Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-13 / 44. szám

Xm évfolyam. 1915. február 13, szombat. 44. szám. POLITIKAI NAPILAP Bőffee'íési árak: Helybe« és vidéken postás küldve egész érre IS korona, — Él évre 9 kora»«, — «egyed évre 4 kor. 50 fül., — egy hóra Dr. SETÉT SÁNDOR. és kiadótívatal: Jókai Mór-atca 6. szám. Megyei és helyköa telefon szám: 10S. Kiadótulajdonos'. Hirdetési árak: □ eiH-kéat ayiltóri kéziem éujrek, birá ítéletek 30, hatóságok, hivatalok árva hirdet*. 8, magánváll, hirdet*. 5 ff : KÁLLAY MIKLÓS DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vániiásai.fíílülf íz. nyuszisa30sorigl^­«Ullr. szerkesztő: Kik halnának meg éken? Eger, február 12. Hogy Anglia a kiéheztetés gondolatát a6felszinre vetet e, Németországban elmélkedni kezdtek fölötte. Nem, mintha tartanának a kiéheztetést szi­szegő fenyegetéstől. De a né­met alaposság magával hozza, hogy minden ügyet, a mely elébe keiül, valamennyi ol­dalról megvizsgáljon. így jutottak egy érdekes, hogy úgy mondjuk megdöb­bentően érdekes problémá­hoz. Németország területén hatszázezer hadifogoly van. Azokon a területeken, a me­lyek ez idő szerint Németor­szág birtokában vannak, ti­zenegy millió francia és belga alattvaló van. Ha tehát sike­rülne az angol elvetemült­ségnek Németországot elzárni a világ többi részétől s ha ebben a sátáni elszigetelés­ben Németországban elfogyna minden élelmiszer, — éhen kellene pusztulni ennek a hatszázezer hadifogolynak, a kiket ma Németország élel­mez. Ezek pedig Anglia ka­tonái, — igaz, hogy kisebb részben — s az angolok szö­vetségeseinek, a frauciáknak, az oroszoknak honfitársai. Bs a körülzárásban nem jutna eleséghez a tizenegy millió francia és belga, a kiknek sorsa most össze ran nőve annak a német birodalomnak a sorsával, a mely a meg­szállott területekre rátette a kezét. Közömbös az angolokra nézve? A gondolat nem áll messze a valószínűségtől. A milyen szívesen és bőkezűen áldozta Anglia eddig a harc­ban a francia és belga kato­nákat, ép oly könnyen bele­nyugodnak abba, hogy ne­hány tízezer angol hadifogoly- íjai együtt ötszázezer francia és orosz hadifogoly is áldo­zata legyen a pokoli tervnek, a meW Anglia világhatalmát még megmenthetné. És ép oly kevéssé fáj a szive szö­vetségeseinek tizenegy millió polgári lakosaiért. De vajon Anglia szövetségei, a franciák és oroszok annyira odaadták magákat a brit hatalomnak, hogy a kedvéért erre az irtó­zatos önfeláldozásra is képe­sek lennének? A franciák az orosz szövetségesnek csak az utolsó garasukat akarták odaadni; az angolok kedvé­ért nem sajnálnák tizenegy millió honfitársukat az éh­halálba lökni? A kérdés, ismételjük, csak elméleti. A mikor Németor­szágban szóváteszik, Angliát emlékeztetik arra a harc- módra, amelyet a burok ellen elkövetett, amikor a burok ágyutfizével szemben a hadi­foglyokat és szók feleségeit köttette ki. Németország nem fogja a kiéheztetést' első sor­ban a hadifoglyokon és a meghódított területek lakóin éreztetni, — annál kevésbé, mert attól nem kell félnie. Németország ép úgy, mint szövetségese bőven el van látva élelemmel s okos be­osztással, takarékoskodással kijön belőle, tisztességesen gondoskodik óriási fogoly­táborainak ellátásáról és ma­rad arra is, hogy a megszál­lott területek Ínségét csilla­pítsa. A német hadsereg, mi­helyt valahol 4 a fegyverek elvégezték a dolgukat, a menekülő ellenség nyomában kenyeret osztogat a meghó­dított földön. Németország és szövetségei fegyverrel, kato­nák ellen harcol s Bem akar milliók éhenhalásából győ­zelmet szerezni. De Angliának és vele együtt az entente-nak, ha csakugyan goadoltak a Né­metország kiéheztetésére, e- szébe kellett, hogy jusson: mi lesz akkor a hatszázezer hadifogollyal és a tizenegy millió emberrel? Az ő em­bereikkel, akik tőlük a győ­zelmet és szabadulást remélik és nem az éhhalált! Vagy a legvégső fokon jár a gazság bennük, ha ezt is számításba vették, vagy pedig — és ez az egyedüli mentségük — nem vették komolyan a ki­éheztetés mumusát. Hogy Németország se vette komo­lyan, erre talán nem gon­doltak. Áss Égri Újság tudósítójának táviratai. (A sajtóalbizottság jóváhagyásával.) Kivonultak CsernoviizbóE az oroszok. Kólóméit is kiürítették. Beszterce, február 12. Besztercéről jelentik: Az orosz katonaság Czeraovitzból kivonult. A lakos­ság várja csapatainkat, hogy az orosz uralom alól telje­sen felszabaduljon. Hir szerint az oroszok Kolomeát is kiürítették. Boroevich helyzetünkről a Kárpátokban. Budapest, február 12. Az Est tudósítójának alkalma volt beszélni Boroevich hadsereg parancsnokkal a duklai harcokról, aki a kár­páti helyzetünkről a következőket mondotta: Helyzetünket jónak látja. A magyar határról min­denütt kiszorítottuk ai oroszokat, csak a duklai mélye­désben vannak jelentéktelenebb számmal. A magyarországi betöréseknek különben sohasem tulajdonított nagyobb jelentőséget. Ezek csak nyugtala­nító jellegű harcok s nem hiszi, hogy mélyebb behato­lás volna szándékukban. A magyar földön mindenki nyugodt lehet. Offenzivába mentek a németek Lycknél. Visszavonulnak az oroszok. Rotterdam, február 12. Pétervári hivatalos jelentés szerint a németek na­gyobb erőket koncentráltak Witkowiski is Lyck környé­kén és offenzivába mentek át. Az oroszok a Mazuri ta­vak vonalától visszavonultak. Ara é fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents