Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-24 / 83. szám

BÖKI ÜJSÄ li 3 1915. március 24. A csodálatos hó és egyebek. Eger, március 23. Talán az ország szivében, a nagy, édes magyar síkon már nyoma sincs a hónak, talán eltűnt már az isteni talár, amely a fagyott földre borult; a szűzi hóból, a finom, fehér hóból nyekergő sár lett, de itt a hegyek alján, ahova tiszta napon ellátsza­nak a hegyek csúcsai, itt még él a hó, szép, kedves, meleg hó, csodá­latos hó. Ha látnátok csak egyszer fehérbe öltözve — mint a koszorús meny­asszony — a völgyeket, ha látnátok csak egyszer mértföldeken pihenni mozdulatlanul a hatalmas, megejtő hótömeget, ha látnátok csak egy­szer, mint lesz hirtelen katona a hóból, — sohasem taposnátok bele a gyönyörű fehér mezőkbe; állná- tok és bámulnátok tisztelettel, féle­lemmel, szeretettel az egyszerű, tiszta, csodálatos havat. Mert itt csodássá lettek a hópihék, emberek nőttek belőlük ép úgy, mint ahogyan nyá­ron a rengő arany kalász változik szívvé, lélekké, karrá, csak állsz, nézel, megfog egy pillanatra a ter­mészet és a következő percben meg­mozdul a fehér palást, itt-ott meg­szakad, azután ontja sűrű végtelen­ségben az embert, a katonát. Hol nőttek, hol termettek, puska hol akadt a vállukra, acélt hol kovácsol­tak a kezükbe, ki tudja? A hóból születtek talán, a hó fogant meg e szörnyű idők viharában, hogy ele­venét ontson méhéből, a hó alatt álomban szunnyadtak-e eddig, ki tudja ? Senki. Csak annyi bizonyos, hogy már nincs meg a remekbe vágott lepel, komor arcú katonák állanak a völgyben és járásuk alatt — mig felfelé haladnak a hegytetőre — dübörög a föld. És ezért hívják most errefelé, ahova néha nap zengő hangokat hoz a tavaszi levegő vize, a havat úgy, hogy „a csodálatos hó.“ Hideg hajnalon a csapatok el­hagyják a várost. A katona mind énekel, sapkáján kokárda lobog, virág pompázik, keze a fegyveren nyugszik, szeme előre les és az éb­redő házakból kendők lebegnek utánuk, sóhajok és szivek mennek, marsainak mögöttük. Velők az Isten, a puska és sok golyó, meg a leg-' többnél egy hirtelen készült fénykép az asszonyról, a gügyögő gyerekről. Mezők jönnek ezután, földek, ame­lyeken taposatlan az ut, a baka lép­tek alatt ropog a hó és az ég olyan tiszta, mint a patyolat, lovas tisz­tek előre vágtatnak, oldalt suhan­nak el, azután újra marsolás, rövid vezényszavak koppannak, fegyverek zugnak, kardok csörrennek, azután újra marsolás, rövid vezényszavak koppantak, fegyverek zugnak, kar­dok csörrennek, azután eltűnik az egész szürke sereg, mintha egyetlen szóra kinyílt volna alattuk a töld. És most lesz .csodálatossá“ a hó, fimost valami újat mutat a magyar föld vagy inkább a magyar hó, most embert termel az omló fehérség és mire ideje van rá feleszmélni az el­lenfélnek, régen ropog már a fegy­ver. A rengetegen semmi sem lát­szik még, mozdulatlan minden, mint a halottak alakja, csak egy éles, kemény katonaszó röpül végig a mezőn, láthatatlan helyről jőve szalad végig a hegytetőtől a völgy hajlatáig. A következő perc már dermesztő, a hó megmozdult és diibörödve indul felfelé a hegyre. Két perc múlva már látszik, hogy nem a hó halad, katonák azok, akik az előbb eltűntek, akiket elnyelt a havas mező és most adja vissza őket, hogy megremegjenek azok, akik a hegytetőről nyugalommal pislogtak a békés hólepel szűzi tisztaságára. Így kapta a Kárpátok völgyén a hó a „csodálatos“ jelzőt. Lang Jóskát tegnap emeltem le egy automobilról, amely D. tábor­nok hadiszállásáról érkezett és hogy nyomdafesték alá küldöm a nevét, arra elég ok van. Gefreiter Lang József ugyanis még nincs egészen 16 éves és épen augusztus elseje óta volt a harctéren. Ha a gyomra zúgolódni nem kezd, aznap sem kerül el a hadiszáliásról. De igy, hogy betegeskedni kezdett, közzénk került Egerbe pihenni kissé. Moso­lyogva diskurál élményeiről és tér­képen magyarázza a ravaruskai csa­tát. Eredetileg miskolci gyerek, a háború kitörésekor önként jelentke­zett, vagy talán inkább könyörgött, hogy vigyék el és úgy látszik, meg­állta helyét, mert gefrciterré nevez­ték ki. A puskát nem bírja, revol­verrel dolgozott. Pártfogóra, előke­lőre talált odakinn, báró L. vezér­kari őrnagy személyében, aki a há­ború után gondoskodni kíván Lang Jóskáról és a fiú óhajára katona­tisztet nevel majd belőle. Ezért mondja Jóska ojyan büszkén, hogy ő lesz még kapitány, ott ahol én rezerva hadnagy Tegnap emeltem le az autóról betegen, ma már rákiabál a bakára ha valamit elhibáz, holnap talán újra itt hagy és megy fel a hegyre, ahonnan nincs mindenkinek vissza­térés. Halász Ernő. — Levél at orosz fogságból. Azok megnyugtatására, akik a harc­téren eltűnt hozzátartozóikról már rég nem hallottak hirt közöljük, hogy Mego Gyula érsekuradalmi segédtiszt a szeptember 8-iki lembergi nagy csaták alkalmával eltűnt s hozzátartozói azóta nem hallottak róla semmi hirt. Most 7- ik hónapja jött tőle levél Wladiwostokból, hogy orosz fogságba került. Hirdessen az Egri Ujsngbon. Kitüntetett tizes honvéd- tisztek. Eger, március 23. A 10. honvéd ezrednek több hős tisztjét érte ismét méltó, megérdemelt kitüntetés. Erről —a mindnyájunkat büszkeséggel eltöltő hirrő! — egy tábori levelezőlap értesít, amely a Miskolczi Naplóhoz érkezett. A tábori lap tartalma a következő: Harctér, 1915. Hl. 17. Tekintetes Szerkesztőség 1 Tudatják, hogy a Mískolbi Napló szerkesztősége mindenkor örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a város házi ezredével az érintkezést fentartva, annak örömét és dicső­séges működését szívesen hozza a polgárság tudomására. Egy ilyen örömnapja volt ma is ezredünknek, mert legfelsőbb Hadurunk kegye fe­lénk fordulva, több derék bajtár­sunkat, méltányolva az ő jeles tevé­kenységüket, kitüntetésben részesí­tett ; és pedig: Vitányi Dezső és Molnár László főhadnagyok a kato­nai érdemkereszt 111. osztályával lettek kitüntetve; ezenkívül elren­delte ő felsége, hogy a legfelsőbb megelégedés Jankovich Tivadarnak újból; Czékus Zoltán, Flóra István, Némethy József, Petykó József száza­dosoknak, Kodes István főhadnagynak, nemkülönben karánsebesi Rácz Jenő, Pörgess Izidor és Palásthy Ernő tart. hadnagyoknak pedig első Ízben adassék tudtul. Kiváló tisztelettel Kiss Kálmán, százados. HÍREK Eger, március 23. — Orosz fogoly temetése. A helyőrségi csapatkórházban az ide szállított orosz foglyuk közül Siek Antal orosz gyalogezredbeli közle­gény (borosovkai, Oroszlengyelország illetőségű) elhunyt. Temetése f. hó 24 én, szerdán, délután 2 órakor lesz a helyőrségi csapatkórházból. — Köszönetnyilvanitás. Hóna­pok óta igen hasznos szolgálatokat tesz az egri szükségkórházaknak Rappeport Jenő tartalékos tüzérhad­nagy, aki az egri cs. és kir. tarta­lékkórházakhoz van beosztva s mint ilyen, állandóan érintkezést tart fel katona^ügyekben a katonai parancs­nokság és az egyes kórházak között. De hivatalos kötelességén túl is minden idejét a kórházaknak szen­teli s mindent meglesz, hogy a se­besült katonák semmiben szükséget ne szenvedjenek. Az irgalmasok kór­háza, amelynek mintaszerű állapota a városban közismert, most a kö­vetkező átiratban mondott köszönetét Rappeport Jenő hadnagynak: Rap­peport Jenő hadnagy urnák Eger, cs. és kir. tartalékkórház. Az a fá­radhatatlan gondoskodás és figyelem, amelyet a kórházunkban ápolt sebe­sült és beteg katonákkal szemben tanúsított, arra indít, hogy a had­nagy urnák legszivélyesebb köszö- netünket fejezzük ki. Kérjük, hogy tartsa meg katonáinkat lovábbra is jóindulatában. Kiváló tisztelettel Stésszef Sándor perjel-igazgató. * A Pesti cselédek. Ez a min­den izében mulattató énekes mozi- szkecses, melyet országos kőrútján a kolozsvári színház közönsége 18 előadásban tapsolt végig, folyó hó 24 és 25 én két-két előadásban kerül színre az Egri Uránia szín­házban Pintér Imre és Parlagi Kor­nélia felléptével. Külön érdekessége lesz az estének Delli Lajosné és Szentes Jánoson kívül Féli Zsóka, Maleczky Bianka végzett növendé­kének fellépte, aki egy agyafúrt bakfis leányt személyesít. A darab főslágere a hires mozi kupié, melyet Parlagi Kornéliával együtt énekel a közönség, továbbá Pintér Imre aktuális strófái. A darab maga egy szatíra, amely élénk színnel ecsetelt a kenyéradó gazda és a mai cselé­dek egymásközölti viszonyát s bő alkalmat nyújt a közönségnek, hogy ebben a szomorú háborús világban drágaságot, hushiányt s más ezer gondot elfeledve, amúgy istenigazá­ban kimulathassa magát. A mozi- szkecscs 8 képből áll sőt sikeriltnél sikerültebb énekszámot tartalmaz. — Ezenkívül egy csomó humoros mozgókép is bemutatásra kerül. — A Vörös Félhold jelvényei, melyek kétségkívül a legszebbek az összes most forgalombahozott jel­vények közül, most már élég nagy számban készültek el ahhoz, hogy az egész országben elterjeszthetők legyenek. A Vörös Félhold támoga­tására alakult Országos Bizottság kéri az érdeklődőket, azokat is, akik csak a maguk részére akarnak jel­vényt vásárolni, de azokat is, akik a hazafias cél szolgálatában ilyene­ket esetleg árusítani szándéksianak, forduljanak az Országház épületében elhelyezett budapesti központi iro­dájához, mely utánvéttel vagy a da­rabonként egy korona árnak és cso­magonként 25 fillér postadijnak be­küldése ellenében á kívánt mennyi­ségű jelvénnyel szívesen szolgál. — Nem szabad a katonákat látogatni a déli harctéren. Bosz­nia, Hercegovina katonai kormány­zójától vett értesítés szerint a Bal­kán haderők cs. és kir. hadsereg­főparancsnoksága akként rendel­kezett, hogy a hadsereg-körzet egész területére nézve, tehát Bosz­nia, Herczegovina és Dalmáczia területére kiterjedőleg is megtiltotta, hogy az ott levő katonai szemé­lyeket hozzátartozóik, vagy egyéb rokonaik és ismerőseik meglátogat­hassák. Minthogy ezen rendelkezés következményekép a katonai szemé­lyek hozzátartozói még ha el is jutnak az említett országok határáig, onnan visszatérni kénytelenek. Épen ezért a rendőrhatóságoknak a jelzett országok területére szóló vasúti iga­zolványokat nem is szabad kiadniok.

Next

/
Thumbnails
Contents