Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-11 / 11. szám

XXII. évfolyam. 1915. január 11, hétfő. 11. szám. EGRI ÚJSÁG Helyben és vidéken postán küldve egész Dcm-ként nyiltéri közlemények, bírósági évre 18 korona,— fél évre 9 korona, — " * ~^-w * ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Ä4««7 fsT? H&SS* Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Megyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigöK’ Magunkért véizilnk és dolgozunk. Eger, január 10. Még javában dörögnék az ágyuk s ki tudja, meddig dörögnek még? Ki tudja meddig kell még küzdenünk a hihetetlen szivósságuellen­féllel, akit Európa legfélel­mesebb hatalmának tartottak midenba? Súlyos aggodal­mak napjait éljük s megle­het, hogy nehezebb megpró­báltatásoktól sem kiméi meg a háború gonosz kedvtelése. Annyi azonban bizonyos, hogy kilátásaink a véres játsz­mában egyre javulnak. Ol­vassuk el csak a külföldi lapokat nem az entente lap­jainak szemenszedett hazug­ságait a Budapesten^ dőzsölő muszkákról, hanem a sem­leges államok sajtóját! Pél­dául a svéd és norvég lapok katonai szakértőinek véleke­dését, amelyek mind ama re­mények összeomlásáról be­szélnek, hogy az oroszok legközelebb Berlinben vagy Bécsben diktálják a békét. De még a japán lapok is, az álnok sárgák újságjai is kény­telenek elismerni, hogy a vesztünkre szőtt nagy össze­esküvés vakmerő reményei­ben ugyancsak csalódott. És bizonyos még az is, hogy a magyar nemzet hal­latlan erőfeszítése, rengeteg vér- és pénzáldozata, amivel bámulatba ejtettük az egész világot : nem maradhat meg­felelő ellenszolgáltatás nél­kül. A magyar nemzet meg­mutatta, hogy hatalmas ál­lamalkotó faj; a magyar ál­lam, hűséges ntmzf tiségeink- kel, mint egységes hatalom, szállott a csatasikra és ha valamivel: ezzel beillesztette a monarchia javára a háború mérlegét. Magyar szivünknek és igaz­ságérzetünknek azért esett oly jól, amikor Tisza István gióf újévi beszédét hallottuk, amelyben ezt a tényt ideje­korán leszögezte: Magyar- országnak el kell foglalni végérvényesen azt a pozí­ciót, amit a háborúban vé­rével és aranyával kiérdemelt. Közveszélyes őrültnek mondta a miniszterelnök, aki még ezek után is holmi Gesammt- monarchieről álmodoznék. Értsenek belőle, akiket illet: Tisza István gróf bizonyára tudta mért beszél; és nem beszél hiába: mert szavainak nyomatékot adni. az ő egyé­niségén kiviil, mögötte áll e kérdésben az egész nemzet. Százezreink véreznek a lövészárkokban; milliók dol­gozunk idehaza a hadsereg­ért. Kell, hogy eltöltsön ben­nünket a tudat, hogy fiaink nem ontják vérüket hiába; hogy a nemzet súlyos áldo­zatait nem rakja zsebre — más. Vérzünk és dolgozunk — de magunknak; országunk szebb és jobb jövendőjét ala­pozzuk meg minden időkre. Ézt hangsúlyozta Tisza Ist­ván gróf is újévi beszédében. Ez egy magyar miniszter- elnök beszéde volt: igaz ma­gyar beszéd ; ennek elisme­résében nem lehet az or­szágin pártkülönbség; in­nék a beszédnek csak egy lehet a visszhangja: az álta­lános, hazafias öröm és szi­lárd eltökéltség, hogy a nemzet e vér. zerzette jogai­nak érvényt kell szerezni föl­tétlenül. Ebből a nagy vér- özönből meg ke 1 születnie az erős, nemzeti életet élő, ön­álló nagy Magyaroszágnakj! I Összeomlott a franciák minden támadása. Súlyos francia veszteségek Oberbnrnbanptnál. Visszavert orosz támadások Hlavától délre. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, január 10. A nagyfőhadiszállásról jelentik: Nyugati hadszíntér: A rossz időjárás tegnap is tartott, a Lys egyes he­lyeken nyolcszáz méternyi szélességig lépett ki medréből. Az ellenségnek ama kísérlete, hogy Nieuportnál, a Dünákban levő állásainkból kiverjen, meghiúsult. Soissontól északkeletre a franciák megismételték támadásaikat, melyeket azonban nagy veszteségűk mel­lett mind,'visszautasítottunk, száznál több hadifogoly jutott kezünkre. A harcok itt ma ismét folyamatban vannakt Perthestől nyugatra és keletre (a Chalonsi tábortól északkeletre) a franciák újból hevesen támadtak. A tá­madások a franciáknak igen súlyos veszteségei mellet, összeomlottak. Mintegy egyszázötven foglyot ejtettük. Az Argonnokban továbbra is tért nyertünk. Itt, va­lamint Aprémont környékén Toultól északra még folynak a harcok. Január nyolcadikán este a franciák ismételten meg­kísérelték éjjeli támadással Oberburnhaupt falunak el­foglalását. A támadás teljesen meghiúsult. Csapataink további kettőszázharminc franciát elfogtak és egy gép­fegyvert zsákmányoltak úgy, hogy oberburnhaupti zsák­mányunk két tisztre, négyszázhusz főnyi legénységre és egy gépfegyverre emelkedett. A franciáknak itt is szem­mel láthatólag súlyos veszteségeik voltak, nagyszámú DAvrAtiiilÁlrnalr hátizsákot, pokrócot, bakkancsot és Bevonuiomi as Ponék Aruh,za. Ar« áfillér*

Next

/
Thumbnails
Contents