Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-24 / 55. szám
Néhány szó a rózsautcai fák kivágásához. Eger, február 23. Csudálkozással olvastam az Egri Újság f. évi 54. számában a Rózsautcai fák kivágása miatt a képviselő- testületben történt interpellációt és az azzal kapcsolatos vitatkozásokat. A felszólaló uiak azt kifogásolták, hogy a Rózsa-utcában minden rendszer nélkül ültetett és kezelt régi fákat kidobatja a város hatósága {vagy kertészeti bizottsága) és azok helyébe az Ízlés és rend követelményeinek megfelelő uj fákat ül- tettet. A.Rózsa-utca a város legkedveltebb utcái közé tartozik, melyet eddig a legrendszertelenebbül ültetett fák csúfítottak el. Az egyik ház előtt ákác, a másik előtt dió, a harmadiknál hárs, a negyediknél gesztenye, az ötödiknél semmi, • az egyiknél kiljebb, a másiknál beljebb ültetett fák voltak, melyeket minden egyöntetűség nélkül hol kezeltek, hol pedig elhanyagoltak és igy az utcát mesterségesen csúffá tették. Hiszen azt jól tudja mindenki,’ hogy a nagy, a modern városok utcáit a rendszeresen ültetett fásítások teszik széppé, ami ma már minden valamire való utcának elengedhetetlen kellékeit képezi. A város haladása tehát azt is megköveteli, hogy azt ízlés szempontjából is fejlesszük és a meg nem felelő régi dolgokat kiküszöböljük. Miután pedig nemcsak hallottam, hanem tapasztaltam is, hogy az egyes ház- tulajdonosok az öreg fák kivágását megakadályozták, azt a fenti okokon kívül még azért is helytelenítem, mert most már, a megszokott néhány szál öreg fával az utca valóban el van csúfítva és mivel a köztérre ültetett fák nem a házbirtokosok, hanem a város tulajdonát képezik. — Egyedül talán a gimnázium tornakertje előtti milleniumi fák kivágása elleni tiltakozást tudom megérteni, de ezt sem szépészeti, hanem érzelmi okokból, mivel ezek ültetéséhez kegyeletes emlékek fűződnek, ámbár az ily jellegű ültetvényeket sohasem helyes, a rendezésnek mindig kitéve levő utcák területére helyezni. Részemről sokkal helyesebbnek tartottam volna, ha a régi fákat, az uj fák ültetését megelőzőleg vágták volna ki, mivel a fiatal fák megeredése csak szabad területen és levegőben biztosítható, mig az öreg fák árnyékában azok senyved- nek és amint tapasztaltam, sok esetben meg sem erednek. A Baktai utca példája mutatja, hogy a rendszertelen ültetésü fák eltávolítása után a fiatal ültetések mily széppé teszik az utcát. — Nagyon meg tudom érteni, hogy az érdekeltek szeretnek ragaszkodni az ő megszokott terebélyes, öreg fáikhoz, de az ilyen érzelmi momentumok egy utca-rendezésnél nem játszhatnak főbenjáró szerepet. Egy érdeklődő. 1915. február 24. _____ $ G B I ÚJSÁG Heg akarta ölni a gazdáját. Egy csefédleány büntette. — Az .utolsó esküdtszék! tárgyalás. Eger, február 22. Ma volt a februári ciklus utólsó napja, amelyen Bublik Anna cseléd- leány bűnügyét tárgyalta az esküdt- biróság. A múlt év december 28-án tíub- lik Anna beszegődött Nyúl Ignác makiári úti korcsmároshoz házicselédnek. A gazda azonban már január elsején kénytelen volt elküldeni Bublik Annát, mert észrevette, hogy a korcsmában befolyó pénzből 5 korona 60 fillér hiányzik. Ettől kezdve Bublik Anna foglalkozás, lakhely és kereset nélkül nyomorgott. Mivel azonban igy nem sokáig tengethette volna életét, elhatározta, hogy Nyúl Ignácot megöli, elrabolja a pénzét és nyomban elutazik Egerből. Tervének véghezvitelében azonban akadályozta az, hogy Kormos Ignác állandóan Nyúl házánál tartózkodott. Január 6 án Bublik Anna levéllel állított be Nyúl korcsmájába, amelyet maga irt, hogy a gazdája küldi, akihez újabban állt be. A levél szerint állítólagos uj gazdája bort rendelt. Bublik Annának, saját vallomása szerint, ezzel az volt a célja, hogy Nyúl elküldi Kormost a borral s addig ő tettét végrehajtja. Január 7-ről 8-ra virradó éjjelt Bublik Anna Nyúl Ignácnál, Gajdá- csik Rózáinál töltötte, aki szintén cseléd Nyúlnál. Bublik Anna ugyanis 7-én Nyúl korcsmájában mulatott több katonával és annyira ittas volt, hogy már nem tudott elmenni. Nyol- cadikán reggel Bublik Anna egyedül maradt a Gajdácsik szobájában. Egy csomó szennyes' ruhát papírral letakart s az ágy alá tette. Azután átment a korcsmába és ottytyulra várt. Látta, mikor Kormos egy csomó papírpénzt adott át Nyúlnak s aztán kiment a disznókat etetni. Tudta azt is Bublik Anna, hogy Gajdácsik Rozii a piacon van, tehát most becsalta Nyúlt a szobába és azt mondta, hogy nézze meg az ágy alatt az ékszereket, amelyeket Gajdácsikkal loptak. Nyúl az ágy alá bujt s mikor kifele jött, a leány feivette az asztalról az előre elkészített kést és Nyúlnak a jobb lapockájába szúrta. Mikor pedig Nyúl védekezni próbált, az arcába szúrta s a felső és alsó szemhéján megsértette. A rendőrség Bublik Annát elfogta s az ügyészség fogházába kisérte. Az ügyészség gyilkosság és rablás kísérletének büntette miatt emelt vádat Bublik Anna ellen s az esküdtek is e két bűncselekményben mondották bűnösnek, amiért az esküdtbiróság másfélévi börtönre ítélte Bublik Annát. Az ítéletben védő és vádlott megnyugodtak. öt órai tea két lövészárok között. Egri fiú levele az északi harctérről. Eger, február 23. Igen érdekes epizódot közöl hozzátartozóival egy egri fiú, aki már huzamosabb ideje küzd az oroszok ellen. Azt hinné az ember, hogy a háborúban csak az a szándék vezeti a katonákat, hogy egymás életét kioltsák. Azonban mint az alábbi igen érdekes eset mutatja, még az ellenség is igen kedélyesen fogja fel a helyzetet és még “teára hívja — fel az ellenséget. Az érdekes esetet a következőkép Írja le a hős egri fiú: Tegnap délelőtt egy orosz, akiktől most körülbelül 300 lépésnyire vagyunk, kijött deckungjából és elkezdett felénk kiabálni, lobogtatva a kezében valamit, amint a gukke- rommal azután kivettem, egy papírlap volt és mivel mi nem lőttünk rá, szemtelen lett és közeledett felénk. Azután megáit és hivott tőlünk valakit, amint az tolmács utján megértettem. Én kíváncsiságból, hogy mi jön ki ebből, átküldtem szintén fegyvertelenül egyik bakámat, ki behozva a levelet az orosztól, azt olvastuk ki belőle, hogy hívnak bennünket teára. Nem hittük el, hogy lesz ennek ilyetén folytatása, de pár percre rá két orosz hagyta el ismét a fedezéket és kezükben gőzölgő teát tartva, közeledtek stellungunk felé. Fele utón megálltak és integettek. Két baka kapva kapott a heccen és kiment. Tényleg tea volt. De a mi bakáink, kik közül az egyik tudott oroszul, szidták a teát, hogy az mináluuk sokkal jobb, hisz ez csak melegvíz és elvéve az oroszoktól az üveges rumot, csaknem mind beleöntötték. És bár oly erős volt — amint később mondták nekem —, hogy alig tudták meginni, de annak illusztrálásául, hogy mi ilyen teához vagyunk szokva, csillogó szemmel kiitták. Ezzel végződött az epizód. Ha magam szemeivel nem láttam volna, el sem hinném. — A bevonuló joghallgatók vizsgája. Mint tegnapi számunkban megírtuk, a kultuszminiszter a márciusban tartandó sorozáson katonai szolgálatra alkalmasnak talált főiskolai hallgatók vizsgáját, illetve abszolválását március hó végére tűzte ki. Az egri érseki jogakadémia tanári kara a vizsgaterminusokat most állapította meg. A bevonulók részére az indexet március 25>én Írják alá az egyes tanárok és ugyanakkor kapnak abszolutóriumot az arra jogosultak is. A vizsgálatokat pedig március 16—27-én tartják meg, amelyekre a kérvények annak igazolása mellett, hogy az illető joghallgató katonai szolgálatra tényleg alkalmas, március 24ig adhatók be a jogakadémia igazgatóságához. HÍREK. Eger, február 23. — Lobogó díszt öltött ma a város. A németeknek a mazuri tavak mellett aratott óriási győzelme leírhatatlan örömet és lelkesedést keltett a város lakosságában, aminek kifejezésére úgy a középületekre, mint számos magánházra kitűzték a nemzetisziriü zászlót. — Halálozás. Részvéttel Jvettük a hirt, hogy Graf Fülöp, hatvani orvos váratlanul elhunyt. Az elhunyt tevékeny orvosi működést fejtett ki három évtizeden át mint községi, mint Máv. fütőházi s mint kerületi munkásbiztositó pénztári orvos. Elismerésül ernyedetlen buzgalmának, a t. b. járási orvosi címet nyerte el. — Katonai előléptetés. Bene- schaui Scheidl Károlyt a 44. gy. ezred századosát, Őfelsége őrnagygyá nevezte ki. — Egy volt egri szülész levele Premyslből. Az egri városi színház kedveit baritonistája volt Miskey József, aki a háború elején hadba- vonult. Már három hónapja nem adott életjelt magáról, a napokban azután repülőjxrstan küldött levél érkezett feleségéhez, melyben a volt baritonista azt Írja, hogy jól érzi magát, ő és bajtársai bíznak seregeink győzelmében. — Megnyílt! Kalmár cukorgyára mellett Lusztig optikus fióküzlete, hol katonai fölszerelések gyári árban, úgyszintén tábori spiritusz 70 fillérért kapható. — Telefon 30. sz. — Igazgató-választ mányi ülés. „A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület “ igazgató-választmánya úgyis mint „Hevesvármegye mezőgazda- sági bizottsága“ f. év március hó 8-án (hétfőn) d. u. 3 órakor Egerben a megyeszékház kistermében ülést tart.. — Lopások a vidéken. E hó 21-én virradóra a pusztaszikszói érsekuradalom lakattal lezárt istállójából 5 darab 3 éves csikólovat elloptak, melyeknek értéke 3000 koronán felül volt. Mint értesülünk, a tetteseket az egerfarmosi csendőrség már kézrekeritette. — Kisebb lopások fordultak elő az utóbbi napokban Felsőtárkányon is. Nap-nap mellett eltűntek a baromfiak a módosabb gazdáktól, mig végre Német J csendőrnek sikerült a népfelkelők segítségével a tolvajokat kéz- rekeritenie. * Bevonult népfelkelő urak figyelmét felhívom a Lusztig Sándor főutcai üzletére, hol mindenféle katona felszerelést, u. m. termosz, hátzsák, frommer, főző edény, kar- bid lámpa, elemek már 60 fillértől kapható. — Telefon 30. * Czégem nem hasonlítható össze hasonló cikkeket árusitó cégekkel. Lusztig Sándor. — Nagybőjtl beszédek. A ciszterciek templomában a nagybőjti szent beszédeket Kovács Pius dr. tanár mondja, aktuális hitvédelmi kérdésekről, minden kedden délután fél négy órakor.
