Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-18 / 77. szám
2 ti o p 1 r t 1 n 1915. március 18. megalakult a jóléti bizottság Egyesítik az összes jótékonysági akciókat. — Az igazi szegények. — Segély és közélelmezés. — Az érsek és a főkápfalan támogatása. Mezőgazdasági termelés az erdei tisztásokon. Eger, március 17. A földmivelésiigyi miniszter fontolóra véve azt, hogy a mai viszonyok között milyen nagy jelentőségű minden gazdaságilag használható területnek emberi vagy állati táplálkozásra alkalmas terménnyel való bevetése, intézkedett aziránt, hogy az erdőhöz tartozó fával be nem nőtt területek, valamint a beerdősi- tésre előirt tisztások, szemtermelésre vagy kapásnövények termesztésére használtassanak és hogy az alkalmas vágásterületek mezőgazdasági győztes használat utján ujittassanak fel. Ehhez képest utasította az összes állami erdőhivatalokat és erdőfelügyelőségeket, hogy az ilyen erdei területek mezőgazdasági használatára vonatkozólag az erdőbirtokosok által előterjesztett kéi elmeket, amennyiben azok teljesítése a rendelkezésre álló munkaerőhöz képest közérdekből kívánatos és erdőgazdasági szempontokból nem ütközik akadályokba, soronkivül vegyék tárgyalás alá s a vonatkozó erdőfelügyeleti engedélyt, a szabályszerű eljárás megtartásával, a gazdasági albizottságok saját hatáskörükben, elnöki utón sürgősen adják meg. Megjegyzendő azonban, hogy az említett hivatalok az engedély megadását csak abban az esetben javasolhatják, ha az illető tisztás, vagy vágásterület alkalmas a gazdasági használatra, ha a szükséges munkaerő meg van s ha vágásterü létén nincs oly ainövet, melytől a természetes felújítás remélhető tenne s igy az engedély megtagadása esetén is mesterséges felújítás válnék szükségessé. A szóbamevő kivételes használati mód időtartama és módja az erdőgazdaság szempontjainak megfelelőleg lesz megállapítandó. Minthogy az erdők az egész ország egész területét behálózzák s eféle terület az ország minden vidékén van, a földmiveiési kormány e rendelkezése jelentékenyen fogja gyarapítani a termelő területeket és főleg azoknak a vidékeknek termelésére lesz nagy befolyással, amelyen sok az erdő, tehát a gazdasági termelésre használható terület aránylag szükiben van. Természetes azonban, hogy ez az intézkedés csak a háború által teremtett különleges viszonyok tartamára áll fenn és egy erdőbirtokost sem jogosít fel arra, hogy a beerdősités és erdészeti használat tekintetében ráháruló törvényes kötelezettségek alól kibújjon. * Ugy-e mégis megérkeztek Lusztig Sándor látszer és katonai fölszerelései, hol minden gyári árban kapható. Telefon 30. Eger, március 17. Ma délután értekezlet volt Jan- kovics Dezső királyi tanácsos elnöklete alatt a városházán. Az egri érseknek már ismertetett átirata adta az impulzust ez értekezlet összehívására s az ott hozott határozatok végre helyes mederbe terelték mindazon kérdések megoldását, amelyek Eger város közönségének közjólétét a háború bizonytalan tartamú és a békés állapotnál százszorta nehezebb viszonyokat teremtő megpróbáltatá- sos idején biztosíthatják s egyúttal alapos reményt nyújtanak arra is, hogy az értekezleten megalakított bizottságok munkájának meg is lesz a kellő eredménye. Az értekezletre a polgármestár a város társadalmának minden rétegéből hivott meg képviselőket s részt vettek azon a többi közt Csekó Gábor, Dutkay Pál, Petrovich Gyula és Ridarcsik Imre kanonokok. Kassuba Domokos főigazgató, Vigh Béla reáliskolai igazgató, Alpáry Lajos tanfelügyelő, Babócsay Sándor ügyvéd, dr. Kösztler József és dr. Glósz Kálmán főorvosok, dr. Csutorás László jogtanár, Kánitz Dezső bankigazgató, Csepreghy Gyata 'ipariskolai igazgató, Fridi Gyula rendőrkapitány, Baikay Béla és Károly János az iparososztály képviseletében, Lukács Gyula főkáptalani jószágfelügyelő, dr. Barsy István érseki és főkáptalani főszámvevő, Palik Frigyes érseki számvevő. Az ülés megnyitása után a polgármester felolvasta az érsek már ismertetett átiratát s egyben tudatta az értekezlettel, hogy az érsekség és a főkáptalan a megindítandó akciókhoz állandó megbízottjaiként Csekó Gábor, Dutkay Pál, Petrovich Gyula és Ridarcsik Imre kanonokai s Lukács Gyulát, dr. Barsy Istvánt, Pfeifer Albint és Palik Frigyest jelölte ki. A polgármester azután bejelentette, hogy Egerben mint ad hoc közjóléti intézmény már működik a Hadsegélyző Bizottság, amely bizonyos tőke fölött rendelkezik is. Kívánatos volna, ha ez a Hadsegélyző bizottság egész működési körével j beolvadna az újonnan szervezendő j jóléti bizottságba. Elsőnek Gyötffy Kálmán szólal! fel, Hivatkozik arra, hogy a jóléti bizottság feladatkörének egyik ágát a jótékonyság és segélyezés teszi. Egerben ezek az akciók már most is szép sikerrel működnek, csak az kár, hogy tervszerütlenül és szétforgácsolódva. Szükség volna tehát, hogy mindezek a jótékonysági akciók mind a jóléti bizottság közös vezetése alatt egyesitessenek. Felhívja a figyelmet a segélyezés helyes irányítására és az igazi sze- nyekre, akik a segélyezésre leginkább rászorultak s akiket diszkrétén irányított segélyekkel támogatni szintén a jóléti bizottság feladata. Dr. Barsy István mindenben osztja az előtte szóló nézetét. Ridarcsik Imre kifejti, hogy a jóléti bizottságnak a segélyezésen ki vtil még fontosabb feladata, hogy a közélelmezésröl gondoskodjék. Nemcsak arról van szó, hogy azok kapjanak élelmet, akiknek nincs mit en- niök, hanem, hogy azok részére is lehetővé tegyék az élelmiszerek beszerzését, akiknek pénzük van, de nem tudnak rajta élelmi cikkeket vásárolni. Tekintse tehát ez a bizottság fő feladatának, hogy élelmiszer készletek beszerzéséről alkalmas helyen és időben gondoskodjék, amelyeket azután a varos polgárainak rendelkezésére bocsáthat. Dutkay Pál: Egy nagy bizottság, alakítandó, amely alosztályok szerint igyekezzék szétágazó* feladatait megoldani. Az egyik fő feladat csoportja e jóléti bizottságnak a szegénység enyhítése: a segélyezési ügy. Itt a legfontosabb az igazi szegénység kikutatása. Ajánlja, hogy a bizottságnak ebbe a csoportjába az orvosok, a tanítók és tanítónők s az irgalmas nővérek vétessenek be, akik a legkülönbözőbb néposztályokkal érintkezve, gyakran házról- házra járva, tudják hol lakik az igazi nyomor. A második főfeladatkör az élelmicikkekről való gokdoskodás. Hogy mikép történjék ez, annak megállapítása a praktikus módozatok kidolgozása a bizottság további feladata, de legelső sorban célszerűnek tartja, hogy hirlapilag szóllitsák fel a város közönségét, hogy akinek bármilyen élelmiszerben szükségletén túl fölöslege van bocsássa azt a maximális árakon a jóléti bizottság rendelkezésére. Az egri főkáptalan részéről a fölösleget ezennel felajánlja s egyben bejelenti azt is, hogy a főkáptalan május hó 1-től az ürüket is a városi bizottság rendelkezésére bocsájtja. Babócsay Sándor szintén a különböző bizottságok egybeolvadását, Kánitz Dezső pedig a közélelmezés biztosításának fontosságát hangsúlyozza. A polgármester azután enunciálta a határozatot, mely szerint az értekezlet kimondotta, hogy önmagát, a célszerűségnek megfelelően kibővítve jóléti bizottsággá alakul s első sorban is köszönetét mond Szmre- esányi Lajos dr. egri érseknek, aki ezt a jövőre nézve oly fontos s most már a legjobb utón haladó akciót megindította s azután köszö-. netet szavazott az egri főkáptalannak, amely úgy iagjainak buzgó közremüködéséval, mint anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával támogatja a bizottság munkáját. Azután úgy az érseket, mint a főkáptalant, valamint Keglevich Gyula gróf főispánt pártfogóivá választotta meg a bizottság. A tiszti kar egyébként a következőképen alakult meg. A központi nagy bizottság társelnökeivé Majzik Viktor alispánt és Csekó Gábor kauonokot választották meg. Ügyvezető elnök Jankó- vies Dezső polgármester lett, jegyző Bayer Henrik városi tanácsos. A nagy bizottság keretén belül két albizottság fog működni. Az egyik a segélyző bizottság, melynek elnöke Petravich Gyula kanonok s a másik az intéző bizott- sáy, amelynek elnökévé Lukács Gyulát választották meg. A két albizottság tisztikarát saját kebelében alakítja meg. ügy a nagy bizottság, mint az albizottságok azonnal megkezdik a müKödésüket, A városnak a háborúval kapcsolatos jótékonyság címén rendelkezésére álló alapokat és pénzeket mind átad|ák ennek a központosított bizottságnak s ezután hívják fel mindazokat, akik valamely jótékonysági vagy segélyezési akciót vezetnek, hogy olvadjanak be ebbe a bizottságha, hogy annak egységes tervszerű vezetése alatt annál hatá- sosabbau szolgálják az a nem célt, amelyért most fáradoznak. & tavaszi munkákra kirendelt katonamnnkás- | csoportokeiszállásolása, élelmezése és díjazása. Eger, március 17. Tudvalevő, hogy a honvédelmi I minister e hó hatodikán keit rem- I'delkezésével lehetővé tette, hogy ! községek és birtokosok kérelmére a póttesteknél szolgáló legénységből a sürgős tavaszi munkák elvégzése céljából húsz emberből álló munkáscsoportok, egy altiszt vezetése alatt 14 napi időre szabadságoltassanak. Az ilyen katonamunkás-csa- patok igénybevételévéi a munkaadókat terhelő költségek tekintetébeu'a honvédelmi minister rendelete a következő intézkedéseket tartalmazza : Mivel üzletemel május elsejére teljesen feloszlatom, a raktáron levő úri, puha fekete, színes és legújabb divatos kemény kalapjaimat az idő rövidsége miatt beszerzési áron árusítom. A n. é. közönség pártfogását kérve
