Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-07 / 38. szám
I 1915. február 7. Háborús délután. P. Bangha Béla elódása. Eger, február 6. Impozáns, lélekemelő háborús matinét rendeztek szombaton délután 5 órakor az egri Kongregációk. A városház tágas nagytermét teljesen megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott volt Szmrecsányi Béla cs. és kir. kamarás, Keglevich Gyula gróf főispán, Máj zik Viktor alispán, jankovics Dezső polgármester, a főkáptalan számos tagja s a város egész intelligenciája. Élénk kíváncsisággal tekintett mindenki a matiné elé és már eleve megírhatjuk, a legőszintébb örömmel megállapíthatjuk, hogy a matiné úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben a teljes siket jegyében folyt le. Kriston Endre érseki titkár, pápai kamarás meleghangú megnyi nyitója után az angolkisasszonyok tenitónőképzőintézetének énekkara precizitással adta elő. Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy »Halld imánkat Égnek Ura* cimü végtelen finom árnyalatú, inven<;iózus énekszámát. Majd dr. Patáky István igaz átérzéssel, szívhez szólóan, élénk tetszésnyilvánítás mellett szavalta el Szőllőssy Alfréd joghallgató „Ne sírj édesanyám“ c. költeményét, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Nagy sikere volt Révász József két énekszámának is. Csengő, érces hangja nagyon hozzá illet Szmrecsányi János „Hadnagy uram, hadnagy uram darabjához, melynek daliama tele van érzéssel, gazdag invencióval, nemkülönben Molnár M. „A térkép“ megható tárgyú románcához is. Az énekszámokat dr. Kalovits Alajos a tőle megszokott precizitással kisérte zongorán. A háborús délután fénypontja következett ezután: P. Bangha Béla jezsuita páter előadása, aki „A háború és vallás“ kapcsolatáról beszélt. A várt siker tényleg bekövetkezett. Bangha páter ura a szónak. Nagy tehetségével, szellemességével állandó lekötöttségben tartotta publikumát, melyet az aránylag hosszú beszéd mindvégig állandó érdekeltségben tartott. A páter elsősorban az észhez, a'logikához beszél sárrá appeliáiva vezeti közel hallgatóságát Krisztushoz, a kereszténységhez. — Előadásában kifejtette, hogy a háború fényt vetett a század emberének a hazáról alkotott fogalmára. A haza sem Kant, Rousseau, sem a francia forradalom enciklopédistái- nak meghatározása, hanem Akvinói Tamásé, akinek definíciója szerint: a haza az isteni jogrenden alapuló emberi jogrend bizonyos területen való független uralma az emberi kultúra javainak megvédésére. Be bizonyította fényes argumentációval, hogy a hazáért való élet és véráldozat, az igazi, érdeknélküli hősiesség egyedül a krisztusi világnézet alapján átlóknak lehet a birtokában. r A háború rombolásai, a sírok tömege, a sebesültek jajjszavai, az árvák zokogása fölött is egyedül Krisztus áll a maga vigasztalásával, amidőn már minden filozófia elhagyta az embert. Hogy a vallás mennyire dominál még az emberiségen, mutatja katonáink nagy sokasága, akik gyónás után nyugalommal mentek a halál elé. Az igazi jótékonyság sem az a jótékonyság, mely vöröskereszttel korzózik és kávéházak ablakjában köti a hósapkákat, de a háború hetedik hónapjában már megunja, hanem az igazi háborús jótékonyság az irgalmas nővérek krisztusi névtelen jótékonysága. Nemzetek kezdik ismét értékelni a vallást, vonjuk le a háború tanulságait s védelmezzük j meg a vallásos világnézetet a jövő- j ben] is. Vallásos hazafiasság és j hazafias vallásosság : ez legyena jövő emberének jelszava. A közönség végig álladó tetszéssel kisérte a konferenciát és orkán- szerű tapssal köszönte a jeles szónok szép gondolatait. A lebilincselő előadás után sok könnyedséggel énekelte el a tanitó- nőképző énekkara Meiszner Imre vezetésével a Lengyel néphimnuszt és a Busul a lengyel hazafias dalokat. Plaszticitás volt ebben a számban, érzelmek vibráltak, hangulatok csendültek benne. Igen ügyesen szavalta el Gorzó Andor „Megemlékeztek-e“ c. erőteljes saját költeményét. Melodráma követte Gorzó szavalatát. Nagy Mariska Meiszner Imre zongarakisérete mellett bájosan, finom lágysággal, nagy tetszésnyilvánítások között adta elő Várady Hetényi: „Imádkozik a király“ melodrámáját. A részleteiben és egészében pompásan sikerült matinét a tanitónő- képző énekszáma, Huber Fohásza fejezte be, melynek magánrészeit Parentézy Gabriella és Menner Ida tanitónőképző növendékek énekelték ércesen,tisztán. A nagy fáradsággal, de rendkívül nagy gonddal rendezett matiné valóban rászolgált arra a meleg érdeklődésre, amelyben a közönség réizesitette. Bátran állítjuk, hogy Ilyen előkelő közönség még a béke nyugalmas éveiben sem hallgatott végig egyetlen matinét sem ily nagy számban. — Népfelkelő tiszt urak figyelmét felhívom Lusztig optikus főutcai üzletére, ahol tábori látcsövek, zsebkályha, thermos, kulacs, főzőedény, száraz spiritusz, öngyújtó, hő üveg legolcsóbban kaphatók. — Telefon 30. szám. Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Hevesvármegye legelterjedtebb napi lapja. Az Egri Újság minden lap- elárusitónál és dohánytőzs- dében kapható. Egri katonák levele a harctérről. Elfogott orosz trén. — Egy egri fiú hőstette. Eger, február 6. Érdekes levelet küldött hozzátartozóinak két egri fiú, akik a háború kezdete óta az északi harctéren küzdenek. Az egyik levelet Soós János küldte szüleinek, aki a 6. közöshuszárezrednél szolgál. Plasztikusan jellemzi ez a levél a magyar ember szerénységé, aki még a kitüntetéssel sem dicsekszik, hanem még a hozzátartozóinak is mástól kell megtudni, hogy a fiukr vitézségi érmet kapott hősiességéért. Aranykönybe való vitézi tett az, amit Soós János leir s amelyet az alábbiakban közlünk. Szeretett Kedves Szüleim ! Azt Írják maguk, hogy írjam, csakugyan van-e érdemjelem. Van kedves Szüleim, csakhogy nem akartam vele dicsekedni és már kaptam is rája 31 koronát és minden hónap elsején kapok rája 7 kor. 50 fill, t; már négy hónapja kaptam rá culágot. Kedves Szüleim, még a második hónapban megkaptam, amikor a háborúba, jöttünk. Azért kaptam, hogy elmentünk heten patrulba és egy főhadnagy volt a kommandánsunk, azzal voltunk nyolcán és ráakadtunk az orosz trénre, ami állt 42 kocsiból, 70 lóból, 51 emberből Azok, amint megláttak bennünket, elkezdtek ránk lövöldözni. Nekünk a főhadnagy svarmot kommandirozott s megatta- kiroztuk az oroszokat és hála Istennek megmaradtunk mind a nyolcán. Az embereket elfogtuk, megadták magukat egy szóra, a lovakat pedig befogattuk velük és mind a 42 kocsit behuzattuk a saját csapatunkhoz. Tele voltak a kocsik élelemmel és az első kocsin volt 100.000 rubel, ami a mi pénzünkben 200.000 koronánál is több. A nagytiszt urak (törzstisziek) mikor megláttak bennünket, elkezdtek éljenezni s ezért mind a heten ezüst vitézségi érmet kaptunk, a főhadnagy ur pedig arany érdemjelt kapott, de ő szegény nemsoká használhatta, mert meghalt nemsokára Ilyen hősi cselekedetek után ne csodálkozzunk, ha az orosz retteg a magyar katonától, főleg pedig az általuk hősiességükért elnevezett „vörös ördögök“-tői. A másik levél Czeglédi Sándortól érkezett, aki az 5. honvédhu- szár ezrednél szolgál. A legmelegebb szeretet hangján Írja feleségének azt az örömet, a melyet felesége az ő és kisfia arcképének elküldésével szerzett, „Lehet, hogy már nem is beszélek veletek. Előveszem a zsebemből képedet és megújul a szivem értetek — írja a többek közt. Levele to vábbi részében jelzi, hogy a megtakarított pénzecskéjét haza küldi, mert „neked jobban kell, mint nekem. Ne legyen nálam annyi pénz, mert ha eltalálok esni, nehogy az is elvesszen". Gyöngéd előrelátással ad feleségének utasítást kis gazdaságára nézve. Férji szeretetének melegével kéri feleségét, hogy ne csüggedjen, mert a jó Isten, aki idáig is megőrizte, hazasegiti övéihez. HÍREK. Eger, február 6. — Katona istentisztelet. Az ujvilágutcai izr. templomban vasárnap, folyó hó 7-én délelőtt 9 órakor Schück D. József tábori lelkész halaadó katona istentiszteletet tart. — Halálozás. Az egri izr. hitközségnek gyásza van. Huszonnégy éven át volt jegyzője, Ungerleider Lajos f. hó 4-én elhunyt. A megboldogult a hitközségnek ügyeit mindenkor a legnagyobb odadással, szaktudással vezette. Temetése f. hó 7-én, vasárnap délután 2 órakor lesz az Újvilág utcai izr. templom udvaráról. — A jogakadémiai tanári kar és a bevonuló joghallgatók vizsgája. Mint megirta az Egri Újság, az érseki jogakadémia tanári karához leiratot intézett a kultuszminiszter, amelyben véleményt kér arra nézve, mikor volnának megtarthatók a bevonuló joghallgatók vizsgái. A tanári kar e tárgyban tegnap tartott ülést és a miniszter leiratára a következő véleményt fogja küldeni. Azon jog hallgatók vizsgáját, akiket a február- márciusi népfelkelői szemlén katonai szolgálatra alkalmasnak találnak, március 20—28 ig lenne legalkalmasabb megtartani; azon hallgatók részére, akik ebben az időben nem vizsgázhatnak, azt javasolja a tanári kar, hogy tűzzön ki a miniszter újabb vizsgaterminust, azonban a vizsgát tekintse úgy, mintha márciusban tették volna le. Azon joghallgatók vizsgáját, akik katonai szolgálatra alkalmatlanok, a rendes időben, vagyi6 júniusban javasolja a tanári kar megtartani. — Óriási sikerről számolhatunk be, amikor az Uránia szinházbeli estélyről Írunk. A zsúfolásig megtelt nézőtéren Egerwáros közönségének egész előkelősége helyet foglalt. Már a kora délutáni órákban valósággal kapkodták a jegyeket. A közönség várakozásában nem is csalatkozott. A műsor kitűnő volt, a szereplők egytől-egyig elsőrendű művészi erők. Valóban örvendetesnek mondható, hogy kél napi vendégszereplésre sikerült megnyerni a kicsiny, de kicsiny, de kiváló művészgárdát, mert ily módon megadatott “a mód arra, hogy minél többen vógigélvezhessék a remek előadást. Ma vasárnap három előadásban kerül bemutatásra a kiváló műsor és pedig délután fél 5 órakor és este fél 8 órakor rendes-, este fél 9 órakor pedig felemelt helyárak mellett.
