Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-08 / 8. szám

1915. január 8. iá 13 n '1 IJ J 8 Ä fe köttetésem nyújt biztos támasztékot arra, hogy a vármegye közönsége érdekében szükséges intézkedéseket mindenkor kellő nyugodtsággal és előrelátással megtehessem s hogy e tekintetben — felelősségem teljes tudatában — utalhassak arra az éberségre, mellyel a közönség nyu­galma és helyesen értelmezett érde­kei felett mindenha őrt állok. E tájékozódások alapján közöl­hetem azt is, hogy hadművelete ink tervszerű folyását eddig mi sem zavarta. Az ellenség előre- nyonulását az a kipróbáit vitézség és hadviselési eszélyesség, melyet eddig bukovinai csapataink s an­nak kiváló vezetője, Fischer ezre­des tanúsítottak, fel fogja tartóz­tatni és pedig azon a vonalon, amely a mi érdekeinknek megfelel. Ezek a hadviselési tervek azon­ban vármegyénk területéről annyira távol eső helyeken és annyira más- irányu célzattal játszódnak le, hogy sem a jelenlegi katonai helyzet, sem a közeljövő fejleményei nem igen lehetnek olyanok, hogy azok­ban a vármegye közönsége nyug­talanságra okot kereshessen. Beszterce, 1915. évi január hó 3-án. Gróf .Bethlen Balázs, főispán, kormánybiztos. Foítin János temetése. Eger, január 7. Az elhunyt Foltin János kanonok temetése nagy szertartások köze­pette ma délelőtt 10 órakor ment végbe a Káptalan utcai gyászház udvaráról. A temetésen, melyet 9 órakor engesztelő szent mise áldo­zat előzött meg, megjelentek az egyházi és polgári notabilitások, az iskolák tanári kara és növendékei és a város lakossága is nagyszámban. A gyászszertartást Szmrecsányi Lajos dr. v. b. t. t. érsek végezte s ebben Böhm János, Cseko Gábor, Dutkay Pál, Petrovics Gyula, Ridár esik Imre és Ambrus István kano­nokok* segédkeztek, de a ravatal körül ott láttuk lila ornátusukban a többi kanonokokat is. A gyászszertartáson megjelent Majzik Viktor alispán, Jankovics Dezső kir. tan., polgármester, a kir. törvényszék, a pénzügyigazgatóság, az összes egyházi, megyei és városi hivatalok vezetői és tisztviselői, azon­kívül itt volt Miskolc város küldött­sége is Zábránszky György esperes- plebános vezetésével, a kath. egy­házközség küldöttsége Hell Miklós és Kaffra közjegyző vezetésével, ahol 1886 tói egész 1893-ig lelkipásztor­kodott a megboldogult, amikor Egerbe lett kanonoknak kinevezve. Eljött Jászkisér küldöttsége is nagy halottjának utolsó útjára Varga Sán­dor kerületi esperes vezetésével, ahol fejedelmi bőkezűséggel tem­plomot és iskolát emelt Foltin Já­nos. Itt volt Kistálya község kül- t döttsége is Danassy Gyula plébá­nos élén, amely községnek a meg­boldogult kigyura volt. A ravatal beszentelése után az Egri Dalkör megható gyászéneket énekelt, ezután a menet megindult a főszékesegyház sekrestyéje elé, ahol Szmrecsányi Lajos dr. érsek még egyszer beszentelte a holttestet, azután elhelyezték a koporsót a ka- nonoki kriptába, ahol Babies és Demkó kanonokok között nyugszik Foltin János porladó teste. Tíz éhező oroszlán a háborúban. Eger, január 7. Berlinből jelentik: Az artista kö­rökben jól ismert Kuschlan József Isztriái születésű állatszeliditőt a háború Oroszországban érte, a hol tiz berber oroszlánjával járt kör­úton. A háború kezdődő vihara elől mindenki menekült és az ál­talános pánikban Kuschlan ott ma­radt az országúton kocsijával, mélyben tiz oroszlánja bömbölt. Tőle jobbra-balra gránátok csap­kodtak, egy pár löveg az oroszlánok ketrecét is érte, sőt egy gránát- treffer a lakásul szolgáló kocsin is lyukat vágott. A megriadt va­dak rettenetes bömböiésbe törtek ki és csakis gazdájuk csodálatos hidegvérének köszönhető, hogy ket­receikből ki nem törtek, a mi a fejvesztett pánik borzalmasságát nö­velte volna. Kuschlan veszedelmes helyzete még válságosabbá vált, a mikor a német oldalról is tüzbe jutott. Az- öreg idomár éjjel-nappal őrizte vadjait és bizonyára áldozatává vá­lik az elözönlő kozákhordáknak, ha a gyávák elég merészek lettek volna ahhoz, hogy őt hü orosz­lánjai köréből kiragadják. De már a vadak bömbölése eelgendő volt ahhoz, hogy az ellenséget távol tartsa tőle. A szorongatott helyzetben lévő állatszeliditő végre csapatainkhoz jutott, katonáink nagy szívélyes­séggel fogadták és nem kicsiny volt meglepetésszerü örömük, hogy ilyen érdekes és nem lebecsülendő harcostársra tettek szert. Az oroszlánok „század-oroszlá- nok“-ká léptek elő és nagyon jó napok következtek el rájuk. Tisz­teletteljes távolból üdvözölték őket és mindennap dús lakomájuk volt a harcban elesett paripák friss hú­sából. Egy hadnagy végre meg­könyörült az állat-idomáron és ál­latjaival Marienburgba expediáivá, a honnan a katonai hatóság in­tézkedésére Berlinbe kellett tovább ♦ utaznia. Kuschlan minden ingóját, garderobeját elvesztette, csak a maga és vadjai puszta életét tudta megmenteni. Megtakarított pénze is elfogyott, úgy, hogy Berlinbe ér­kezve, oroszlánjait sem tudta ki­váltani a pályaudvaron. Nagy ín­ségében megszánta a német ál­latvédő egyesület és gondoskodott oroszlánjai elhelyezéséről. Az istriai idomár most már a Volksgarten egy elhagyatott telkén koplal az állatjaival együtt. Kuschlan utolsó öt mórkáját hirdetésre fordította. Nem a maga, hanem hü állatjai szá­mára kér irglmat az emberektől. Előfizetési felhívás. Január elsejével az Egri Újság XXII. évfolyamába lépett. Ez a hosszú, a vidéki újságok életében már tekin­télyesnek nevezhető műit magában is elég bizonyítéka annak, hogy az Egri Újság nem az efemer életű, máról-holnapra szóló lapvállala­tok közül való, hanem komoly, szilár­dan megalapozott intézmény, amely a város és a megye közéletének szolgálatában minden nemes törek­vésnek szócsöve, mely a közönség­nek minden tekintetben készséggel áll szolgálatára s amely ma már, amint ezt örömmel látjuk beiga­zolva, közönségünk szeretetében meg is gyökeresedett. A mai nehéz viszonyok között csak az Egri Újság tudott rnegál- lani azon a színvonalon, amelyen megindult. Sőt nem alaptalanul merjük mondani, hogy ezekben az időkben még fokozottabb mérték­ben, bár fokozottabb áldozatokkal igyekezett a közönséget a legpon tosabb, a leggyorsabb és mindent felölelő értesítéssel szolgálni. A legjobb lapot adjuk a közön­ségnek. A fővárosi sajtót megelőzve az Egri Újságból értesül először a közönség a világtörténelmi jelentő­ségű eseményekről s a bőséges táv­irati anyagon kívül érdekes cikkeket, a harctéri helyzetet tartalmazó köz­leményeket s a városi és vármegyei élet nevezetesebb mozzanatainak hü ismertetését is megtalálja benne. A pontos és gyors hírszolgálat azonban fokozottabb áldozatokat is kíván s erre a lap csak a közönség támogatásával képes. Felkérjük azért előfizetőinket, hogy előfizetéseiket a jövő évben is megújítani s lapunknak ismerőseik körében is barátokat szerezni szí­veskedjenek. ^z előfizetési árak az újság fején olvashatók. r­I X HÍREK. Eger, január 7. — Kinevezés. A budapesti kir. Ítélő tábla elnöke dr. Niemtschik Ferenc egri lakost a budapesti kir. Ítélő tábla területéi végleges mi­nőségben dijas joggyakornokká ne­vezte ki. — A vasúti bérletjegyek meg­hosszabbítása és átruházása. Az érdekeltek tudomására hozzuk, hogy a m. kir. államvasutak igazgató­sága 311644—B. III. b.-1914. sz. leiratában értesítette a kamarát, mi­szerint kereskedelemügyi miniszter ur az általános mozgósítás elren­delése előtt váltott díjszabás szerű éves bérletjegyek és féláru igazol­ványok érvényének már közhirré telt meghosszabbításán kívül meg­engedte, lioey az általános moz­gósítás előtt váltott oly bérletje­gyek és féláru igazolványok,, me­lyeknek tulajdonosa tényleges ka­tonai szolgálatra bevonult, ha ez a körülmény a katonai parancs­nokságok, vagy polgári hatóságok valamelyike részéről -hitelesen iga- zoltatik, a háború időtartama alatt a 2 korona kiállítási illeték vál­tozatlanul hagyása mellett a dij- szabásszerü átirási illeték felének megfizetése ellenében más személyre, kereskedő cégeknél pedig a cég egy másik tagjára, akár pedig egy harmadik személyre is átirassék. Ettől eltérő, vagy ennél tovább menő kedvezményt a kereskede­lemügyi miniszter ur engedélyez­hetnek nem talált. — Meghalt, mert nem soroz­ták be katonának. Debrecenből jelentik: Büíös István debreceni fiatalember disznőölő kését a falnak támasztva szivén szúrta magát afeletti bánatában, mert nem soroz­ták be katonának. — Sebesült katonák sétája. Mikor a téli nap verő fénye elöm- lik a városon, hosszú szürke uni- formisos sorok haladoznak végig az uccákon: a sebesült katonák sétálnak. Ki botra támaszkodik, ki anélkül. Állandóan sok kísérője akad a sebesült hősöknek, akik kérdezgetnek kísérőiktől egyet-mást a város nevezetességeiről, a kísé­rőd viszont a háború iránt érdek­lődnek tőlük. — Bevonuló népfelkelők és tiszturak figyelmébe. Felszerelé­■ sükhöz szükséges hátizsák, kulacs, thermos, sálka, különféle gyorsfőzők, szárazspiritusz, összehajtható evő­eszközök, villamos zseblámpák és kézi karbidlámpák, elemek, szivar- gyújtók, pohár és különféle dolgok beszerezhetők Varjú Béla üzletében Dobó-uta 26. — Népfelkelő tiszt urak figyel­mét felhívom Lusztig főutcai üzle­tére, hol frommer, browning töl­tény, testmelegitő, zseblámpa, elem, hátzsák, valamint a harctéren nél­külözhetetlen öngyújtó és uj talál- mányu hőüveg, zsebpohár s min­denféle szemüvegek jutányos árban kaphatók. — Telefon 30. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents