Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-03-15 / 74. szám

K 1915. március 15. Sebesült vitézetek segítése. Eger, március 14. Azt a nemes akciót, melyet Alpáry Lajosné kezdeményezésére még a múlt év szeptemberében indítottak meg Eger város lelkes úrasszonyai a sebesült vitézek gyámolitása érde­kében, azóta is lankadatlan buzgó- sággal folytatják. Amint már meg­írtuk, a hölgyek februártól kezdve két felé osztották maguk között a kórházakat, hogy még intenzivebben szolgálhassák a szenvedő hősök érdekeit. Az a hölgybizottság, mely első sorban a csapatkórházban és a C pavilonban elhelyezett sebesülteket gondozza, e hó 10-én értekezletet tartott, melyen Alpáry Lajosné be­számolt az intézők mindennemű te­vékenységéről és a január és február havi gyűjtések eredményéről. E szerint januárban 756 K, februárban pedig 873 K gyűlt össze. E bevé­tellel szemben a kiadás januárban (amikor t. i. még a reáliskolai és a cifratéri tartalékkórházak szükségle­teiről is ez a bizottság gondoskodott) 779 és februárban 512 K-ra rúgott. Az értekezleten egybegyűltek által megvizsgált és rendben talált szám­adások szerint a műit évről áthozott 993 K 94 f pénzmaradvány betudá­sával márc. hó 1-én 1332 K 21 f-t kivető segitő-alap állott a hölgyek rendelkezésére. Ebből látják el a sebesült és be­teg katonákat hüsiíő italokkal, gyü­mölccsel, drágább gyógyszerkülön­legességekkel, a gyengélkedőbbeket külön élelmezéssel. Ebből kerül dohányra é3 cigarettára és ebből fedezik a fehérnemühiányokat is. Az adakozás az előjegyzett havi hozzájárulások alakjában folyik be. De természetben is sokan adakoz­nak. Az intézőbizottsága vaddisznóból, szalonnából, a gyümölcsfélékből, továbbá az egyes tagjai által kül­dött süteményekbői és jófajta borok­ból húshagyó kedden pompás lako­mát rögtönzött a sebesült vitézek­nek. Az súlyosabb betegek termé­szetesen másféle, nekik való jókban részesültek. A hölgyek most azon fáradoznak, hogy az idegenből ideszakadt hősök a húsvéti ünnepek alkalmával se túlságosan érezzék szerető családi körük melegének hiányát. aévtattnfírng *M©«íme' af jVi.h in tüdőbetegségek. pégebumt, sxwnárhuruí, Hifiién ii Egri Wi. Nagy idők­ul emberek. Eger, március 14. A háború előidézte jelenségek kö­zül elsőnek mondható a nagy nyüzs­gés az egri utcákon, az idegen for­galom, az érdekes mozgalmasság a kaszárnyák előtt. Most igazi nagy tömegekben ke­resik fel az idegenek a várost s va­lósággal etnográfiái tanulmányokat lehetne végezni közöttük. Ide zarándokolnak az anyák, a testvérek, a feleségek és a gyerme­kek messze földről. Most ismeretlen a szeretteik után vágyódók előtt a tér és idő máskor áthidalhatatlan fogalma, vágyuknak nem tudnak ellenállni. Istenem, hátha utoljára látják, hátha utoljára beszélnek velük. Milyen szivet gyönyörködtetők a je­lenetek, amelyik most lejátszódnak. Elhozza a szeretettjének az anya, a feleség a messze föld, a kedves kis falu minden drágaságát: a ropogós pogácsát, a kedvenc kolbászt, a fehérhusu szalonnát, a madárlátta kakastejes kenyeret. No meg aztán a szülőföld tüzes borát. Azután megindul a tere-fere. Ha máskép nem, a kaszárnya rácsán keresztül. Elmesélik az otthoniak, hogy mi hir van a faluban, hogy már a sógor is katonának készül, hogy már a malac is szépen hizik. Amelyik katonának gyermeke van, elhozta azt is a feleség, hadd lássa milyen szép az apja katona ruhában és az apa is hadd gyönyörködjék szemefényében. Van aztán ölelés meg csókolás. És azt a sok fárad­ságot, szenvedést, mellyel a vitézi élet jár, most eloszlatja a szerető szivek melege. Ölébe kapja az apa gyermekét, cirógatja, csókolgatja, azután szótlanul nézi, mintha csak kérdezné; kis fiam, látlak-e még? A gyermek elbámulja az apját, ját­szadozik a ruhája ezüstlő gombjával, azután a szuronyát forgatja. — Ugy-e édesapám, hozol nekem sok muszkát? gagyogja . . . Azután ugy-e neked is lesz a ruhádon olyan aranyforint, amilyet sok katonabácsi­nál láttam ? És az apa nragához szorítja gü- gyügő kisfiát és . . és csillogó köny fut le az arcán. De aztán erős lesz és mosolyogva felelget kisfia kérde- zősködéseire. Az állomás is megmutatja a há- aoru felemelő és lesújtó arculatát. Amint a dicső csapatok felbokré- tázva, hangos harci nótával, jóked­vei indulnak a hazát védő nehéz, de dicső munkára . . . Amint a poklok poklából, a szenvedések mezéjéről visszatérő sebesültek fel­törő sóhajai megtörik a levegőt . . Amint befut a sebesült orosz fog­lyokkal megtöltött vonat . . . Ilyen jváltozásokat hozott létre a város életében a háború, az emberi boldogságnak nagyböjtje, amelyre a glóriás győzelem után igy fogunk visszaemlékezni, amint egy rossz álomra. Hadi beszédek Eger, március 14. A honvédelmi ministerium Had- segélyző Hivatala népszerű füzetek­ben kiadja azokat a tanulságos és léleknemesitő beszédeket, amelyeket a háború óta legkiválóbb államfér- fiank, főpapjaink, tudósaink, Íróink és politikusaink tartottak a nyilvá­nosság előtt, az Országos Hadse- gélyzó Bizottság felolvasási sorozatán. A hazafias, igaz magyar szellemtől áthatott beszédek retorikai szempont­ból is rendkívül becsesek. Gondo­latokban gazdag, gyönyörű munka valamennyi: a közönség jól teszi, ha a tizfiliéres füzeteket megvásá­rolja és összegyűjti. Nagyszerű és maradandó emlékei lesznek e füze­tek annak a hazafias föllángolásnak és együttérzésnek, amely a nemzet minden rétegét oly megható módon egyetlen táborba terelte a magyar nemzeti becsület és a magyar nagy­ság védelmére. Eddig gróf Apponyi Albert, Csernoch János, báró Hazai Samu, gróf Tisza István, gróf And rássy Gyula, Prohászka Ottokár és Rákosi Jenő hadibeszédei jelenlek meg. A füzetek az Általános Beszer­zési és Szállítási R. T. utján (Bu­dapest, V. Kádár utca 4.) rendel­hetők meg, de kaphatók a dohány­tőzsdékben is. A befolyó tiszta jö­vedelmet a háborúban elesett vagy sebek következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára fordítják. A csomagfelvétel korlátozása. Csütörtökön nem lehet Budapest felé csomagot feladni. Eger, március 14. A háborús állapotokkal járó rend­kívül megnövekedett forgalom a postával, — különösen pedig a csomagpostával — szemben oly igényeket táplál, melyeknek ez a fel­emelt létszám mellett sem képes mindég megfelelni. Ennek aztán az a következménye, hogy a postahiva­talokban torlódás következik be s a rendes expediálás lehetősége ki van zárva. A csomagok gyakran több napi késedelemmel érkeznek meg rendeltetési helyükre, ami egy­részt a közönségnek kellemetlen, másrészt pedig a posta alkalmazot­tak helyzetét elviselhetetlenné teszi, mert az állandó restanciák felhal­mozódása elviselhetetlenül fárasztó és kimerítő munkát követel. Ennek felismerése arra késztette a pósta vezetőségét, hogy az egész ország területén a csomagfeladást részben korlátozza. Mindaddig, mig a rendkívüli viszonyok tartanak, minden csütörtökön a magáncso­magok felvétele szünetel és e na­pon a postahivatalok csak élesztőt és magvakat tartalmazó csomagokat vesznek fel. A korlátozás ily első napja március 11-én kezdődött. A korlátozás annyiban részleges, hogy a vidéki postahivatalok csü­törtöki napokon csak a Budapestre szóló, vagy Budapesten átmenő cso­magokat nem veszik fel, ellenben azokat, amelyek más vonalra szól­nak, ezen a napon is fel lehet adni. Emellett még egy ujitás is életbe lép, még pedig az, hogy 1 szállító­levélben csakis 1 csomagot lehet földni, mig ezideig 3 azonos címre szóló csomag részére elegendő volt 1 szállítólevél. Konyhakerti növényeket termeljünk! Eger, március 14. Egy egri kertésztől kaptuk az alábbi praktikus sorokat: A mindennapi élelem a jelen küzdelmes időben csak fogy s pót­lásáról a ’honmaradottaknak kell gondoskodniok. Búza, árpa, rozs, tengeri, szőlő stb. termelése a külterjes mezőgaz­dák gondja s el is intézik azt sza­badságolt katonák s foglyok segé­lyével. A kisebb, nagyobb kertgazdaság, belterjes kis földterület, melyet na- | ponta áttekinthetünk, megmunkál­hatunk, tehát efölött rendelkező ; egyéneknek bizalomteljesen kell a j jövőbe tekinteni. Mihelyt a talaj hozzáférhető, a föld felásandó s már előre tervezgethetjük, mit hová ültetünk. Korai tenyésztésre ajánlhatók a káposztafélék, kalarábe, saláta, édes paprika, hagyma, fehérkukorica, tök s kevés gonddal a burgonya. Melegebb falak mentén, hol a jótékony napsugár a talajt s leve­gőt melegebben tartja s az észak­keleti zord szelek ellen védve van, korábban termelhető paradicsom, paprika, ugorka, tök, báb, de éjjeli fagyok ellen elővédelemről gondos­kodnunk kell. Mindenesetre célszerű részben a palántákat előnevelni s a burgonyát előcsiráztatni, a földet korhadt sze­metes v. istállótrágya s csekély fa­hamuval megjavítani. Legelőször véleményezhető a borsó, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, burgonya. Ha valaha, úgy a munka most nem szégyen s a tornázást, alawn tenniszt, angol lapdarugást s hasonló testedző mozdulatok, kerti teendők, vizhuzás az öntözéshez helyettesít­hetik Miticzky Pál, mükertész. — Matiné G'éspárdy Katinka zeneiskolájában. Gáspárdy Ka- íiiika jóhirnevü zeneiskolájában ma délelőtt házi matiné volt, amely úgy részleteiben, mint egészében fénye­sen sikerült. A növendékek precíz zongora és hegedű játéka ismét arról tett bizonyságot, hogy taien- tumos, igazi zeneértő vezetője és tanerői vannak a zeneiskoláhak. A nagy számban megjelent intelligens közönségnek nem mindennapi élve­zetet szerzett a matiné s tetszésének nem egyszer élénk tapssal adott kifejezést.

Next

/
Thumbnails
Contents