Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-16 / 47. szám

1915. február 16.

1 0 if, 1

ü i 8 A fct

A vármegye közélelmezése.

A vármegyei mezőgazdasági bizottság ülése. — A tavaszi és aratási munkák biztosítása. - Felirat a földmivelést miniszterhez, rendelet a községeknek.

Eger, február 15.

Ma mikor az antant hatalmak a középeurópai szövetség kiéheztetésé- ről beszélnek s Anglia sajtójának kissé merészröptü fantáziája szerint sikerrel akarja ez utón befejezni az immár hetedik hónapja dúló háborút, nincs fontosabb kérdés, mint az ország közélelmezésének redezése s e célból a mezőgazdasági munkák elvégzésének s a jövő évi termésnek biztosítása.

Egész nyugodtak lehetünk abban, hogy bennünket kiéheztetni nem tudnak. Nekünk és Németországnak olyan készleteink vannak, amelyek minden veszedelem ellen biztosítanak ezen a téren, de nagyon üdvös dolog már most gondoskodni arról, hogy a jövő évi termés is biztositassék s igy a hadsereg és az ország közélelmezésében, ha a háború még addig is tartana, valami zavar be ne álljon.

A földmivelésügyi minisztérium lelkes rendeletet bocsátott ki, amelyben rámutat az e téren úgy a legközelebbi jövőben mint a később megoldandó feladatokra, az egyesek és társadalmi osztályok kötelezettségeire és arra, hogy a kormány mennyiben és hogyan tud és hajlandó a vármegyei hatóságoknak s illetve közönségnek segítségére sietni.

Ebben a leiratban a minister egy központi mezőgazdasági bizottság alakítását is elrendelte s ez a bizottság tartott ma déli 12 órakor ülést Majzik Viktor alispán elnöklete alatt.

A gyűlésen úgy Eger városából, mint a vidékről számosán vettek részt, hogy szaktudásukkal igyekezzenek ezeket a fontos mezőgazdasági kérdéseket minél tökéletesebben megoldani.

Részt vettek az ülésen Keglevich Gyula gróf főispán, Okolicsányi Lajos és Mayer János országgyűlési képviselők. Jankovics Dezső Eger város és Kemény János Gyöngyös város polgármestere. Csekó Gábor kananok, Alpári Lajos, Balkay Béla, Behr Henrik, Beniczky György, Engel Lajos, Engel Hermann, id. Györffy Kálmán, Hámán András, Jurcsek Győző, Isaák Gyula, Ko- ^ vács mátyus Károly, Kánitz Dezső, ; Szabó László, Papp Szász Lajos, Puchlin Lajos, Schlichter! Izidor, Vayszada Dezső és Vutskics Béla.

Az ülés megnyitása után a bizottság jegyzője Puchlin Lajos, felolvasta a m. kir. földmiveléai miniszternek már említett leiratát s az elnöklő alispán bejelentette, hogy a rendelet értelmében a községi mezőgazdasági bizottságokat már mindenütt megalakították s ezek a főszolgabírók irányításával már meg is kezdték működésűket.

Rámutat azután az alispán, hogy már most sok fontos kérdés vár « megoldásra s ezért kéri ki a bízott- j Ságnak ezekre vonatkozó vélemé- j nyeit.

Legfontosabb elsősorban a tavaszi munkálatok, majd később az aratási munkák elvégzésének biztosítása.

Az első felszólalók, Schlichter Izidor, Vutskits Béla és Kovács mátyus Károly, egyöntetűen arra mutattak j rá, hogy a férfi munkaerő kevés és ; amennyiben lehet, asszonyi munka- j erővel pótlandó. Mint sajnos jelen- j ségre mutattak azonban rá, hogy az J asszonyoknak a hadisegély révén : falun, ahol a télrevalót amúgy is : betakarították, más évekhez viszo- ! nyitva jobb helyzetük van és nem akarnak munkát vállalni. A fényűzés 1 még soha úgy lábra nem kapott, mint most némely vidéken.

Rámutatnak arra is, hogy az aratási munkákat csak úgy lehet majd rendesen elvégezni, ha a hadifoglyokat is felhasználják erre a célra, természeteken, a hadifoglyokat kisebb, legalább 50 tagú csoportokban kell munkára bocsátani és a jelenleg tervbevett feltételeknél enyhébb feltételek mellett, amelyek teljesíthetetlen terheket a gazdákra nem rónak.

Arra is felhívták a figyelmet,jhogy az íühonmaradottak sem akarnak aratási szerződéseket kötni, mert arra számítanak, majd ha nagy lesz az aratóra a szükség, harmad és félrészes szerződéseket is köthetnek. Kívánatos volna azért, hogy intézkedés történjék az iránt, hogy mindenki záros határidő alatt kösse meg az aratási szerződést s a «szerződés feltételeire is bizonyos alap volna meghatározandó.

Engel Herman a gazdasági egyesület titkára előadja, hogy a gyöngyösi járásban a mezőgazdasági bizottságok már megkezdték es 21 községben a legszebb eredménnyel végre is hajtották az egyelőre szükséges tendőketr

A lakosság körében mindenült a j legnagyobb megértéssel találkozott az akciójuk és az iíthonmaradottak a legnagyobb kézséggel vállalkoztak rá, hogy elvégzik azokon a földeken a szükséges tavaszi munkákat, amelyeknek gazdája hadba vonult. Az asszonyok is szívesen vállalkoztak a mezei munkákra.

Bemutatták a tehenek jármozását is s a községekben meghagyták, hogy ar asszonyokat és a felserdült suhancokat^az azokkal való bánásra ra oktassák ki és mindenütt forszírozzák a tehenek jármozását.

Hangoztatja, hogy az ellenőrzés végett összeirandók a szükséges munkák és a munkák egy-egy községben idényszerűen végzendők.

Örömmel jelentheti, hogy az őszi vetési munkálatok mindenütt teljesen készen vannak. A egér csak jelentéktelenebb károkat okozott, s az igy keletkezett hiányok árpával fol- dozandók.

Keglevich Gyula gróf főispán szólal fel ezután. Szerinte most már nem általánosságban kell mozogui, hanem ma már részletkérdések megoldásán van a sor. E célból legelsősorban számot kell vetni azzal, hogy mit kell elvégezni és mi áll az el végzéshez rendelkezésünkre. Közsé- genkint össze kell pontosan irni, hogy mennyi munkára van szükség és hogy mennyi munkaerő áll még rendelkezésre.

Véleménye szerint azzal, hogy a honnmaradottak vállalták a hadba- vonultak földjeinek megművelését, csas a kisbirtokok sorsa van biztosítva, de mi történjék a közép- és nagybirtokokkal.

Az aratási szerződések szerinte is mértéket és határidőt kell szabni.

Mayer János szerint valamiképen pótoini kell a hiányzó munkaerőt, azután a legfontosabb a vetőmag biztosítása, mert most a vetőmag drága, sőt nem is lehet kapni, holott többre van szükség, mint máskor, mert minden talpalatnyi földet be kell vetni. Azt tartja a kelyes mégoldási módnak, hogy az állam által rekvirált terményből adjanak megfelelő vetőmagot a gazdának, aki azt beszerezni nem képes, amely előleg az aratás után megfelelő mértékben természetben visszafizetendő. Fontosnak tartja, hogy a katonai célokra lefoglalt igáserők értékét mielőbb fizesse ki a kincstár, hogy a gazdák uj igákat szerezzenek be, mert ma még erre mód van.

Többek hozzá szólása után úgy határoz a bizottság, hogy a községekhez hirdetményt bocsát ki, amelyben figyelmezteti a lakosságot a mai rendkívüli viszonyokra és arra, hogy a szükséges gazdasági munkákat vállvetve, közös erővel kell elvégezni. Felhívja az asszonyokat, hogy kellő férfi munkaerő hijjával a mezei munkákat ők végezzék s figyelmezteti azokat, akik munkát teljesíteni nem akarnak, hogy abban az esetben a hadi segélyt tőlük el vonják. A férfi munkaerőt pedig szükség esetén, mint közerőt rendelik ki.

Utasítják a honnmaradt munkáso kát, hogy az aratási szerződéseket március hó végéig kössék meg és pedig méltányos föltételek mellett.

Azután feliratot intéznek a földmi- velési miniszterhez, amelyben kérik, hogy tegye lehetővé a hadi foglyoknak mezei munkára való alkalmazását, úgy hogy kisebb csportokban és könnyebben teljesíthető feltételek mellett engedjék át a foglyokat.

Kánitz Dezső és Kemény János felszólalása után az alispán előadja, hogy a szőlőmüvelő vidékek érdekében is megfogja a kellő intézkedéseket tenni és egyelőre a legfontosabb kérdés, a permetezéshez

szükséges rézgálic beszerzése iránt teszi meg a kellő lépéseket.

Szóba került a két rendezett tanácsú városnak Egernek és Gyön gyösnek lisztszükséglete is.

Jankovics Dezső polgármester előadta, hogy Egerben már nincs liszt a kereskedésekben és a pékeknél. Ideiglenesen intézkedett az iránt, hogy a pékek és kereskedők összesen 500 zsák lisztet kapjanak, de ez csak ideig-óráig elegendő. Hasonló értelemben szólal fel Kemény János s feliratilag kivannak a földmivelésügyi miniszterhez fordulni, hogy az általa megvásárolt nagy készletekből adjon a városoknak.

Gyöngyös város különben azt is kérte, hogy a rekvirálási jog neki adassák meg. Keglevich Gyula gróf főispán közli, hogy ezt a kérvényt a minisztérium a tárgyalás alapjául elfogadta. Általában sürgetik az állami rekvirálást s Mayer János rámutatott arra a ferde helyzetre, mely abból származott, hogy a vámos malmok tisztán is őrölhettek.

Több mint két óra hosszáig tartott az ülés, amelyen még számosán felszólaltak s amely a leglelkiismeretesebben keresett módozatokat a szőnyegen forgó, rendkívül nagy fontossággal biró megoldására.

Eger, február 15.

— Detektiv estélyt rendez ma, kedden este fél 9 órakor az Uránia színház. Hogy azonban minél többen megnézhessék ezt a grandiózus filmet, fél 6 órakor mérsékelt helyárak mellett is be fogja mutatni. Bemulatásra kerül egy rendkívül izgalmas két felvonásos detektív dráma „A hollandi gyémántjai“ címmel. Egy nagy értékű gyémánt eltűnéséről és a megkeritésére indított izgalmas hajszáról nyújt lebilincselő képet e művészi film. Ebbe a műsorba beosztást nyer még egy három felvonásos nagyszerű vígjáték is „A sevillai borbély“ cimü. Egy kisebb dráma is szerepel a Jrépek között, ez Manistus jele. A természeti felvételek közül a kávéipart bemutató egészíti ki a ké^ek sorozatát.

Csütörtökön 18-án bemutatásra kerül a minden idők legnagyobb filmszenzációja : Az orosz gyermek- és leánykereskedelem cimü 7 felvonásos nemzetközi erkölcsrajz, melyet a nemzetközi gyermek- és lé- lekkufárok elleni védekezéssel megbízott Arndt Henriette hiteles adatai aiapjánVBrandt Oszkár Lajos állított össze. E napon két előadás lesz, úgy mint este fél 6 órakor mérsékelt és este 8 órakor rendes helyárak mellett. Jegyekről ajánlatos jó- elöre gondoskodni.

— Katonatemetés. Árpás József közlegény és Prokop Lysy tizedes katonák temetése f. hó 16-án, kedden délután 2 órakor lesz a helyőrségi csapaikórtiázból.

* Eladó takarmány, here 8 korona mázsája Vass Frigyesnél Dormánd, értekezni lehet minden szerdán.