista-párt orgánumában, a Voljá-ban ezt Eredményes támadásaink a Sabore völgyétől keletre fekvő magaslatokon Djabb 930 foglyot ejtettünk. - Két igynt, gépfegyvereket és nagymennyiségű badiszert zsákmányoltunk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, április 7. (Hivatalos jelentés) A kárpáti arcvonalon tovább folynak a harcok a Labore völgyétől keletre fekvő magaslatokon. A foglyul ejtott oroszok száma további 930 emberrel növekedett. Ezen harcokban 2 ágyut és hét géppuskát, továbbá nagymennyiségű hadiszert, közte 5000-nél több fegyvert zsákmányoltunk. Délkeletgaliciában csak helyenkinti tüzérségi harc volt. lyugatgalíciában és Oroszlen gyelországban nincs változás. Hőfer, altábornagy. Ara 4 fillér. Jfaeedónia és a bulgár revanche. Irta: Techlár Ernő.
