Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-03-16 / 75. szám
2 a G b & 1915. március 16. Katonák szabadságolása tavaszi vetési és szőlőművelést munkák végzésére. ' Eger, március 15. Úgy a kis gazdákat, mint a nagyobb birtokosokat erősen érdekli a honvédelmi miniszternek e tárgyban kiadott körrendetete. Eszerint a harcvonalon innen levő, az úgynevezett póttesteknél szolgáló legénység egy része, amennyiben a hadviselési érdekek megengedik, 14 napra szabadságolható, hogy a beálló sürgős tavaszi munkáknál a természetszerűen mutatkozó munkáshiány lehetőleg enyhittessék. Természetes, hogy csakis gazdák, hozzátartozóik és gazdasági munkások kapnak ily célra szabadságot s csak abba a községbe, ahol legutóbb gazdasági munkával foglalkoztak. A szabadságolásnak két módja van. Az egyik az egyéni, melyet minden jogosult csak személyesen kérhet az illető póttestparancsnok- tól. A másik a katona munkáscsoportok kirendelése, melyet községeknek és egyes birtokosoknak áll jogukban kérni, a községi (városi) elöljáróság által láttamozott, a legközelebbi állomásparancsnoksághoz intézett és oda az illetékes járási (városi) hatóság utján eljuttatott kérvényben. Az egyénileg szabadságoltak névjegyzékét az illetékes parancsnoksága közli az érdekelt községi (városi) elöljárósággal, valamint a járási hatósággal. A községi elöljáróság^ kötelessége azután ezt a névjegyzéket a munkaadókkal közölni, a szabadságolt katona-munkásokat munkába helyezni s ellenőrizni, hogy a munkát, amire szabadságoltattak, végezzék is; a szabadságolással visszaélőket pedig a csendőrség utján csapat- jukhoz visszaküldeni. A járási hatóságnak kötelessége az egyes községekben esetleg mutatkozó munkásfelesleget olyan községbe irányítani, ahol munkáshiány van. A munkáscsoportokat a póttest- parancsnokságok állítják össze és egy erélyes altiszt vezetésével bocsátják a birtokosok és községek rendelkezésére. A kirendelt katonai munkáscsoportok katonai élelmezési pénzüket és zsoldjukat kapják. A munkaadók kötelesek e csoportok élelmezéséről gondoskodni, de az élelmezési pénz a vezető altiszt által nyugta ellenében nekik megfizetendő. A munkás-katonáknak a munkaadó a helyben szokásos napszámot fizeti. A munkaadót semmiféle utazási költség nem terheli, mert a kirendelt munkáscsoportok szállításáról a katonai igazgatás gondoskodott. Az Egri Újság tudósításai pontosak, gyorsak és érde kesek. A Dardanellák.két erődjének sikertelen ostroma. megrongálódott néhány ellenséges hajó. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoy, márc. 15. A főhadiszállásról jelentik : Az ellenséges páncélos hajók nagy intervallumokban sikertelenül bombázták Seddil Bahr és Kum Kaié erődöket. Tegnap éjjel az ellenség könnyű flottilájával újból közeledni próbált az aknamezőhöz, de ütegeink tüzelése visszavonulásra kényszeritette. A tüzelés néhály ellenséges hajót megrongált. Teljes erővel folyik Ossowiec ostroma, á németek elérték Sejny-t. Berlin, március 15. Berlinből jelentik: Pétervári jelentések szerint a németek a Visztulától északra messze előnyomultak kelet felé és elérték a Suvaiki—Grodno között fekvő Sejny várost. Ossowiec ostroma teljes erővel folyik. J) főispán a mezei munka elvégzéséért. Felhívás a vármegyei és a községi gazdasági bizottságokhoz. — A tavaszi vetés. — Tervszerű munkára van szükség. Eger, március 15. í daság, amelynek terméseredményei Most, hogy a tavaszi munkák, főleg a veteményezés ideje elérkezett, különösen a kormánynak azon intézkedésével kapcsolatosan, hogy a tavaszi munkák elvégzésére a nélkülözhető katonákat szabadságolják Keglevich Gyula gróf, vármegyénk főispánja, aki maga is elismert gyakorlati gazda, a vármegyei és a községi mezőgazdasági bizottságok - hoz, az idő rövidsége folytán ezen az utón, a következő minden praktikus kérdésre kiterjedő felhívással fordul. A ma mái óriási mérveket öltő világháború nagy megpróbáltatásnak teszi ki a legerősebb nemzeteket is, de épen ilyen megpróbáltatások elé állítja az egyes embert, az emberek egész érzés és lelki világát s a maga minden salakot kiválasztó tisztitó tüzében pontosan megmutatja, hogy kiberft kiben milyen magasan lobog a hazafiság, a hazäszeretet hőfoka. Az itthon maradottakhoz szólok, akik nem látjuk magunk előtt az elpusztított, vérrel borított harcmezőt, de előttünk állnak megművelésre váró földjeink kopasz mezői, amelyek, ha megművelésükről előre nem gondoskodunk, igen könnyen elpusztult harcmezőkké változhatnak át, amelyen az egész magyar nemzet anyagi ereje fog elvérezni. A világháború igazolta be, mily fontos szerepet játszik a nemzet fenntartó tényezők közt a mezőgaznélkül a sok pénzt hozó iparvállalatok jövedelme értéktelenné válik, mert mindennél fontosabb a kenyér. A jövő kenyér biztosításáról van most szó. Erre gondoljon most minden itthonmaradott. Erre gondol elsősorban a kormány is s annak buzgó földmivivelésügy minisztere, aki már eddig is több rendeletben hívta fel az itthonmaradottak: úgy a hatóságok mint a gazdák figyelmét arra, hogy a földbirtokok megmunkálatla- nul ne maradjanak. Ahol szükséges vetőmagot ajánl fel, sőt most legutóbb a közös hadügyminiszterrel egyetértőig 14 napra szabadságra bo- csájtja minden községben a kis gazdáknak azon részét, akiket a hadvezetőség a harcmezőn nélkülözhet. Ezen kívül községenkint ott, ahol nagyobb mennyiségű kézi munkára van szükség, egy altiszt vezetése alatt 20—20 katonából álló kirendeltséget ad. Ezt a kirendeltséget azonban külön kell kérni. Ezek a segédeszközök állnak.tehát a gazdaközönség rendelkezésére a jövő termés biztosítására. Az a meggyőződésem, hogy a magas kormány ezzel mindent megtett, hogy e nagy feladat megoldásához hozzájáruljon. Azonban a kérdés teljes megoldása, a nagy munka Visszaháramlik ránk, itthon- maradottakra, a falu lakóira. Ezeknek igazi munkássága és hazafisága válthatja csak valóra e szent ügyet. A nagy feladat megoldása a vármegyei gazdasági bizottságok, úgy mint a vármegyei gazdasági iníéző- ség és a községi gazdasági bizottságok kezében van. E kérdést csak tervszerűen lehet megoldani, mert ha ez nincsen meg, a bekövetkezendő nagy munka-szükségletek zavarában fog minden összeomlani. A központi intézőbizottságnak kell megadni az irányt, az utasítást a községi gazdasági bizottságoknak s ezekkel az összeköttetést fenníar- tani, viszont a községi gazdasági bizottságoknak kell hazafiui kötelességtől áthatott s fáradságot nem ismerő munkásságot kifejteni aként, hogy községekben összeírják udvarról-udvarra, kinek hány hold tavaszi vetemény alá eső földje van ? Van-e vetőmagja, ökre vagy lófogata, amellyel földjét munkálja. Végeredményében pontos képünk lesz arról, hány hold föld megmunkálására van szükség. Mennyi vetőmag, emberi és állati munkaerő áll rendelkezésre. Fontos dolog a munka sorrendjének megállapítása is. Természetes és jogos kívánalom az, hogy az ekefogat tulajdonos földje legyen elsősorban megmunkálva, azonban itt tekintetbe kell venni, hogy kinek milyen fekvésű a földje. Ha valakinek a földje lapályos vagy viz van rajta, mig a kiszikkadás megtörténik időkimélés szempontjából a szomszéd földjét kell megmunkálni. A kormány főtörekvését elsősorban a kisgazdák földjének megmunkálása képezi, de nem szabad megfeledkezni a nagyobb birtokosok földjeinek megmunkálásáról sem, hiszen a nagyobb birtok az, amely tulajdonképen a közre termel és most midőn a nagyobb birtokos cselédsége, ökre, lóállománya katonai szolgálatot teljesít a községi igavonó erőt ide is számításba kell venni. Ha már most a bizottság minden egyes községben mindezt tervszerűen összeállította és végrehajtotta, szükséges, hogy ha az egyik községben a szántás-vetési munka befejezést nyert, az egyik község munkaereje esetleg a másiknak menjen segíteni. Ennek elrendezése szintén a gazdasági bizottság feladata, amely a szomszéd községek bizottságaival ériztkezésbe lépve a felszabadult igaerőt oda irányíthatja, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ezután következik a kézi munkák beosztása. Hiszen ha a hadvezetőség szabadságolja a nélkülözhető katonákat s azok egy szép napon megérkeznek, ha a jközségi gazd. bizottság tervet nem készített, hogy mely munkába álljanak be a szaaadságoltak, akkor már beállott a fejetlenség, a tétovázás, a tanakodás. Sőt a szabadságoltak az időt látogatásokkal, beszélgetéssel elvesztegetik s a tizennégy nap úgy elrepül, hogy a célt nem érjük el s a munka részben sem lesz elvégezve. Fontos a munkabérek megállapítása is. Itt ismét a hazafiságra kell
