Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-05 / 36. szám

XXII évfolyam. 1915. február 5, péntek. 36. szám. EGRI ÚJSÁG Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egé«z évre IS korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak □cie-ként nyiltéri közlemények, birósái ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árveri hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Dr. SETÉT SÁNDOR, r.l.lö. KÁLLAY M1KLÖS 85«®® SÄ'ÄSlÄ’KrS: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. SSÄÄSÄ“# A vörös könyv. Eger, február 4. Hatvankilene diplomáciai Ügyiratot gyűjtött össze ás adott ki a monarchia ebben a könyvben, amely sokkal jogszerűbben viselhetné a fehér könyv cimet, mert ez után az akta gyűjtemény után ma világosabbnak kell lenni mindenki előtt, hogy mo­narchiánk ennek a világhá­borúnak felidézésében ártat­lan. A körülmények sajátságos összejátszása úgy akarta, hogy a közvetlenül kezdeményező lépést mi tegyük meg a vi­lágháború felidézésére, de azért becsületes lélekkel senki nem állíthatja, hogy provokáltuk ezt a háborút. Sőt bennünket provokáltak a legarcátlanabb módon, a legvérlázitóbb kegyetlenség­gel, valósággal ázsiai barba­rizmussal. Nem js számítva azt a sok merényletet, ame­lyekhez mind a nagyszerb propaganda szolgáltatta az anyagi és erkölcsi erőt, nyílt kihívások is történtek először az annekszió, majd a balkán háború idejében is, mig most a trónörököspár halálával betelt a mérték. Szuverén állam, amely csak egy körömfeketényit ad a presztízsére, egy birodalom, amely gondol jövője nyugal­mára, határainak a bizton­ságára, nem tűrheti, hogy közvetlen a szomszédjában nőjjön egyre félelmesebbé egy nemzet, mint bűnszövet­kezet, amelynek ven hozzá megfelelő arroganciája, hogy magát az európai kulturál- lamokkal egy sorban em­lítse. És a vörös könyv doku­mentumai szerint mégis azt látjuk, hogy Európa kultur- államai közösséget vállaltak az orgyilkosokkal. A háta mögé állottak most már nyíl­tan. mert ez a gesztus két­ségtelenné teszi, hogy a háta mögött állottak titokban már előbb is. Európa nagyhatal­masságai, akik szerették ma gukat mint a béke és libe­ralizmus. a nemzetközi igaz­ság védői kijátszani, a saját testükkel fedezték a bűnöst, s a monarchia, amint az egyik, okiratból kitűnik, végre kel­lett hogy szükségét lássa ré­gét vetni annak az állapot­nak, »hogy Szerbiának orosz menlevél lehetővé tegye a monarchia büntetlen és bün- tethetetlen fenyegetését. S hogy milyen álnok ki­fogásokat használt az antant diplomáciája: hogy mi el akarjuk emészteni Szerbiát, púkor százszor beigazolást nyert az a kijelentésünk, hogy a háború lokalizálása esetén a monarchia területi gyara­podást nem keres. Szerbia önérzetéért siránkoztak. A mi követeléseink az arcába kergethették a sze­mérmes Szerbiának a vért. De neki szabad volt a mi nemzeti önérzetünkbe gázolni, állami létünk, biztonságunk ellen egyik gyilkos merény­letet a másik után elkövetni. Nem a nemzeti önérzet Grál lovagjai voltak hát az antant hatalmak. Csak épen a Szer­bia ónérzete fájt nekik, ók beosületsértési pöröcskékben utaztak, mikor crimen laesae- ről volt sző. Oroszország annyira ment, hogy külügyminisztere becsü­letszavát kötötte le Német­országnak, hogy mozgósítás Ara A nem fog történni. Aháborufo- lyama alatt bebizonyosodott, hogy nem napokkal, de ta­lán hónapokkal a háború kitörése előtt történtek a szent Oroszország belsejében ka­tonai intézkedések. A monarchia ultimátumá­nak elküldése után a háború elkerülhetetlenné vált, de nem azért, mintha Szerbiának erkölcsi lehetetlenség lett volna a követelményeket tel­jesíteni, hamm azért, mert a | Szerbiának küldött ultimátum Oroszországnak szólt s a fe­leletet sem Szerbia adta meg rá, hanem az ántánt. Ami érthetetlen akkor, midőn Szerbia nem állott védő és dac szövetségben az antant hatalmakkal. Csak egy eset lehetséges * erre a vörös könyv méltán enged következtetni, hogy Szerbia volt az antant bal­káni ügyvivője. Heves harcok a Kárpátokban. Tért nyertünk az Erdős-Kárpátokban. IKőzIi a minisíterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, február 4. (Hivatalos jelentés.) Lengyelországban és Nyugatgaliciában neveze­tes esemény nem történt. A Kárpátokban a harcok lankadatlan hevesség­gel folynak. Az arcvonal nyugati szakaszában az ellenséges támadásokat visszautasítottuk. Az Erdős-Kárpátok középső szakaszában elő­nyomuló oszlopunknak tegnap is sikerült újból tért nyernie és néhány száz oroszt elfogni. Hőfer aitábornegy. Német győzelem Menehouldnál. 600 foglyot ejtettek, 9 gépfegyvert zsákmányoltak a németek. Bolimowtól keletre a támadás előrehalad. (Közli a miniszterelnöklég sajtóosztálya.) Berlin, február 4. A nagyfőhadiszállás jalenti: Myngati hadszíntér: , Az Északi tenger és Reims közötti arcvonalon csak tüzérségi harcok folytak. A franciáknak Perthesnél megújított támadásait az ellenség veszteségei mellett visszautasítottuk. Messigestől északra és északnyugatra (St. Mene- houldtól északnyugatra) csapataink tegnap támadtak. Ro­hammal áthatoltak három egymás mögött fekvő ellensé­ges árokvonalon és három kilométernyi szélességben megvetették lábukat a francia főhadiszállásban. A fran­ciáknak éjjel is folytatott valamennyi ellentámadását visszavertük. Két tisztet és hatszázegy főnyi legénységet fogtunk el és kilenc gépfegyvert s kilenc kisebb kaliberű ágyút és sok hadianyagot zsákmányoltunk. fillér*

Next

/
Thumbnails
Contents