Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-02-03 / 34. szám

1915. febraár 3 © i Zeitekben. Mikor ti küzdetek az osz­trák-német érdekért, ti játszatok a ti sorsotokkal. Hetven év ezelőtt, ti küzdettetek már egyszer az osztrá­kokkal, de sajnos, akkor Oroszor szág szövetséges viszonyban volt az osztrák birodalommal, segített neki és Debrecen mellett hosszú időre temetve volt a magyar függetlenség. Ez volt nagy történelmi hiba, akiért Oroszország drágán fizetett. Az oroszok nem akarják Magyar- országot meghódítani. Oroszország a nélkül is igen nagy. Magyarország az oroszoknak nem kell. Semmit a mi jogosan a magyarokká a győző oroszok nem vesznek el tőlük. De a magyarok kötelessége segiteni az oroszoknak, hogy a német járom tönkre lesz téve. Katonáink persze jót nevetnek az olyan naivitáson, hogy „Budapest, Bécs, Krakó, Berlin felé“ jár az az orosz, akit a Kárpátokban, Bukovi­nában és Varsó előtt ők döngetnek már hetek óta. Ép oly mulatságos ez a hencegés, mint a függetlenség és szabadság Ígérete a legsötétebb szolgaságban vergődő oroszok ré­széről. A ravasz oroszok nem is ta­gadják meg magukat: azt Ígérik, hogy semmit, ami „jogosan“ a mienk, ei nem vesznek tőlünk. Persze „jogosan“ az lenne a mienk, amit kegyesen engedélyeznek 1 Hanem vitéz katonáink nem is maridnak adósak az ilyen perfid komikus csábításra: az orosz katonák hátán mutatják meg, hogy itt minden jo ) gosan a mienk, magyaioké! í A „Magyar Talizmán“ j sikere. j Eger, február 2. j Az a gyönyörű akció, melyet az j Országos Hadsegélyző Bizotfság a | „Magyar Talizmán“ ezüst gyűrű és ! érem forgalombahozatatával indított, j a közönség körében lelkes fogad- tatásra talalí. Óriási már azok szama, ! kiknél a jellegzetes, a „Patrons Hungáriáé“ képével és a történelmi évszámokkal díszített ezüst gyűrű és érem látkaíó és naponta tömegesen vásároljak úgy a fővárosban, ahol minden előkelőbb üzletben kapható, mint vidékről, ahová a bizottság darabonként 3 korona utánvéttel készséggel küldi. A „M gyár Taliz­mán“ kétségtelenül egyik legszebb és legbecsesebb emléke lesz a mos­tani történelmi időknek. Ezt meg erősiti Majláth Gusztáv Károly gróf v. b. t. t. erdélyi püspök is, *i a bizottságnak a talizmánokról a kö­vetkezőket irta: „E művészi emlék­tárgyakat terjesztésre kiválóan al kalmasnak és érdemesnek tartom s a legnagyobb készséggel fogom azokra papjaim és híveim figyelmét felhívni “ Al Egri Újság a legjoö* hirdetési orgánum. Heves- vármegye legelterjedtebb napi tap ja, Ház a föld alatt. Hogy élnek katonáink 9Z északi harctérén. (Saját tudósítónktól ) Északi hárcíér. Harmadik hónapja tart már a há­ború, amelyet a laikus publikum sokáig képtelenségnek tartott. Igaz, hogy a január enyhe időjárással múlt el, de most még csikorgóbb hideg köszöntött ránk, mint a hosszú, kémény telet jósoló december eieji napokban. Fönn a Kárpitok bércei közt persze még nagyobb lehet a hideg és résztvevő szánalommal gon­dolunk szegény katonaiakra, akiknek az oroszon kívül még egy nrgy el­lenséggel hóban, fagyban kell küz­deni, a hideggel. Szó sincs róla fagy is van oda- fönn, sót hó is, de azért katonáink nak még sincs rossz s<>ruk. Énik ók a módját, hogy keli védekezni a hideg ellen. Egész házakat építenek a föld alatt, amint ezt az alábbi ievél elmondja, melyet egy egri tüzér zásziós küldött haza szüleinek. A levélnek ez a része igy szói: „A napokban lett kész az uj há­zunk, amit persze haziiag állítottunk elő. A földbe sva, ablak, aj ó és kályhával ellátva, fával kö.ü bel.Ive, sőt még ki is pádimentumozva. Lóca, asztal, még ágy is van. Egész nap itt vagyunk. A hó térdig ér és most is foiyton havazik. Az éjjelt a közel­levő parasztházbun törtjük itt is ét kezünk. Közülünk csak az van éjjel is künn, aki szolgalatban van.“ Francia vélemény a német offenziváról. Péris, lebruár 2 A Time* katonai aunka társa valószínűnek tartja, hogy a német haderő m g- kísérli a szövetséges csapa­tok jobbszárnvánas áttörését, hogy azután Parisba behatol­hasson. Németek furfangos hadic-elec. í. Az angolverő méhek. Eger, február 2. A Times tegnapi száma rendkívül érdekes cikket közül kairói tudósi- • tójának tollából, aki fantasztikus me­sénkéi igyekszik szépitgetni az an­golok kelet frikai dőntő vereségét. Mint ismeretes, a Német-Keletafri káb-n part rászállt angol csapatokat teljesen megverték a kisebb számú németek. Az angolok háromezer főnyi veszteség után kénytelenek voltak ismét hajóra szállni. A kairói tadósi-ó erről a nagy küzdelemről a következőket Írja a Times ben. A németek a diadalt két fuifangos hadicselnek köszönhetik, nem pedig vitézségüknek. E szerint az előnyo­muló angoi csapatoknak szaggatott, erdős terepen kelted átvonulniok. A németek, akik ezt jól tudták, már jó előre köteleket feszítettek ki minden- fe é a fák között, még pedig olyan formán, hogyha e köteleket elvágják, a fák orm-sra tűzött zász’ók leesnek. Már most az történt, hogy az angol csapatok maguk előre haladhassanak, csakugyan elvagdosták a köteleket. A németek amidőn látták, egy egy zás/.ió enuh, egyszerűen oda irányí­tót ók r/ttenetes tüzelésüket. A másik hadicsel még furfango­sabb volt. Amikor végre az angolok szörnyű vérveszteség után átjutot­tak a veszedelmes rónán, bokros vidékre ktrüdek. A németek ezt a , teapot átfonták dróttal és a bök í rákban füsttel efkábiiott vad méh- 1 rajokat rejte tek el kosarakkal lebo- ri v Az angolok a csaiitosba érve, elvagdalták a diútakadályokat, de ; ezzel fölborították a kosarakat $ a ; méhrajok elszabadultak. Valóságos pokol szabadult rajuk. A vad méhek csípése vakká tettek percekre az angolokat, akik aztán a német fegy­verek prédái leitek. Étel il Eüli Harg oay­v-r' Nz/fuj*. .'»orsaporKioe:^ f -'»• ‘■''mvifiwr (*■*»&*: ä» ** 750 kor. * ■ )/ ív 1 pl.ti?ifit CapstcMi L *•-»« vVío- LUtUiiiail. cempos. \ 5 A yó-'í.or.y-paiR-Sxpeller pótléka. | F'árrtatoíneüiyhfte- beuörzsöies ii\ jout-.jrh'íl^sa élt i V r>tvra.mí5-.r_'^.\ koswétt,yT»él stb. i 'V t "•..íru;- - ff} i in.), 2.— kor ■J arpany-Vas-Allnjimirtat­TiultrTxsr«,. HiVptí-*r.;T>nvanői «Á#k6r*ll, Uvejri í AO kor. . !) I oltóbb \i. i , ajgy VlvavetlautU ftlCtíTEP rtr. y er£?;ri6i)-.*4t c*iwtets ortpai fi. CáL'ítíiHíhgiraöí- S) tl-iij-wrtifíh« Eger, február 2. — Egyházi kinevezés. Énekes János nyíregyházi esperes plébánost érsek főpasztorunk előtérj esz Issére I szabolcsi főesperessé és richnói citn- ; zefes prépostiá nevezte ki a király. ‘ *A kivaióan derek papot ért kittín- j tetes nemcsfk Szabolcsban, hanem : szélesebb köiökben is méltán kelt őszinte örömet. — Házasság. Dr. Czóbel Ernő fővárosi tanár, az ismert szociológus, házasságot kö-ött Budapesten Lányi Ssroltával, a „Nyugat“ gárdájához tartozó finom to'lu köliöriővel, akinek “A távozóhoz“ című mostanában megjelent verseskötete sz p irodalmi sikert aratóit — Lányi Saroltái, aki Lányi Ernőnek a legneveseob ma gyár zeneszerzők egyikének ieánya nagyon jól ismerik. Egerben, mert félig meddig egrinek számit. L g- szebb gyermekéveit Egerben töltötte, mikor édesapja Egerben székesegy­házi karnagy volt. — Felhívás a félkezüekhez. Felkérem mindazokat, akik már rég­óta félkezüek, szíveskedjenek velem levélben vagy levelezőlapon tudatni a következőket: 1. Mivel foglalkoz­nak?, 2. Ha ipari vagy mezőgazda- sági pályán vánnak, minő segédesz­közöket használnak? A postabélyeg árát megtérítem. Gróf Zichy Géza Budapest, VII, Palnu-utca 6. — Katonatemetés. A harctérről sebesülten és betegen visszaérkező katonák közül az egri helyőrségi csapatkórházban a következők hal­tak hősi halált: Józsa Ludvig 12. honvédgyalogezredbeli honvéd, te­metése folyó hó 3-án, szerdán dél­után 2 órakor. — Tatarzyn János cs. és kir. 10. gyalogezredbeli köz­legény, kostovai (Galicia) illetőségű, temetése folyó hó 3-án, szerdán délután 2 órakor. — Benulic Iván 152 népfölkelő menetzászlóalj 1. század, maltériai (Istrien) illetőségű, temetése folyó hó 4-én, csütörtökön déiután 2 órakor. — Megnyílt a jégpálya. A né­hány nap óta tartó erős hideg meg­hozta Halifax barátainak örömét: ma reggel ott lengett a kis nemzetiszin zászló a plébánia és a Kaszinó sar­kán s alatta a kis jelzőtábla: a korcsolyázó egyleti jégpálya nyitva. De úgy láttuk, hogy csak a fiatal fiuk fogadták nagy* örömmel a jég­pálya mngnyhását és szedték elé korcsolyájukat, mert a felnőttek kö­zül csekéty számban voltak a jégen. Hiába, a háború az élet minden terén — s fökép a szórakozások terén — érezteti hatását. — Vita a fogolytáborban. Az egyik folytáborban történt a követ­kező mulatságos eset. Az egyik ügye­letes tiszt észrevette, hogy egy nép» fölkelő, aki a sétáló foglyokat őrzi, hangosan veszekszik egy qrosszal. Megállnak, hadonásznak a kezük­kel, a szemük forog s ugylátszik, egymásra készülnek rohanni. — A tiszt jó ember, nem akarja, hogy kpuf antsa a foglyot a népfölkelő, már pedig az lesz a vége, ha még tovább tart a veszekedés. Odasiet és közéjük lép. — Mi történik itten, — kérdezi kemény hangon. / A következő pillanatban azonban hangossá elkacagja magát. Ez az orosz is tanár — mondja a népfölkelö — és a konjunktivusz- riak a provánszi költeazetoen való tömeges alkalmazását az összes kút fők?;el ellenkezően magyarázza. Ne­kem ilyet né magyarázzon be, én is értek valamit hozzá . . . — Elveszett ma esie a korcsolya­pályán egy kis női pénztárca. Kér­jük a becsületes megtalálót juttassa az Egri Újság kiadóhivatalához. Használjunk hadisegély posta élyeget

Next

/
Thumbnails
Contents