Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-09 / 40. szám

2 hajó az ir partokhoz köze- j ledvén az admiralitástól szikra táviratot kapott, hogy az: amerikai lobogót tűzze ki. S* tényleg a hajó amerikai lobo­góval érkezett meg Liver­poolba. A közigazgatási bizottság ülése. Eger, február 8. Hevesvármegye közigazgatási bi - > zottsága szintén tartott ma iiléi.t 1 gróf Keglevich Gyula főispán elnök­lete alatt, hogy felügyeletét a vár­megye közigazgatásának egy havi menete fölött gyakorolja. A havi jelentések azonban semmi különösebbet nem tartalmaztak, vál­tozatlan megismétlései voltak a mujt havi jelentéseknek. A közigaz­gatás menete általában kielégítő volt^ mindössze egyes ágakra hatott at hadiállapot előidézte uj helyzet akar dályozólag. A gazdasági jelentés elég ked- j vező, ami a jelenben talán a leg- j nagyobb fontossággal bir. Az őszi vetés' állása kielégítő, takarmány bőven van. A [gazdasági felügyelő azt is jelentette, hogy a földmive- lési miniszter a kis tenyésztésre használt apaállatok beszerzésére Heves vármegyében 35000 korona hitelt engedélyezett. A tanfelügyelő jelentése szerint a hatvani és gyöngyösi iskoláknak a katonai beszállásolásoktól való men­tesítése még nem sikerült. Az iskolák úgy mint eddig is a hadi célok ér­dekében élénk tevékenységet fejte­nek ki. Több konkrét ügyben is határozott a közigazgatási bizottság igy Károly János anyakönyvvezető hatáskörének kiterjesztése ügyében. A főjegyző betegsége folytán most egyedül a polgármester bir házasság kötési joggal, minthogy pedig ő gyakran akadályozva van a város kérte, hogy Károly János anyakönyvvezető he­lyettes jogköre erre terjesztessék ki. Most került döntés alá a vármegye kavicsszállitási ügye is, amelyet már egy Ízben tárgyalt a közigaz­gatási bizottság, deákkor nem dön­tött véglegesen, hanem uj árlejtést rendelt el. Az uj versenytárgyalás eredményét most ismertette Légmán Imre fő­mérnök. Az ajánlatok közül a Reiner Soma és Bródy Oyula ajánlatai vol­tak a legelőnyösebbek A bizottság úgy határozott, hogy a szállítással Reiner Somát, mint a legolcsóbb ajánlattevőt bízza meg még pedig Graefl Jenő indítványára azzal a kikötéssel, hogy a kavicsot zúzó­géppel köteles töretni. Ezenkívül több községi virilisjogra vonatkozó felebbezés fölött és gyógy- dij ügyekben döntött a bizottsági ülés. Hirdessen az Egri Man. tó G K < l) r \ f* Keuesoármegye a nemzeti önállóságért A vármegye közélelmezésének kérdése. — A drágaság megszöntétése. — Felir a megye a gabona monopólium­ért. — Nem szűnik meg a hevesi hordójelző hivatal. —' A vármegye közgyűlése és az állandó választmány ülése. Eger, február 8. Ma tartotta Hevasvármegye: tör­vényhatósági bizottsága ez évben első rendkívüli közgyűlését. Bár a rendkívüli közgyűlések iránt álta­lában nem szokott nagy érdeklődés megnyilvánulni, a mai ülés mégis szokatlanul népes volt s még a]vár­megye távoleső részeiből is sokan eljöttek a megyebizottsági tagok. A tárgysorozaton tényleg több olyan érdekes tárgy szerepelt, a melyek méltán széleskörű érdeklő­désre számíthattak. A legfontosabb volt azonban valamennyi közt Abauj Tornavármegye átirata, a nem­zet önálló álllamiságának tovább­fejlesztése tárgyában. Ez volt az egyetlen politikai jellegű ügy a tárgysorozatban és itt meg is lát­szott, mennyire összekovácsolta és egyakaratuvá tette a vármegyét ülések legszéthuzóbb elemeit is a künn dúló háború. Nem volt itt politikai nézeteltérés, az állandó­választmánynak a feliratot megszö­vegező határozati javaslatát lelke­sedéssel üdvözölték é$ egyhangúan fogadták el. Az állandó választmány ülése. A közgyűlés megtartása előtt az állandó választmány tartotta meg ma délelőtt szokásos ülését gróf Keglevich Gyula főispán elnöklete, alatt a közgyűlés tárgyainak előkészí­tése céljából. Az első fontosabb tárgy itt az al- alispánnak a hordójelző hivatalok deficitjének megszüntetése iránt tett : előterjesztése volt. A mértékhitele- : sitési törvény értelmében Hevesvár­megye már két évvel ezelőtt három hordójelző hivatalt állított föl, Eger­ben, Gyöngyösön és Hevesen. A hordójelző hivatalok azonban állan­dóan deficittel működtek úgy, hogy a három hordójelző hivatalra két év i alatt 4658 koronát fizetett rá a vár­megye. Az állandó választmány az alispán jelentése alapján úgy hatá­rozott, hogy egyelőre be fogja szün­tetni a hevesi hordójelző hivatal mű­ködését s ezenkívül felir a belügy és kereskedelemügyi miniszterhez, hogy mutasson további módot a nagy decifit megszüntetetésére eset­leg államsegélylyel támogassa a hordójelző hivatalokat. Magyarország állami önállósá­gának fejlesztése. A vármegye felirata. Azután ismertette az előadó Abauj- torna vármegye pártolás végett át­küldött feliratát a nemzet önálló államiságának tovább fejlesztése tár- , gyában. Dr. Setét Sándor kifejtette, hogy i ebben a fontos kérdésben Heves­\rármegyének függetlenül és önállóan kell a régi szokások értelmében felírni s a következő feliratú szöveget ajánlotta az állandó választmánynak elfogadásra: Heves vármegye törvényhatósága lelkes szeretettel üdvözli a harctéren küzdő véreit, akik halálmegvető bá­torságukkal, harcrakészségükkel s általán velük született katonai eré­nyeikkel — a katonai vitézség min­taképéül állították az egész világ elé a magyar katonát s ezzel is tanú­ságát szolgáltatták annak, hogy a magyar nemzet ezen a téren is rá-- termett arra, hogy a Monarahia sor­sára irányitó befolyást gyakoroljon.. A vármegye reméli, hogy vitéz: katonáink ezen hősies erőfeszítései megtermik gyümölcseiket a magyar nemzet számára is és pedig a nem­zet legértékesebb javaiban : a aemzet tekintélyének, súlyának, politikai ha­talmának és érvényesülésének a fo­kozásában, természetesen a Monar­chiának hazánk alkotmányos önállását biztositó mai paritásos szerkezetében. Reméli a vármegye, hogy a háború dicsőséges befejezése után kölcsönös megértéssel, a nemzet határtalan áldozatkészségének, a világháború kitörésének pillanatától kezdve tanú­sított politikai érettségének és fiai hősiességének elismerésével olyan politikai helyzet fog előállani, amely ben teljes mértékben éreztetheii ál­dásos hatását a nemzet és királya közötti teljes harmónia, elnémulnak a magyarellenes és főderalisztikus ceatralisztikus áramlatok, s a ma­gyar (nemzet általános becsüléstől, tekintélytől és bizalomtól övezve fog­lalhatja el azt az őt megillető helyet, amely nemcsak neki, de a Mon­archia nagyhatalmi állásának is ér­dekében áll. Ezen óhajtásoktól és érzelmektől eltelve felir a vármegye a kir. Kor­mányhoz s arra kéri, hogy a maga hatása körében serényen munkálkod­jék azon, hogy a magyar nemzetnek az imént jelzett óhajtásai el ne ho- mályosu'.janak és teljesedésbe men­jenek. Az élelmiszer drágaság meg­szüntetése. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta az állandó választmány azt a kér­dést is, hogy milyen intézkedések szükségesek a vármegye közélelme­zése érdekében. Az állandó választ­mány úgy találta, hogy a vármegye ez idő szerint jól el van látva s a közélelmezési kérdések nem adnak aggodalomra okot, legfeljebb a két rendezett tanácsú város, amelyeknek határa kicsi és az is szőlővel van beültetve, szorul gondoskodásra. Épen ezért felhívják a két város 1515. február 9. Eger és Gyöngyös város polgármes­terét, hogy tegyenek konkrét javas­latot a város élelmiszer szükséglete tárgyában. De egyben javasolja azt is az állandó választmány, hogy e kérdéssel kapcsolatosan írjon fel a közgyűlés a belügy és kereskedelem­ügyi miniszterhez,. hogy a hadi szol­gáltatásokról szóló törvények értel­mében az állami rekvirálást mielőbb rendelje el s a befolyó készletekből gondoskodjék a két város szükség­letéről. Hívják fel ezenkívül a mi­nisztériumok figyelmét a gabona monopólium behozatalára is, ami Németországban már meg is tör- történt s Ausztriában is küszöbön áll. S miután nemcsak fa gabonane- müek e'adásánál, hanem egyéb élelmiszereknél is történnek vissza­élések,, ajánlatos volna más fonto­sabb élelmiszerek maximális árának meghatározása is. Ennél a tárgynál felszólalt Keg­levich. Gyula gróf főispán is és felvilágitásul megjegyezte, hogy ő már tett is lépéseket ebben az ügy­ben az illetékes köröknél, ahol e tekintetben biztatást kapott s figyel­meztetést, hogy közölje a városok­kal, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket és tájékozódjanak a fontosabb élelmiszerek tekintetében mutatkozó közszükségleteikre nézve. Ezzel együtt elintézést nyert Szé­kesfehérvár szabadkirályi városnak a drágaság megszüntetése érdekében pártolás végett a vármegyéhez inté­zett átirata is, amelyet épen ezért egyszerűen tudomásul venni java­solt az állandó választmány. Kisebb ügyek. Ezenkívül több konkrét ügyben hozott határozati javaslatokat az állandó választmány, igy Graefl Jenő felszólalása alapján javasolta, hogy a Vörös Félhold részére 1000 koronát szavazzon meg a közgyű­lés. A vármegyének az idegenek­nek 'a hetivásárokon való árulhatási jogáról alkotott szabályrendeletét módosította annyiban, hogy a sza- belyrendelet megalkotása óta tar­tani szokott pétervásárai heti pia­cokon minden idegen iparos és termelő megjelenhet árusítás céljából, a rőfös kereskedőket kivéve. Eger városának szintén több ha­tározata került felebbezés folytán a közgyűlés elé. Az állandó választ­mány valamennyi esetben a feleb- bezések elutasítását javasolta. A közgyűlés. A főispán megnyitó beszéde. Délután 2 órakor tartotta a tör­vényhatósági bizottság ülését. Az elnöklő Keglevich Gyula gróf főis­pán lendületes szavakkal nyitotta meg az ülést. A történelmi idő, amit átélünk, — mondotta a főispán — nagy súlyként nehezedik a nemzet vállaira. Hős katonáink ezreinek vére folyik, ezer és ezer szem ontja a könnyeket, ezer és ezer szív fájdalmakkal van tele. De bármily nehéz legyen a fájdalmak elviselése, minden magyar

Next

/
Thumbnails
Contents