Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-20 / 79. szám
1915. március 20. w n vt i t.) - ^ -5, (i náljuk a tiszta buzakenyérnél megszokott régi kovászt sem, mert az gyorsan erjeszti és ezáltal savanyítja a tésztát. A kovászt 3 órával a st- tés előtt tegyük meg, vagyis a mi pékeink sütés rendje szerint fél vagy háromnegyed 7 órakor langyos vízzel és tegyünk 6 kiló lisztet számítva 8 fillér áru élesztőt bele. Nem túlságos meleg helyen 2 óráig kelni hagyjuk. Háromnegyed 9 kor dagasszuk be a kenyeret. Szintén csak langyos vízzel, kevesebb sóval, mint a buzakenyérnél és keményebbre is hagyjuk a tésztát, mert a kukoricalisztnek nincsen annyi ereje. Dagasztás után félóráig kelni hagyjuk és körülbelül fél 10 óra után szakítsuk ki. Így a kenyér 10 órára nem fog egészen megkelni, hanem még a kemencében is kel egy keveset. Ha igy járunk el, akkor a kenyerünk jóizü, puha rogós hajú lesz, nem fog ragadni és nem fog szétesni a kemencében. A korai kerti teendők. Eger, március 19. Az élelmiszerek ára, különösen, melyeket a katonaság is fogyaszt, a háború kitörése óta megkétszereződött. Aki súlyos testi vagy szellemi munkát nem végez, az kevesebb tápszerrel is megelékszik; bejön azonban a dologidő, eltolhatatlan tavaszi munkák, hernyószedés, ásás, veteményezés, fa ültetés, ezeket már sürgősen el kell kezdeni. Azt mondják, nincs munkás, de a lapokban olvassuk : egy talpalatnyi föld se maradjon'az idén parlagon. Ha most már nélkülözzük a jó fehér buzakenyeret, olcsó húsokat, süteményeket, azt olvassuk, hogy tudjuk az elmúlt élvezetekbe s gondoljunk a harctereken küzdő embertársaink fáradalmaira a hidegben s hogy a felvidéken boldog időben sem éltek az emberek úgy, mint mi most fogunk. Ha azonban elcsüggedünk s a tavaszi veteményezést a szokott munkaerő hiányában elmulasztjuk, úgy a nyáron még a jó főzelék is fog hiányozni a főző fazékból. Jelen sorok nem azoknak szólnak, akik kerti munkával amúgy is foglalkozni szoktak, mert az egri földműves osztályban művészek és művésznők is vannak a korai borsó, ugorka, saláta stb. termelésében s kevesebb mérvben I. férfierő nélkül is igyekezni fognak előállítani, hanem azon egyéneknek, akiknek különben erejük, egészségük, idejük, kertterületük vagy közeli földjük van. Az akaratnak pedig meg kell lenni, amint nem kérdezik, tetszik-e kukoricás kevert kenyér vagy nem. Még Őfelsége Vilmos császár asztalára is utalvány utján kerül a kenyér s a minap épen feldicsérte a főtt burgonyát héjában. Nincs az az angol labdarugó játék, íhiely úgy edzené a testet, lábat, .mint a főidásózás s nincs az a svéd torna, mely idegeinket úgy rugalmassá tenné, mint gyümölcsfáink lehernyózása. Amint tehát kerti földjeink apró- donkint felásvák, még az nap be kell osztani 130 cm. széles ágyakra s elgereblyézni azokat, kivétel a bab, krumpli, kukorica tábla, melyeket nem kell ágyakba aprózni. — Az .ágyakba 5—5 barázda húzandó karó hegyével s azok minden másodikéba petrezselyem, vagy sárgarépa magot pergetünk. A közbeeső sorokba lehet hagymát, spenótot, nyáron ezek kikerülnek s a gyökér- nemű marad őszre. A borsó s máknak szánt ágyakba csak 4 sort huzunk, ezek közé jöhet cékla váltakozva. Egy külön kis ágyba még salátát vetünk, melyet aztán szét- palántálunk. Korán előnevelhetünk ugorka, tök, csemegekukoricát, laza kerti főiddel töltött cserepekben, meleg konyha, vagy szobaablakban májusban kiültetjük. Előkertek s a kert bejáratánál sem hanyagolandó a virágos ré3z, a rózsák feleresztendők s lehet már a szabadban vetni Rezeda, Verbene, teljes mák s szegfűt. Gyümölcsfa ültetés ideje is itt van, kertek, udvarokban célszerű kajszin barack, nyári alma, szilva s törpe fákat ültetni, ezek környékén a ve- temény is megél. Hatalmas és gazdag 2 ellenségünk az angol és japán szigetországok rengeteg lakosai büszkék az ő apró jól kezelt házi kertecskéjükre. Jó magyar közmondás: Magad uram ha szolgád nincs. Mititzky Pál. Eger, március 19. — Az Egri Önkéntes Tiizoltó- és Meatőegyesület ma délután fél 6 órakor tartott Jankovics Dezső kir. tan. poldármester elnöklete alatt választmányi ülést, melyen Czigler Henrik dr. tisztiorvos, mentőparancsnok ismertette az elmúlt hónapokban teljesített sebesült-szállításokat. Jelenti, hogy a testület nemcsak a vasúttól a korházig, hanem naponként számtalanszor szállít sebesültet egyik kórházból a másikba. Czigler Henrik dr. jelentése során Kösztler József dr. indítványára elhatározták, hogy a testület átiratban kéri a helyközi sebesült-szállítás időpontjainak pontos megállapítását. Majd Gröber Ferenc, a testület parancsnoka emlékezett meg az időközben elhunyt bajtársakról, kik közül ketten Tipari István és Sinkó András a harctéren haltak hősi halált. Addig is, mig a béke beálltával méltó módon örökíthetik meg emléküket, a testület a jegyzőkönyvben ad részvétének kifejezést. A Hevesmegyei Takarékpénztárnak évenként szokásos 300 korona, valamint az Egri Takarékpénztár által adományozott 30 korona adományt hálás köszönettel fogadta a választmány. A parancsnoki jelentés során kimondotta a választmány, hogy az évi közgyűlést a háború tartamára elhalasztja. — Levél az orosz fogságból. Weisz Ignác besenyőtelki lakosnak öt fia ment el az egri 60-ik gyalogezreddel a harctérre. Három most is ott küzd a csatatéren, egy pedig már szeptember első napjai óta nem adott elétjelt magáról. Hozzátartozói már azt hitték, hogy elesett, de tegnap levelet kaptak tőle Szibériából, amelyben azt irja, hogy fogságba került, ahol jól bánnak vele. — Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy Hizly Károly karcagi városi orvos meghalt. Az elhunyt magas korú férfiú, aki 50 éven keresztül mint városi orvos működött Karcagon, testvérbátyja volt Zalár Józsefnek Eger elhunyt nagy költőjének s még a múlt évben öcscse temetésén Egerben járt. — Légmán Imre — műszaki tanácsos. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy Légmán Imre kir. főmérnököt, az egri kir. állam- építészeti hivatal főnökét a kereskedelmi miniszter műszaki tanácsossá nevezte ki. — A színtársulat selyemzászlót adott egy menetszázadnak. Miskolcról jelentik : E héten, kedden délben feledhetetlenül szép és mélyen megható ünnepi aktus folyt le a mindszenti róm. kath. templomban. A miskolci színtársulat selyemzászlaját szentelték fel és adták át a harctérre vonuló menetszázadnak. Déli fél I órakor voult fel teljes hadi felszereléssel a menetszázad és bement a templomba, helyet foglalva a padokban. A templomban jelen volt az egész színtársulat, Palágyi Lajosné igazgatónéval, aki a zászlóanyai tisztel tőltöíte be, A díszes selyemzászlót, melybe arany- betükkel van belehimezve, hogy a miskolci szintársuiat ajándéka. Palágyi Lajosné vitte az oltár elé, ahol teljes crnátusban állt Zábráczky György esperes-plébános. A szintársuiat tagjai félkörben a szentélyben állottak. Hidvéghy Ernő, a szín- társulat tagja a zászlót átvette a zaszlóanyától és azt az egész ünnepi aktus alatt az oltár felé meghajolva tartotta. A zászlószentelési szertar tás után Zábráczky György esperes plébános hazafias szellemtől áthatott, mélyen meginditó és lelkesítő beszédet mondott a katonákhoz, akik azt feszes „Vigyázz!!“ állásban hallgatták meg. A beszéd után a menetszázad és a szintársuiat orgona- kisé.et mellett a Hymnust énekelte. Ezután Higvéghy Ernő lendületes beszéd kíséretében adta át a zászlót a menetszázad egyik zászlósának, aki azt nehány meghatott köszönő szóval vette át. A templomi szertar tás után a század a templom előtt sorakozott és Palágyi Lajosné, mint zászlóanya előtt, tisztelegve elvonult. 3 A világhírű kar nélküli művész H. C. Unthan, aki évekei ezelőtt —■ fiatal korában — nálunk is járt Magyarországon, ma este fél 9 órakor kezdődő előadás keretében fellép az Urániában, de persze csak — a filmen. A kar nélküli ember a cime annak az 5 felvonásos izgalmas artista sorstragédiának, melyben Unthan mester bemutatja bámulatos trükkjeit. Neki mindkét karja teljesen hiányzik s ez a csonka ember lábaival oly ügyesen ir, eszik, beretválkozik stb., ahogyan sok ép emerb a kezeivel sem képes. E kijelentést nem a reklámhajhászat szülte, hanem ,ugy van a valóságban. Aki kétségbe vonja, jöjjön el estére az Urániába és győződjön meg róla! Mindeme trükkszerző attrakcióit egy megható cirkuszi dráma keretében adja elő, úgy, hogy azok az érdekfeszitő cselekményben még egy külön szenzációt képeznek. Holnap vasárnap a bájos Psilander Edit szerepel az „Öreg csont, fiatal vér“ cimü 3 felvonásos vígjátékban. E film tökéletesen uj, alig pár héttel ezelőtt jelent meg Budapesten. * Ugy e mégis megérkeztek Lusztig Sándor látszer és katonai fölszerelései, hol minden gyári árban kapható. Telefon 30. — Szőlővesszők kiosztása. Mindazok a szőlőbirtokosok, akik szőlővesszőre igényt tartanak, a szőlővessző átvételéhez szükséges, utalványokat vasárnap, f. hó 21-én, d. e. 8—11-ig és hétfőn, 22-én, egész nap a városházán a volt rendőrőrmesteri hélyiségben vehetik át — A háború hőseinek aranykönyve. A harcban elesett, megsebesült, kitüntetett vagy foglyul esett hőseink megörökítését célozza „Az 1914—15. éves háború hőseinek aranykönyve“, cimü, előkészületben levő nagy terjedelmű mü. Mindenki, akinek elesett, megsebesült, kitüntetett vagy foglyul esett hozzátartozójának fénykép rendelkezésre áll, küldje azt be haladéktalanul, egy rövidke életrajz kíséretében, a mü kiadóhivataláhz Lipót-körút 29. A közzététel teljesen díjmentes. A mü 4 csoportozatra oszlik: 1. Törzstisztek. 2. Tisztek és önkéntesek. 3. Altisztek. 4. Legénység. A mü díszes vaskos kötélben jelenik meg, s előfizetési ára 6 korona. A műnek könyvkereskedelmi ára megjelenés után 10 korona lesz. Előfizetések ugyancsak „Az 1914—15. éves háború hőseinek arany könyve“ kiadóhivatalához, Lipót-körut 20. intézendők. Tengerbe zuhant angol admirális. London, március 19. Londonból jelentik, hogy Goougen ellenadmiralis egy hajó fedélzetéről a tengerbe zuhant.
