Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-27 / 27. szám

S’ «G B C w •> I « 1915. január 27. _2 nagyszauu lakos meghalt, illetőleg megsebesült, köíöttük a d tiddel- kerkei polgármester is. A mi veszteségeink tegnap egészei i cseké­lyek voltak. A labasséi csatorna mindkét partján csapataink az angolok állásait megtámadták; mig a csatornától északra föveaehj és a csatorna között a támadás erős oldaltüz miatt nem eredm émyezte az angol állás elíoglalását, addig a badeni esapatok tárni id ása a csatornától délre teljes sikerrel járt. Itt az angol állásokat e gy ezer­egyszáz méternyi arcvonalszéleíségben rohammal elfoglalta ik, két támaszpontot elhódítottunk, három tisztet és száztiz főnyi legény­séget elfogtunk, egy ágyút és három géppuskát zsákmányol dunk. Az angolok eredmény nélkül kísérelték meg a rés zü nkről «áljainknak megfelelőleg azonnal kihasznált állásoknak visszafogla­lását és őket súlyos veszteségekkel visszavertük. A mi vesztes lége­ink aránylag csekélyek. A Craonna melletti magaslaton, Laontói délkeletre C3apaiaink eredményesen harcoltak. A Yogézek déli részén a franciáknak minden támadásait visz- szavertük s több mint ötven foglyot ejtettünk. Keleti hadszíntér: Grumbinnentől északkeletre az oroszok lovasságunk állásait eredménytelenül támadták. Keletporoszországban több arcvonalon heves ágyuharcok foly­tak. Kisebb harcok Woclawectől északkeletre ránk nézve eredmé­nyesek voltak. Lengyelországban a Visztulától nyugatra és a Pilieitól keletre semmi jelentős esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. Az Egri Újság tudósítójának táviratai. (A sajtóalbizottság jóváhagyásával.) Csapataink fényes győzelme Délbukovinában iz oroszok snlyos veszteségei. Budapest, január 26., A Budapesti Tudósitó jelenti: A bukaresti lapok Dornatwaráról sürgönyt közölr iek, mely szerint az osztrák-magyar csapatok a Bukó1 /ina déli részébe behatollt orosz csapatokon rajtaütöttek. Az oroszoknak rendkívül súlyos veszteségeik voltak. Az, osz­trák-magyar csapatok számos oroszt ejtettek fogly ut és sok löszerkocsit zsákmányoltak. Az egész tronton összeomlott az oroszok offenzivája. — Katonai vélemény. — A Wiener Journal jelenti Berlinből: Schreiberslkofen őrnagy, a Vossische Zeitung katonai munkatársa Írja a következőket: Az oroszoknak minden támadása Kelet és Nyngat- poroszországban, Thorn irányában, a Kárpátok vagy Erdély ellen mindenütt összeomlott. Tartós sikereik sehol sem voltak. A mazuri tavak betagyását várják az oroszok. Milano, január 26. A Corriere della Sera jelenti: Az oroszok várják a ma- zurai tavak befagyását, hogy offenzivájukat megkezdhessék, de a németek ezt jégtörő bárkákkal megakadályozzák. A tavak közötti átjárókat főldhányásokkal várszerüleg meg­erősítik. □sülyedt egy angol cirkáló. Berlin, január 26. Az angol admiralitás tagadásával szemben be vau bizonyítva, hogy az angolok egyik csatahajója a lég­ii tfítobi tengeri ütközetben elsülyedt. A cár félti a koronáját Nikolajevics . nagyhercegtől. Egyre élesebbek az ellentétek a cár és a nagyherceg közt. Krakó, január 26. A Budapesti Tudósitó jelenti: A krakkói „Kurír Codzienna“ írja: Illetékes, hitelt érdemlő orosz körökből eredő érte- í sütések szerint megerősítést nyernek a hírek, hogy a cár és Nikolajevics nagyherceg közt, akit pétervári udvari körökben egészen komolyan trónpretendensnek néznek, komolyan ellentét van. A cárnak állítólag tudomása van a nagyherceg szán­dékairól. A cár csak azért utazik oly gyakran a frontra, hogy mutatkozzék a katonáknak s ezzel ellensúlyozzák a nagyherceg machinációit. A pétervári udvarnak állítólag bizonyítékai vannak, hogy a nagyherceg a hadsereg körében való népszerű­séget hajhássza, hogy aztán alkalmas pilláiban cárrá kiáltássá ki magát. A nép széles rétegei azonban inkább a cárhoz ragasz­kodnak mint a nagyherceghez, akit e népszerűtlen háború okozójának tartanak. Télnek a muszkák a mi srapneljeinktől. Az üteg tehene. — Aki a világháborúban is tehenész maradt. i — Egri tüzértiszt levele. — Északi harctér. Egy már a háború kitörése óta az északi harctéren küzdő tüzér fő- j hadnagy küldte Egerben lakó báty- j jának azt a levelet, melyből az ji alábbi részleteket közöljük. A sok élénk szinü leirás, a sok f véres csatkkép után jól esik ezt a j közvetlen hangú Írást is olvasni, I amely derültebb szemmel nézi a j valójában csak a valóság tévesztő | hatása folytán óriási dimenziójuvá nőtt eseményeket, meglát egyszerű, meleg hangulatokat és képeket is, amelyek nélkül bizonyára nem tör­ténhetik mg a háború sem, amelyben a véres nagy történelmi jelentőségű eseményeken kívül apró és jelenték­telen dolgok is történnek, amelyek szintén jó egy-egy pillantást vetni, ha egészen reális képet akarunk alkotni magunknak a mai nagy na­pok eseményeiről. Rövid bevezetés után igy szól a levél: „A muszkák most nagyon csön­desen viselkednek, téli álmukat alusszák s csak akkor ébrednek fel, ha egypár srapnellt átküldünk nekik jó reggelt kívánva. Ettől nagyon félnek. Egy orosz tüzérőrnagy esett a múltkor fogságba, csak az a kíván­sága volt, hogy megnézze a mi rét' tegett ágyúinkat, hogy néznek ki azok a szörnyetegek, amelyek annyii pusztítást visznek véghez bennük. Amit mindennap irok, most is őszintén mondhatom: kitünően ér­zem magamat. A kosztunk elsőrangú, csak a jó kávé hiányzott egy-pár napig, mert az öreg „Fecske“ jobb­létre szenderült. Mert volt ám nekünk külön fejős tehenünk is, micsoda nagyszerű kávét ittunk minden reggel. Három hónapja, hogy vettük valami] kis galíciai faluban a „Fecskét“ s ve­lünk csinálta a nagy marsokat, de a patája megrepedt úgy, hogy meg is patkoltuk az öreget. Egy Barna nevű fiú volt a tehe­nész, aldebröi gyerek, fogadkozott, hogy nagy gonddal fogja ápolni, csakhogy a tiszt urak jó kávét lás­sanak. A többiek irigykedtek is Barnára, hogy ő jutott ebbe a ki­tűnő állásba és mindig bosszantot­ták, ha meglátták a Fecskét. De jó pecsenye lesz a Fecskéből majd ha levágják. — „Előbb levágnak téged öcsém, mint az én tehenemet* — vágott

Next

/
Thumbnails
Contents