Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-17 / 76. szám
2 tC OBJ ü J 8 & 0 1915. március 17. Háborús sérelmek. H Dardanellák ostroma. Irta: Horváth Béla. Eger, március 16. A világtörténelem igazolása szerint, a maihoz fogható, óriási háború még nem pusztított a földön. Tagadhatatlan, hogy a múltakban is voltak oly nagy arányú háborúk, amelyek az emberiség egy bizonyos részét a megsemmisülés veszélyével fenyegették, de olyan katakliszma- szerü jelenség, a min® a most kavargó világháború, amely a népek milliót egyenesen a létkérdés idegbomlasztó problémájába sodorta volna, — még nem volt. Csak íermészes, hogy az ilyen világraszóló esemény a különféle háborús sérelmeknek valóságos halmazaiét foglalja magában, amelynek egyik főjelentőségü kérdése a nemzetek közgazdasági életviszonyában jut figyelmet érdemlő kifejezésre. Nincsen szándékunkban e helyen a világháborúban küzdő, összes és érdekelt nemzetnek a közgazdasági életharcaiva! részletesebben foglalkozni. Annál kevésbé, mivel erre szerény cikkünknek a kerete szűknek bizonyulna, másfelől pedig mivel a főbenjáró kérdéseknek az érdemleges megbirálására, nálunknál sokkal hivatoüabb tényezőket tartunk ilietéseknek. Hanem pragmatikus rövidséggel most csak ama lényeges közgazda- sági sérelmek orvoslására kívánunk rámutatni, amelyek a háborús idők folyományaként, minálunk is homloktérbe nyomultak. Igaz, hogy a világháború nyomasztó terhei a mi hazánkra is érzékenyen ráneheződ- tek, de viszont az is igaz, hogy e terhek mégse nehezedtek reánk oly elviselhetetlen súllyal, mint például azokra az országokra, amelyeknek testébe az ellenség már alaposan befészkelte magát és a szükségletét annak javaiból iparkodik kieligiteni. A háhoru mai stádiumában tehát más hadviselő államokkal szemben ez a tényállás okolja meg a mi köz- gazdasági helyzetünk türhetőbb voltát, amely egy olyan agrárállamban, aminő Magyarország, kölcsönös megértéssel és céltudatos hatósági s szociális inttézkedésekkel még a világháború viharában is kedvezőbb mederbe volna terelhető. Mindnyájunk előtt ismeretes ama régi, hagyományos jellemvonás, amely szerint különösen földmive- léssel foglalknzó népünk a közérdekű hatósági intézkedéseket következetes bizalmatlansággal fogadja, sőt — sajnos — azok mellőzését a saját egyéni érdekéből még logikusnak is tartja. A közélelmezés körében ebből a téves felfogásból erednek azok a súlyos sérelmek is, amelyek a gabonakészlet tendenciózus eltitkolásában, az élelmiszerárak, főként a piaci főzelékfélék árainak, a hatósági ármegállapítás ellenére történő, tetszésszerinti meghatározásában, a küszöbön lévő utcai munkák önkényes felemelésében és az általános, mesterséges árhullámzásban nyilvánulnak meg Hasonlóan ismeretes az is, hogy a kormányhatalom háborús időben a törvényekből folyó kivételes intéskedéseket, a szükségrendeleteket, az állam érdekében, mondhatni korlátlanul alkalmazhatja. Gubernare id est providere. Ha tehát a közérdekű intézkedéseket a hatóságok kérlelhetetlen szigorúsággal végrehajtják, bizonyosan elérjük azt, hogy a közélelmezés egész vonalán hasznos és közmegnyugvást keltő eredményeket fogunk majd felmutatni, amelyekre a háború idején a nemzetnek magának is parancsoló szüksége van... Egyideüleg még egy más természetű, de szintén a közgazdasági hatáskörünkbe vágó mozzanatra is szükségesnek tartjuk a közligyelmet ráirányítani. Érthető okból, mivel ez az uj jelenség történetesen, jövendő közgazdasági életviszonyainkat is jelentősen befolyásolná. A Budapesti Hírlap közdazdasági rovatában megjelent panaszos levélben olvassuk ugyanis, hogy nálunk a jelenben „a közélelmezés megron- tói és a nép erkölcsének a megölői a galíciai menekültek.“ Akik a maximális árakon feiüi a jóhiszemű népnek 4—6 koronát is ráígérnek. Hát szerintünk a galíciai menekültek emberbaráti szempontból is — a Monarkia hasonló menekültjeivel egyenrangúaknak tekintendők és velük egyforma elbánásban is része- sitendők. Kulturáltamban ez a humanitás legelemibb követelménye. Ha azonban hivatalosan mégis megállapíthatnék, hogy az illetők a vendéglátási tényleg oly módon viszonozzák, hogy a saját önös érdekeiket, az ország nagy érdekeinek a rovásara károsan érvényesítik, ebben az esetben megint csak hatóságoknak lesz a feladata e visszaéléseket szigorú megtorló intézkedésekkel még csirájokban elfojtani és magának a társadalomnak is akcióba kell lépnie a tekintetben, hogy a hiszékeny népet az ilyen ügyletek szerfölött ártalmas következményeiről meggyőzően kioktassa. Egyébiránt erős a hitünk, hogy a most elsötétült háborús világot a mi javunkra nemsokára az igazság győzelmes verőfénye fogja beara- nyezni, amelynek fényénél az időközben felburjánzott mérges gazok is gyökerestől ki fognak irtatni, tisztességgel szerzett és becsülettel megművelt magyar földünkből. Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Heves- vármegye legelterjedtebb sápi lapja. Hét ellenséges bajé sérült meg a Dardanelláknál. Konstantinápo y, márc. 16. Konstantinápolyból jelentik: Biztos informátorod szerint a Dardanellák bombázásánál az ellenséges flottának hét nagy hajója sérült meg. legsznnt a Dardanellák bombázása. Konstantinápoly, márc. 16. A Lokalanzeigernek jelentik Konstantinápolyból, bo^y az ellenséges flotta beszüntette a Dardanellák bombázását, mivel a .örök ü egek suyos sérüléseket okoztak hajóikon. Harcképtelenné vált egy angol csatahajó és cirkáló. Berlin, március 16. Rotterdamból jelentik: A Jesckale erőd ostroma alkalmával a Dardanellák parti müveihez közeledő angol hajókat a török erődök heves tüzeléssel fogadták. Egy cirkáló és egy csatahajó súlyosan megsérült és harc- képtelenné vált. Hét expediciós francia hadtest a Dardanelláknál. Athén, március 16. Az Kölnische Zeitungnak jelentik Athénből, hogy a francia flotta a Dardanelláknál partraszállitandó expediciós hadtestet akar Algírból vagy Toulonból szállítani. Páncélos ántékkal erősítették meg a Darda- neilákat. Athén, március 16. Athénból jelentik: A törökök a Dardanellák megerősítésére ágyukkal felszerelt páncélos autósat állítottak fel. A 3 apán'kínai konfliktus. Folyik a japán mozgósítás. Milánó, március 16, Tokióból jelentik: A japán hadügyminiszter a tartalék négy hadosdáyát s a honvédség összes évfolyamát behívta. Párisi lapjelentések szerint az Uníóruk március j elseji jegyzékére már megadta | Japán a válaszát. Útban vannak a japán csapatok Kína felé. Rotterdam, március IS. A Daily Telegraphnak jelentik Pckingből, hogy Japán a legnagyobb energiával foly- t ltja a tárgyalásokat, hogy Kínára nyomást gyakoroljon. Egyre több katonát szállít partra, s Kina felé is sok csapat van útban, vagy várja a behajózást. idományok az : Egerben elbnnyt hősök I „Emlékművére“. Eger, március 16. AVörös-Kereszt egri fiókjának pénz - tárnoka a következő eddig beérkezett adományokról értesit beanünket: Dr. Szmrecsányi Lajos egri ések 200 korona, Puy József ezredes neje 100 korona, dr. Schvarctz Sándor 30 korona, Magyar János tábori lelkész pedig 50 korona az alábbi levél kíséretében: Tekintetes Pénztárnok Ur! Mély tisztelettel idezárva van szerencsém szerény 50 (ötven) korona adományomatjEger város Kisasszopy- ; temetőjében már eddig is 167 elte- ; metett vitéz hős katonáink emiék- mivére oly tiszteletteljes kérésem iapcsám juttatni, hogy csatoltassék ez, a nemes szivii Föpásztorom kegyes adománya és Eger város társadalmának leendő gyűjtéséhez. Az idővel egybegyilt tekintélyes közadakozásból oly impozáns „Emlékmű“ állittassék fel, mely fennem hirdesse a messze idegen vidékekről városunkba szakadt szegény derék hősök dicső emlékét, kik a egtöbb szenvedést váltották ki e történelmi nagy idők súlyos katasztrófáiból, kiknek emlékét messze idegenben igen sok reményvesztett szülő, szomorú édesanyák, gyászba- borult özvegyek s hátrahagyott zokogó árvák könnyezik. Oly „Emlékműdben örökittessék meg az irántok érzett kegyeletünk, hogy kalap levéve közeledhessék évtizedek, évszázadok múlva is az évenkint gyászünnepély tartására kizarándokló társadalom, iskolai ifjú-
