Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-30 / 30. szám
ff G B I Csapataink sikerei Lengyelországban. A Novoje Vremja Írja, hogy az osztrák-magyar csapatok Andrejevnél fontos magaslatokat foglaltak el. Uralják a Nida völgyét és bombázzák a kielcei vasutat. Amerikai lap a galíciai harcokról. * Berlin, január 29. A Newyork-Herald közli: I Neu-Sandecnél és Bochniában az osztrák-magyarok az oroszok ellen nagy csapatösszevonásokkal védekezhettek. Az oroszok a vitéz osztrák-magyar tüzérség elül . Tarnowig vonultak vissza és igen nagy veszteségeik voltak. A Pilica mentén is heves harcok folytak. Hz ipar, kereskedelem és a háború. A háború hatása a termelésre. — Az egyes államok nyereség és veszteségi mérlege. Eger, január 29. Szakavatott toliból kapjuk az alábbi érdekes cikket, amely most a háború hatodik hónapja után állandó megfigyelés és pontos feljegyzések alapján mérlegbe állította a háború által érintett országok veszteségét és nyereségét gazdasági téren s tájékoztatást nyújt általában arról is mennyiben befolyásolta a háború az ipari és kereskedelmi életet. A cikket két részben fogjuk közölni. Az első rész a háború általános hatásait tárgyalja a gazdasági élet terén. A második rész az egyes országok összehasonlító mérlege. A mozgósítás villámcsapásként, váratlanul és előkészületlenül lepte meg és sújtotta az ipart és kereskedelmet. Egyszerre megszűnt minden forgalom és megállóit minden ipari munka. A munkásnépet úgy megrendítette a mozgósítás hire, hogy hirtelen mindenki kezéből kihullott a szerszám, megálltak a gépek. Csak a felocsudás után, a mozgósítás első hatásának elmúltával fogott ismét munkához az iparos s lassan-lassan újra megindult a munka, de csak immel-ámmal. A katonai behívások és később a nép felkelők behívása sok ipartelepen annyira zavarólag hatott, hogy egyes helyeken szakmunkások hiánya miatt be kellett szüntetni a munkát, vagy inkább a látszat kedvéért kellett az üzemet úgy, ahogy fentartani. A mozgósítás elvitte mindenünnen a legjobb szakmunkásokat, de a gyáriparból kiragadta a mérnököket és szaktudósokat is. A vasúti forgalom megakadván, megbénult a kereskedelem és igy az iparosok csak addig voltak képesek dolgozni, mig nyersáru, vagy félgyártmány készletük tartott. Midőn e készletek elfogytak és azokat pótolni sehogy sem lehetett, megállt az illető ipartelepen minden munka és el kellett bocsátani még azokat is, akiket a mozgósítás nem érintett. Idővel azonban, mint minden jóba és roszba, egyaránt beletörődik az ember, ezek a munkában szakmunkások is igyekeztek másnemű — esetleg alacsonyabb rendű és kisebb bérű — munkát vállalni és kenyerüket bár keservesen, de megkeresni. Erre épen az öregebb munkások annyival is inkább reá szorultak, mert nekik kellett hirtelenül a bevonult fiatalabb családtag otthon maradottjairól is gondoskodni. A mozgósítás befejeztével úgy, ahogy de megindult ismét a korlátolt forgalom és nagy nehézségek és különösen nagy pénzáldozatok árán képes már az iparos nyers terményeit és félgyártmányait beszerezni és iparát korlátolt mérvben folytatni, j Az iparos és gyáros mindenféle ne hézséggel küzd. I A kiviteli tilalom, az export és importban beállott sok zavar és ne- j hézség mind az iparra veti szomorú következményeit. Mindezekhez hozzájárult az amúgy is nyomott pénzügyi helyzet és a moratorium. Az iparos és gyáros súlyosan érezte a moratóriumot, mert a pénzintézetek erősen éltek vele és az iparos és gyáros a folyószámlákhoz, betétekhez vagy a már nyitott hitelekhez nem férhetett hozzá. A hadi célokra szükséges árukat, nyers terményeket és félgyártmányokat a katonai kincstár lefoglalta, ez ismét megakasztotta sok iparos és gyáros munkáját. De megváltozott lényegesen a fogyasztó piac is. A háború önkéntelenül takarékosságra intett mindenkit. Még a legszükségesebb iparcikkek beszerzésétől is eltekintett mindenki. Sok kelendő cikkre nem akadt vevő és fogyasztó. Viszont a ruházati cikkekben megnőtt a kereslet, mert a hadbavonulók igyekeztek magukat mindennel ellátni. Az építkezések és az építő ipar szakába vágó minden munka egyI szerre megállóit, mert az ezekre szolgáló hitel mindenütt megvonatott. Az állam, vármegyék, városok és községek beszüntettek minden közmunkát és közszállitást, illetve megszorítottak minden beruházást. Most pedig, mikor a háború már hatodik hónapjában úgy szárazon, mint tengeren szédületes mértékben dúl, midőn minden állam, vagy háborús fél is igy aktive részt vesz; vagy semleges, azaz még háborúskodni készülő és igy passive részt vesz, most látjuk csak igazán, hogy mily bonyodalmakat okozott a háború az ipar és kereskedelemben. A nyersanyagok beszerzése, — behozatala vagy kivitele, — a fél- gyártmányok vagy az ipari segédeszközök és segédanyagok kicserélése és a kész áruk kivitele sok esetben teljesen lehetetlen. Egyes országok el vannak egymástól zárva, nem láthatják el egymást többé anyaggal, vagy áruval. Egyes áruk hadi célokat is szolgálván, ezeknek ki és beszállítása pedig épen lehetetlen. Sok esetben a nem is annak minősíthető árut — dugárunak minősítve — egy egy hadakozó fél lefoglalja és lehetetlenné teszi a kereskedelmet. A külkereskedelem béna és már alig számit valamit. Ipari és kereskedelmi szempontból legtöbbet szenvednek azok az országok, illetve országrészek, amelyek harctereknek vagy amelyek közvetlen közelében vannak a harcterek. A harctereken egyes , ipari munkák, gyárak teljesen megszűntek működni, itt a veszteség kiszámíthatatlan ; viszont azonban a hóditó kezében sok helyütt ezek a gyárak újból megindultak, de már más az, aki vetett és más, aki arat. (Folytatjuk.) Czernin gróf audiencián. Bécs, január 29. A király ma délelőtt Czernin grófot sudiencián fogadta- Úgy mondják, hogy ez a kihallgatás semmiféle nevezetesebb politikai eseménnyel nincs összefüggésben. ingoi pilóta katasztrófája. London, január 29. Londonból jelentik: Gardner angol pilóta gépével Fernborougn mellett felrobbant és össze gett. Büntetik aki a maximális árnál többet követel. Budapest, január 29. Budapesti tudósítónk jelenti: A kormány szigorú rendeletet adott ki, mely szerint az, aki a maximális árnál bármilyen címen nagyobb szolgáltatást követel, két havi elzárással és 600 korona pénzbírsággal büntethető, — ugyanígy büntetendők azok is, akik az ilyen üzletnél, mint közvetítők szerepelnek. Pan tábornok lesz a lengyelországi orosz hadak fővezére. Geijf, január 29. Pau tábornok állítólag átveszi a lengyelországi orosz haderők főparancsnokságát. Levél az első tüzvonalból. Átszökdösnek az oroszok a mi árkainkba. Eger, január 29. Egy egri urinő adta át nekünk az alábbi levelet, amelyet az északi harctérről, az első tüzvonalból küldött egy ismerőse. Az édekes tartalmú, gránát és srapnel esőben irt levélből a következő részleteket közöljük. „Harminchat órája az első tUzvo- nalban vagyunk. Takarásaink nem a legjobbak, mert a nagy tűzben nem lehetett azokat tökéletesíteni, a tető néhány szál szalma, amelyet hó takar. Idáig írtam a levelet f. hó 11 én, ma pedig kijavított kelettel folytatom, mert akkor már nem bírtam folytatni. Jött a gránát és a srapnel s az ágyutüz tartott még két napig, mindennap másfél órára délután 4 óra tájban megcsendesedett, csupán a gyalogság ropogtatott, ezt pedig itt már fel sem vesz- szük, csak egy kis vakond turásnyi földhányás legyen előttünk.“ Úgy látszik az orosz gyalogság nem állja keményen a helyét s napirenden lehet az átszőkés náluk, a mi lövészárkainkba. Legalább erre enged következtetni- a levél alábbi rendkívül érdekes része. „Tegnap egy orosz repülőgép jelent meg feledünk, németnyelvű nyomtatványokat dobott le, melyekben az állott, hogy amelyik elfogott tisztünknél találnak azokból a röp- iratokból, amelyekkel a velünk szemben álló orosz ezredek legénységét szökésre és megadásra biztatjuk, azt rögtön ítélő biróság elé állítják. Bizony nálunk igazán nincsenek ilyen röpiratok, de annyi tény, hogy mindennap átjön hozzánk egypár fegyvertelen muszka; egész barátságos legéuyek ezek. Hideg nincs. Ellátásunk mondhatom bőséges, csak bírnánk enni.“ 1915. január 30. Ha valami hirt, eseményt tud, közölje az Egri Újság 106. számú telefonján. Az Egri Újság tudósításai pontosak, gyorsak és érdé - kesek.
