Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-28 / 28. szám

2 EGRI ü J 8 A G 1915. január 28 retet hallottam, "találkozni. A legna­gyobb elismerésemet fejezem ki a hadosztály eddigi magatartása fö­lött, remélem és kívánom, hogy a hadosztály ezután is mindig ilyen fényes eredményeket érjen el. Ö cs. és kir. Fensége eme kije­lentését többször kegyes volt ismé­telni. A 10. honv. gy. ezred !j kiváló magctartása és kinézése Ő Fensége legmagasabb elismerését és dicsé­retét érdemelte ki, melynek kegyes volt a megszemlélés alatt ismételten de különösen a szemle,befejezése után úgy nekem,’ mint Kobek ezre­des urnák, a 10. honv. ezred pa­rancsnokának a legelismerőbb sza­vakkal kifejezést adni. Köszönetét mondok a 10. honv. gy. ezrednek ama kiváló magatar­tásáért, melylyel legmagasabb pa­rancsnokunk előtt a hadosztálynak ismét dicsőséget szerzett. Örömttjljes büszkeséggel töltött el Ö cs. és kir. Fensége legmagasabb kitüntető elismerése, de ép oly büsz­keséggel adom ezt hírül a hadosz­tály minden egyes tagjának s tu­dom, hogy ez a dicsőségteljes elis­merés mindnyájunkat továbbra is ösztönözi fog arra, hogy zászlónkat magasan tartva, ezentúl is babért babérra halmozzunk és soha el ne felejtsük a dicső 39. hadosztály jel­szavát: „Előre!* Hadfy, s. k. altábornagy. Tehetetlenek az oro­szok Przemyslnél. Megingott az orosz front a Duna- jecnél. — Értéktelen tartalékok Eger, január 27. Moraht őrnagy, a Berliner Tage- blattban a következőket írja az északi harctéren beállott stratégai hely­zetről : Egyre jobban szaporodnak azok a hangok, amelyekből az oroszoknak a heteken át tartott hosszú, lengyel és galíciai harcvonalról való általános visszavonulására lehet közvetkeztetni. A külföldi sajtóban megjelent tudó­sításokból kiolvasható az angolok­nak és a franciáknak e lehetőség folytán támadt bosszankodása és elégedetlensége. Egészbevéve az ered­mény, amit a szövetségesek keletről vártak, tökéletesen negativ maradt és nyugati ellenségeinknek megsem­misítése Belgámban és Franciaor szágban, csak eltolódott egy időre. Az orosz hangok hasonlóképen pesszimisztikusak. A pillanatnyi re­ménytelenség nem csak abból a beismerésből tűnik elő, hogy a né­met idegek és hadiszerek az erőseb­bek, hanem abból is, hogy az osz­trák-magyar szívósságot lebecsülték. Távol áll tőlünk, annak a lehetősége, hogy a saját Ítéletünk alapján győ­ződhessünk meg*a ^cár birodalmá­ban forrongó mozgalmak mélységé- rőí, attól azonban» egyenesen óva­kod markel 1 alnémet, katonai politi­kának, hogy a külföld nyilvánossága elé eljutó véleményekre túlsókat építsen. De figyelembe vennünk mégis csak kell és összevetve az orosz csapatoknak a megadásra és átszökdösésre való hajlandóságával, az ellenséges hadviselés egyik na­gyon is [megnehezítő körülményé­nek kell tekintenünk. Ha csak^a fele igaz annak, amit a haditudósítók az oroszok harci kedvének csökkenéséről imák, már akkor is beigazoltnak látjuk egy orosz hadvezérnek a hadsereg öre­gebb évfolyamairól tett azt a kije­lentését: hogy csak leszállítják a csapatoknak teljesítőképességét az ütközetben, a helyett, hogy emelnék. A helyzet január első két hetéhez viszonyítva külsőleg nem nagyon változott. Még mindig a Bzura alsó folyásáért és Varsó előtt a Visztula könyökhajlásában, a Szuha-szaka- szért folyik a harc. A Bolimoftól ke­letre eső területen még mindig ke­mény csaták folynak részünkről, az erős orosz földsáncok és a kedve­zőtlen időjárás ellen. Újabb ese­mény Észak-Lengyelországban csak az oroszoknak abbeli kísérlete, hogy a Wkra-szakaszon nekünk kellemet­lenkedjenek. Az előnyomuló orosz hadnak meglehetősen széles fronton körülbelül negyven kilométer hosz- szuságban kellett volna átlépni a folyót és nyilvánvalóan Kelet-Po- roszországban kellett volna előre­törnie, Lautenburg és Strassburg irányában. Az ellenség kisétletét Radzanovó, Biecun és Sieprznél visszautasítottuk. Ez nemcsak határ­vidékeinkre érezteti- jó hatását, ha- nam a Bzura és Visztula: mentén harcoló balszárnyunkra is. Hogy ezt az eredményt milyen német* csapa­tok érték el, azok-e, melyek eddig a Mlava környékén operáltak vagy pedig egy másik, a Wkra és a Visz­tula közét biztositó csoport, az eddig ismeretlen. Pilicától keletre általánosságban szintén változatlan a helyzet. Lon­donból az a hir jött, hogy az orosz visszavonulás a Radom—Opatov- vonalra elő van készítve. Különböző előjelekből még arra is lehet követ­keztetni, hogy az orosz hadvezetőség a Visztula jobbpartját sem találja alkalmasnak a seregek uj csoporto­sítására. A nyugat-galiciai harcok állása megerősíti a szakértőknek a vissza­felé irányuló mozdulatokra vonatkozó véleményét. Przemysl előtt az orosz front meggyöngül és tehetetlen lett. Zaklicin előtt a nagyszámú osztrák­magyar tüzérség elérte azt, hogy az oroszok legelső állásaikból rendet­lenül visszavonultak. Az oroszoknak a Kárpátokra irányuló operációja egyes helyeken déli irányban tért el. Minthogy a felső Dunajec men­tén Zaklicinnál az orosz front meg­ingott, hamarosan fel fogják adni az osztrák-magyar harcvonalnak az első Dunajec mentén heteken keresztül forszírozott áttörését és az oroszok­nak az utóbbi napokban megkezdett i tüzérségi harca csak azt a célt szol­gálta, hogy a megkezdődő vissza­vonulást megkönnyítse. A legköze lebbi napok tehát, különösen ha a fagy lehetővé teszi a szövetségesek­nek a harc újból való felvételét, meghozzák a választ arra, vajon szükségből fordítanak-e hátat az oro­szok nyugalnak, vagy pedig — mint a „Times“ reményű — csak straté­giai okokból. Zeppelin Libau fölött. Rotterdam, jan, 27. Az orosz tengerészeti ve­zérkar jelentése szerint e hó 25 ikén Libau fölött egy Zep­pelin jelent meg és 9 bom­bát dobott le. A léghajót ágyukkal elűzték. Súlyosan megsérült angol torpedózuzó. London, január 27. A legutóbbi tengeri csatá­ban a németek 81 halottat és 89 sebesültet vesztettek. A Blücher kapitányát az ango lók elfogták. Az angolok ré­széről a Lion torpedózuzó súlyosan megsérült, de sike­rült el vontatni. Mire van szüksége a sebesült katonának. |Eger, január 27. A társadalmi közjótékonyság a mai háborús világban ambícióval keresi a tért, ahol vitézül harcoló katoná- inknak^segitségére lehet; céltudatos irány megadására külön hadsegé­lyező hivatal áll rendelkezésre, mely különös gondot fordít arra, hogy a társadalmi segélynyújtás a gyakor­lati élet követelményeinek teljesen megfelelő legyen. Ilyen gyakorlati követelménynek bizonyult a csatárén megsebesült katonáknak kórházba való szállítá­sukig fölforralt meleg tejjel, forró teával, stb. erősítése, mely célra ki­tünően beváltak a thermosok. Az ötlet magyar embertől származik, aki a szekéren hozott, vagy gyalog vánszorgó és a vérveszteség folytán a hosszú utón a megfagyás veszé­lyének kitett katonáknak úgyszólván életét mentette meg thermosba vitt meleg tejjel. Köztudomású, hogy a legnagyobb kínszenvedés az a hosszú ut, me­lyet a sebesülteknek a harctérről az állandó gyógyhelyig kell megtenni. Ezen a kínszenvedésen segíteni mindnyájunknak emberbaráti kö­telessége. Gróf Tisza István vetette fel azt a követésre méltó szép eszmét: „gyüjtsünk thermosokat!“ Ezek se­gítségével enyhíthetünk testvéri sze retettel értünk küzdő katonáink ne­héz helyzetén s elviselhetővé tehet­jük súlyos szenvedéseiket. Thermos segítségével módot nyújthatunk arr a, hogy melegítő és erősítő italok mindég kéznél lehessenek. Thermosokon kívül szükség van erősítő italokra, .tokaji borra, cog- nacra és likőrökre, azután csokolá­déra és cacesre, amelyek szintén igen alkolmasak arra, hogy a meg­gyötört szervezetet felüditsék. A vadászembereknek bizonyára lesz nélkülözhető thermosuk és minden módosabb háztar ásban található fe­lesleges erősítő ital. Mindezeket kö­szönettel átveszi a hadsegélyző hi­vatal Budapesten, IV. Váci-utca 38. szám alait levő raktára avégből, hogy azokat a haetápparancsnoksá- gokhoz juttassa. A vidéki adományokat legcélsze­rűbben a községi elöljáróságoknál lehetne összegyűjteni, melyek azokat aztán Budapestre juttatnák. Kereskedők és Iparo- rosok segélyezése. Eger, január 26. Szép szociális és humanitárius munkával foglalkozik jelenleg a mis- kolczi Kereskedelmi és Iparkamara, a melynek kerületéhez tudvalevőleg a mi vármegyénk is tartozik. A kormány ugyanis a hadi jótékonyság céljaira az uj törvény szerint a húsz­ezer koronán felüli jövedelmek meg­adóztatásából befolyó összegből a kereskedőket, iparosokat és magán tisztviselőket is segíteni óhajtja és e szép feladat végrehajtásával Keres­kedelmi és Iparkamaránkat bízta meg. Természetes, hogy csak azon önálló iparosok és kereskedők tarthatnak igényt e támogatásra, akik exiszten- ciáját a családfő hadbavonulása vagy gazdasági konjukturáknak a háború okozta megzavarása alapjaiban tá­madta meg, vagy azon magántiszt­viselők, akik a háború folytán van­nak állás nélkül. Általán csak azok jöhetnek szóba, akik a legnagyobb igyekezetük mellett sem tudnak a háború okozta bajok miatt saját erejükből megélni. Azok, akik a segélykérésére ezek alapján rászorulnak, folyamodjanak a Kereskedelmi és Iparkamarához. Kérvényükben hitelesen igazolják mindazon körülményeket, amelyek a segély kérését igazolják. így pl. az önállók hol és mióta és mily fog­lalkozást űznek, tudják vagy nem iparukat, vagy üzletüket folytatni s ha nem tudják, mily okból vagy mért vannak korlátozva. Hány csa­ládtagról kell gondoskodni, van-e vagyonuk (ház, föld stb.) A hadba- vonultak családjai, ha más megfe­lelő segélyben nem részesülnek, ugyan e körülményeket . igazolják. Állásnélküli alkalmazottak pedig igazolják, hogy a háború miatt van nak foglalkozás nélkül és ezért nem tudnak alkalmazáshoz jutni. Azok, akiknek családja folytatja az üzletet és ebből, vagy más jövedelmi for­rásokból meg tudnak élni és a csa- ’ ládtagokról gondoskodva van, se-

Next

/
Thumbnails
Contents