Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-10 / 10. szám

3

Megkapjak az este 9 órai vonatot.

Eger, január 9.

Mióta a hadi állapot minden téren változásokat teremtett, s hozzá szoktatott az igényeink redukálásához, lassankint hozzátörődtünk ahhoz is, hogy gyorsvonatok nem közlekednek. Annál könnyebb volt ez, mert az államvasutak igazgatósága, amennyire a viszonyok megengedték, személyvonatok beállításával igyekezett a személyforgalmat minél gyorsabbá és a közönségre kellemesebbé tenni.

Az utóbbi időben meglehetősen javultak is e téren az állapotok, csupán egy dolog képezte még mindig állandó panasz tárgyát a közönség körében, az t. i., hogy az esti, úgy# nevezett kilenc órai vonat, amely a Budapestről Füzesabonyba 8 órakor érkező személyvonat utasait szokta behozni Egerbe, nem közlekedett. Azoknak az utasoknak tehát, akik Budapestről az 5 órakor induló személy- vonattal jöttek Füzesabonyba, nem voltt azonnal csatlakozásuk, hanem csak éjjel félkettőkor érkeztek meg Egerbe.

Keglevich Gyula gróf főispán tudomást szerezvén a közönség óhajtásáról, személyesen is közbenjárt ebben az ügyben és illetékes helyről most azt a kedvező választ kapta, hogy az esti kilenc órai vonatot már lehetőleg e hó 12 tői, de legkésőbb 15-étől okvetlenül beállítják.

Keglevich Gyula gróf főispán ezzel a tényével is újabb tanujelét adta annak, hogy a város és a vármegye érdekeit szivén viseli és hogy mindig a legnagyobb készséggel és fáradságot nem ismerve jár közben akkor, midőn ezzel a közönség érdekeit, méltányos kívánságait előmozdíthatja, kielégítheti.

1915. január 10. _____________

Z

ichy János gróf ós az egri iparosok.

Eger, január 9.

Zichy János gróf, Eger város országgyűlési képviselője ismét tanujelét adta, hogy szivén viseli Eger polgárainak ügyét, érdeklődik bajaik iránt s ha rajta áll, a legmesszebbmenő szívességgel, fáradtságot nem ismerve igyekszik azokon segíteni.

A napokban Jacsó Mihály városi képviselő járt fent nála az Egri Magyar Lábbelikészitők képviseletében s az egri lábbelikészitő iparosoknak azt a kérelmét tolmácsolta, hogy a kincstár részére katonai felszerelést bakkancsot és csizmát szállíthassanak s ez által a mai nehéz viszonyok között munkához és némi keresethez juthassanak.

Készítettek ugyan eddig is a katonaság részére bakkancsot az egri iparosok is, de csekély mennyiségben és csak harmad kézből vett megrendelésekre, holott a kincstár közvetlenül is eszközölhetné a megrendelést náluk.

ö

Zichy János gróf lekötelező szívességgel fogadta Jacsó Mihályt s «jelentette, hogy Eger város polgárainak érdekét mindig szivén viEger, január 9.

Foltin János kanonok, kisprépost végrendeletét e hó 5-én hirdették ki az egri járásbíróságon. A vég- rendelkezés 1912. május 31-én kelt s annak egy példányát az elhunyt kisprépost, egy példányát pedig a főkáptalan őrizte. Végrendeleti végrehajtókul Dutkay Pál és Ridarcsik Imre kanonokokat nevezte meg.

Foltin János már életében rendkívül^ sokat áldozott kulturális célokra s mégis igen tetemes vagyon maradt utána, amelynek túlnyomó részét szintén kulturális és jótékony célokra hagyta.

Egyszerű, de nemes szavakkal vezeti be végrendeletét, amidőn ezeket mondja: „A teljes Szent- háromság egy Istennek, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében, most midőn még ép elmével bírok, halálom estére, saját erőmből egybegyüjtött ingó Jés ingatlan javaim felett a következő végrendeletet teszem.“ Szives szavakkal vesz búcsút az érsektől és kanonoktestvéreitől, akiknek hódolata, tisztelete és szeretete jeléül a szokásos megemlékezési aranyakat hagyja. Megemlékezik a pápáról, a főkáptalanról és tetemes összeget hagyományozott a jászkiséri, apátfalvi, szihalmi, alsóábrányi és a miskolci plébániáknak, ahol lelkész- kedett, hogy szülei és az ő lel- keüdvéért az év szabadon válasz tandó napján szent mise végeztessék a fenti plébánia templomokban.

Nemeslelküségére, puritán egyszerűségére vall a végrendelet 5. pontjában temetésére vonatkozó intézkedése. „Élettelen testem eltakarítását illetőleg az az óhajtásom, — úgy mond — hogy az egyszerű, de mindamellett állásomhoz megfelelő legyen. Koszorúk kopormsómra ne tétessenek, hanem ennek ellenében kívánom, hogy temetésem napján Eger város segélyére szoruló és arra érdemes háziszegényei között 1000 azaz egyezer korona osztassák ki.“ S a nehéz, díszes érckoporsón rendelkezésének megfelelően egyetlen koszorú sem volt.

Már életében sokat áldozott Foltin János a köznek s halála után is nagy adományokat hagyott kulturális közművelődési és jótékony célokra.

Az egri főegyházmegyei papi nyugdíj alap javára 30.000 s koronát, Eger városának a Eváros polgárai iránt mindenkori vonzalma és tisztelete jeléül közművelődési cé*

selte s kérelmüket méltányosnak találva mindent ^el fog; követni, hogy az egri iparosok kérelme teljesedésbe menjen.

lókra 20,000 koronát, az egri érseki rk. tanitóképezde alaptőkéjének növelésére 5000, az egri főkáptalan árva alapjának növelésére 4000 koronát, a ciszterci rend főgimnáziumához kötve örök alapítványul

15,000 koronát hagyott azzal a kikötéssel, hogy ezen összeg évi kamatai ösztöndíjul szolgáljanak egy tisztességes szülőktől származott rk. vallásu, szegényebb sorsú és kifogástalan erkölcsű oly tanuló részére, aki tanuló társai közt jelesebb elmebeli tehetség és kitartó szorgalom által tűnik ki. Az ösztöndíj odaítélésében egyenlő lelki tulajdonságok mellett mindég elsőbbséggel bírjon a jászközségek valamelyikében, különösen a Jászkiséren született tanuló. Ilyen tanuló növendék hiányában azonban az ösztöndíj megfelelő képesítés mellett kizárólag egri születésű és illetőségű tanulónak adandó ki. Az ösztöndíjra érdemes tanulót különben minden egyes esetben a főgimnáziumi tanári testület, különösen pedig ez időszerinti igazgatója választja meg, aki azonban mind e mellett a választást tudomásvétel és megerősítés végett a főkáptalan elé terjeszti fel.

Nagy adományokat hagyományozott szülőfalujának, Jászkisér községnek. Az általa épített díszes templom gondozására 25.000 koronát közművelődési célokra 10.000 koronát.

Tetemes összeget hagyott jótékony célokra is.

A főkáptalani szegényalapnak 2000, az országos szegényalapnak 500, az egri angolkisasszonyok r. kath. leánynevelő intézetének 5000, az egri irgalmas nővérek hórház alapjának 5000, a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegyletnek 200), az általa alapított miskolci kath. nőegyletnek 5000, a hevesmegyei siketnémák intézetének 1000, a budapesti vakok intézetének 500, az alsó miskolci r. kath. hitközségnek egyházi célokra 5000, Egerben a Makiári utón épitetni tervezett plébániai templom és r. kath. lelkészlak megvalósításának céljaira 10,000, az egri r. kath. legényegyletnek 300, az Egri Dalegyletnek 500 koronát, az egri városi Tüzoltóegyletnek 500 koronát

Rokonainak hozzátartozóinak is nagy összegeket hagyományozott. Nem feledkezett meg a nemeslelkü kanonok senkiről, aki neki életében csak a legcsekélyebb szolgálatot vagy szívességet is tette.

>

Úgy hogy az itt felsoroltakon kívül egész serege szerepel még a végrendeletben a kisebb nagyobb hagyományoknak, amelyekben megemlékezés töitént mindenkiről, akire a nemes szivü kanonok szeretettel gondolt, s aki halála után is jótevője és segítője akart maradni mindazoknak, akikkel már életében is annyi jót tett.

HÍREK

Eger, január 9.

— Legfelsőbb elismerés. A király megparancsolta, hogy Antonu Miklós cs. és kir. 60. gyalogezredbeli századosnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a legfelsőbb elismerés kifejezése tudtul adassék.

— Népfelkelő tiszt urak figyelmét felhívom Lusztig főutcai üzletére, hol frommer, browning töltény, testmelegitő, zseblámpa, elem, hátzsák, valamint a harctéren nélkülözhetetlen öngyújtó és uj taláp mányu hőüveg, zsebpohár s mindenféle szemüvegek jutányos árban kaphatók. — Telefon 30. szám.

— Bevonuló népfelkelők és tiszturak figyelmébe. Felszerelésükhöz szükséges hátizsák, kulacs, thermos, sálka, különféle gyorsfőzők, szárazspiritusz, összehajthatő evőeszközök, villamos zseblámpák és kézi karbidlámpák, elemek, szivar- gyújtók, pohár és különféle dolgok beszerezhetők Varjú Béla üzletében Dobó-uta 26.

* A mexikói kalandornő. Ner- taun kivándorolt Mexikóba és arany kutatással próbál szerencsét. Reményeiben nem is csalódik, mert sikerült neki szép vagyont összegyűjtenie. Épen haza készül Franciaországban, midőn a csábitó szépségű Juanna, a hevesvérű mexikói leány visszatartja és meghamisított levéllet elhiteti vele, hogy a felesége megcsalja. Juanna birtokában van egy oly italnak, melynek segítségével bárkit elaltathat, vagy megölet, ki boldogságát fenyegeti. Ezen ital segítségével sikerül rábírnia Nertaut, hogy őt feleségül vegye és vele együtt jön Francia- országba. Nertaun felesége és leánya a legnagyobb nyomorban tengődnek. Szerencsés véletlen folytán a férj és feleség találkoznak s Nertaun csak most tudja meg, hogy Juanna mily álnok módon fonta őt be. Nincsen elég lelki ereje ahhoz, hogy ellutasitsa magától Ju- annát, ki már sejti a fenyegető veszélyt s cinkostársaival elakarja tetetni lábalól vetélytársát. Cinkosaiban azonban felébred a lelkiismeret és megakadályozzák a szörnyű bűntett végrehajtását.

A kalandornő maga esik azon kelepcébe, melyet áldozatainak állított, mig Nertaunék visszanyerik családi boldogságukat. Ezen izgalmas jelenetekben és drámai fordulatokban bővelkedő szirtjátékot ma három előadásban mutatja be az Uránia.

foltin Dános végrendelete.

20000 koronát hagyott Eger városának közművelődési célra. — Ösztöndíjat alapított a főgimnáziumban.