Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-26 / 26. szám
XXII. évfolyam. 1915. január 26, kedd. 26. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra I kor. 50 f. — Egyes szám ára vasáráé ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKA* NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN'NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. 0 Hirdetési árak: □ cm-ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbízottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigöK1 A kontinentális zártól Anglia blokádjáig. Eger, január 25. Pár nappal ezelőtt a Durward angol gözös elsülyesztése ma pedig a Darward esete után már nem is olyan tisztán kombiaativ- nak tetsző hir, hogy a német tengeralatt járók megkezdték az angol partok b’okádjit, egy épen száz ‘esztendő kontinentális politikának az újraéledését jelentik. Akkor az az eszme egy zseniális egyéniségben, egy világhódító névben (testesük meg és Napoleon császárnak hívták, ma a kontinens leghatalmasabbjjmon- aáchiája, a gazdásági és kulturális fejlődés tökéletes ki virágzásának legszebben nekilendült nép, tehát a kontinentá'is eszmét a legtökéletesebben reprezentáló germán Imperium vette át ezt az örökséget. * Napoleon tulajdonképen egy eszme megtestesülése volt s minden látszólag céltalan háborúja a legbiztosabb következetességgel erre az egy célra vezethető vissza: Francirország, illetve Európa kiszabadítása Anglia kalmár tirannizmusa alól, az angol kalmárburgeois világhatalom megdöntése. Anglia volt az első Európa államai közt, amely a feudalizmus béklyóit magáról lerázta és monarchikus formába burkoltan először alapított polgári köztársaságot, melynek kereteiben az egyre vagyonosodó bourgeois, a világ legridegebb kalmár politikája és legragyogóbb gyarmatosító tehetsége révén világhatalomra jutott. Ennek a polgár hatalomnak szinte természetes ellensége volt évszázadokon át, a szintén hatalmának zenitjén álló feudális irancia királyság, De még in- k»bb kiélesedett, mert. leg eresebb érdeke lantétté vált es a I féltékenység akkor, amikor a : 18-k század ?égéa Fras cis- országban is összeomló t ’a feudális királyság és a forradalom zűrzavarából v^güi kiemelkedő és az első konszolidációt megtérendő „gironde“ megalapitotia a bourgeois köztársaságot. Most tehát ebben az uj polgári irányza ban látta Anglia a leghata masabb verse íytírsát épen úgy mint annak idején Hollandiában s a célja nem volt más mint Hollandia mintájára Franciaországot is tönkre tenni s I Havreból, Boulogneból és Borde- \ auxból éppen olyan angol fiók ! kikötőket csinálni, mint amilyenek voltak ebben az időben Amsterdam, vagy Hamburg vagy akár melyik keleti-tengeri po- ! rósz kikötő. Viszont a kontinentális aagy- hatalom szabad kifejlődését mi sem akadályozta jobban, mint Anglia, amelyekkor inkább vezető hatalmassága volt a világnak, mint bármikor s Európát csak- | nem olyan gyarmatának tekin- I tette, mint a tengeren túli politikailag függetlenebb gyarma- j tait. i Toulon visszahóditásától az | 1812 iki orosz hadjáratig nem I is csinált egyebet Napoleon, mint közvetlenül vagy közvetve küzdött ennek a világhatalomnak megtörésén. A leghatalmasabb ütőkártyát a brit szigetkirályság ellen Napoleon is egy jól működő blokádban látta. De ő azt akkor épen fordítva csinálta meg. A kontinentális sár, amelyet ^1806- ban. a jénai győzelem «tán hirAra 4L detett ki a nagy csásíár, tulajdon képen szintéi Ang’ia blokádja volt, amelyet a zseniális császár nagy lendü'ettel, igazán kontinentáli-an a szárazföldön csinált meg. Az angol part közvet:e i blokádja nem emésztett volna fel annyi erergiát és nem hajszolta volna végi másfél évtizeden át a francia hadakat Európa egyik szélétől a másikig. De Napo e- onnak nem volt hajó hada. Frm ciaország gyöngébb volt a ten- i geren, amint ezt Abukirnál és , Trafalgarnál sajnesan tapasztal- i nia kellett. Napoleon hát meg- j csinálta fordítva. Elzárta konti- nest Anglia elől s ezt a zárt j sokáig győzhetetlennek , tartott j hadseregével őrizte. Ez a zár Anglia kióhezteiését jelentette s v.dóban elsőrendű érdeke lett volna az egész kontinensnek, de Európa akkor még nem volt kész erre a napóleoni eszmére. Ma a német bourgeois hatalma van emelkedóhen s így ma a germán természe szerűen elóhareosa a kontinentális rivalitásnak Anglia ellenében. Európa Ulán ma sincs még kész erre az eszmére, mint nem volt kész Napoleon idejében, de amint az előjelek mutatják Németországnak megvannak az eszközei arra, hogy megcsinálja, mint blokádot azt, ami száz évvel ezelőtt nem sikerült Napóleonnak a kontinentális zár sokkal komplikáltabb formájában. Elénk ágyuharc a Nida mentén. Az oroszok veresége a Kárpátokban. 1050 orosz fogoly. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, január 25. (Hivatalos jelentés.) Lengyelországban és Gaiicziában semmi lényeges esemény nem történt, csak a Nida mentén volt élénk ágyuharc. Az Ung völgyében és a Vezérszállásnái az általunk elfoglalt állások visszafoglalása céljából megindított orosz ellentámadásokat véresen visszautasítottuk. Az ellenségnek ama kísérlete, hogy Rafailovánál keresztültörjön, tökéletesen meghiúsult. Az ellenség Zielo- nán át visszavonult. A Kárpátokban az utolsó két nap harcaiban elfogott oroszok száma egyezerötven. _____ Hőfer altábornagy. N ő a francia foglyok száma a győzelmes elszászi harcokban. Visszavert orosz támadások Gnmbinentől délkeletre. Lengyelországban nevezetesebb esemény nincs. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, január 25. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Nieuport és Ypern környékén tüzérségi harcok folytak. fillér
