Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-16 / 17. szám

helyben házhoz, vidékre post sín küldve.

'Régi előfizetőinket arra kérjük, hogy előfizetési dijaikat kellő időkén beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésénél fennakadás ne támadjon.

Az uj előfizetők az előfizetési pénzeket legalkalmasabban postautalványon küldhetik.

Tisztelettel értesítjük a t. közönséget, miszerint az Egri Újság minden egyes előfizetője 1 frttal olcsóbban fizethet elő nálunk a fővárosi napi- és szépirodalmi lapokra és minden, a fővárosi lapok által nyújtandó kedvezményekben részesül, épen úgy, mintha egyenesen az illető fővárosi lap kiadóhivataléinál rendelné meg, s mindezek mellett még a megrendelési költségtől és fáradságtól is megkíméli magát.

A k>k lapunknak nem előfizetői s miiünk fizetnek elő valamelyik fővárosi lapra: szintén megtakarítják a rendelési költséget és fáradságot, de azért minden kedvezményben részesülnek, mit a fővárosi lapok nyújtanak.

Az Egri Újság kiadóhivatala.

HÍREK.

Eger, márcz. 15.

— Az érsek névnapja. S a mass a József dr. egri érsek névnapja alkalmából hétfőn, délelőtt 9 órakor ünnepies istenitisztelet fog tartatni a főszékesegyházban.

— Közgyűlések. Vasárnap, e hó 18-án délelőtt az »Egri takarékpénztár«, délután pedig az »Egri kerületi betegsegélyzö pénztár« fogja megtartani évi közgyűléseit a városháza tanácstermében.

— Requiem. Ma délelőtt a főszékesegyházban kegyeletes gyászisienitisztelet tartatott Észter házy Károly gróf utólsó egri püspök s az egri Lyczeum megalapítójának lelkiüdveérf. A gyászistentiszteleten Kozma Károly főszékesegyházi kanonok pontifikáit fényes egyházi segédlettel.

— Közegészségügy. Lapunk múlt számában a közigazgatási bizottság üléséről közölt tudósításunkra a kővetkező helyreigazító sorokat vettük, melyeknek készséggel adunk helyet: Tek. Szerkesztő ur ! Becses lapja f. hó 13-iki számában f. hó 12-én megtartott közigazgatási bizottságban tett közegészségi jelentésemről is említés tétetett. Eger városát illetőleg állittatik, hogy a fertőző-ragályos betegülési esetekről nyilvántartást nem vezet stb. Jelentésemben épen felemlítem, hogy »Eger városában a fertőző-ragályos betegülési esetekről nyilvántartás vezettetik; csakis esetről esetre a bejelentések az 17415. VI/II. 93. márc. 11 belügyminiszteri és 25356./a. 93. dec. 16. kelt alispáni rendeletek értelmében úgy Eger, mint Gyöngyös város részéről máig meg nem történtek. Jelentésem teljesen tárgyilagos, — s csakis a tényeket tartalmazza. Kérem tekintetes Szerkesztő urat, ily értelemben kiigazitni becses lapjában megjelent jelentést. Változatlan tiszteletem mellett maradtam teljes tisztelettel, Dr. Turcsányi Gyula t. főorvos.

Kamara zeneestély. A múlt péntekről elhalasztott kamara-zeneestély, holnap, pénteken

szintén nem fog megtartatni a főgymnáziura tornatermében. Erre nézve a következő értesítést vettük a rendezőségtől :

A 1: arazene- és felolvasó estélyek harmadik;! mely márajeleztetett, a kamarazenetársaság egy tagjának családi ügyben távolléte miatt ma sem tartható meg, hanem husvét utánra halaszlatolt. A megtartás napjával a helyi lapokban annak idején értesíteni fogja a m t. közönséget a rendezőség.

— T almi gavallérod. Két fiatal ember mulatott a napokban a Fiume kávéházban. Az egyiknek volt három forintja, a másiknak meg egy arany óraláncza. Mikor a három forintnak nagy hamar a nyakára hágtak, a másik ur az arany lán- czot az asztal alatt átnyújtotta az egyik urnák s oda súgta neki, hogy kérjen rá a főpinczértöl öt forintot, ügy is történt. A föpinczér jószivű ember volt és adott a lánczraöt forintot. Ennek a felét elkeltvén a hálálok, elmentek a Dobóba folytatni a mulatságot. Itt azonban az egyik ur csakhamar azzal rukkolt ki, hogy a pénz ismét elfogyott »Mit?« kérdi erre a másik ur, »hát nem tizenöt forintot kértél rá ?« — »Nem bizony, hanem csak ötöt.« — »No ez nagy hiba. Hanem tudod mit? Küldjünk el valakit a Fiúméba s írjuk meg a fö- pinezérnek, hogy mivel tizenöt forintot akartunk a lánczra kérni, hát küldje el még a hiányzó 10 forintot.« — A levelet megírták s mivel, mint előbb említők, a föpinczér jószívű ember, küldött még nekik tíz forintot, a miből persze nem maradt semmi. Másnap a föpinczér meg akarván tudni, hogy lulajdonképen mennyit érhet az a zálogba hagyott láncz, elment egy aranyműveshez és megbecsültette. Az aranyműves kijelentette, hogy mivel a láncz igen sikerült utánzat, testvérek közt is megér — huszonöt krajezárt, sőt lehet, hogy harmincz krajezárórt is akad vevője A szegény föpinczér ekkor jött rá, hogy ő benne tulajdonképen kitűnő ugró-müvósz veszett el, mivel ijedtében csaknem a plafonig ugrott. De e fölfedezéssel nem elégedett meg, hanem rohant a talmi gavallérok felkutatására, a kiknek egyikét az ulczán megtalálva, erélyes szavakkal adta tudtára, hogy ha 24 óra alatt ki nem fizetik a tizenöt forintját, ö csalás miatt feljelenti őket a bírósághoz. Hogy miként végződött az érdekes zálogiigy’et, arról még nincs tudomásunk.

— Első vihar. A hivatalos tavasz még be sem köszönt, az idő máris alaposan ráczáfolt a kalendáriumra, amennyiben valóságos áprilisi időjárás kerekedett a mai napon. Délelőtt zihált ugyan nehány eső csepp, de délután már keresztül tört a napsugár a felhők rétegein és biztatón mosolygott a márczius 15-ét lelkesen megülni akaró közönségre. Azonban délután 5 óra tájban, épen mikor a szabadság emlékünnepe kezdetét vette, oly hirtelen zápor kerekedett, hogy valóságos vizoszlopok zuhogtak alá a magasból. A város utczái pillanat alatt vízben úsztak s az igy támadt szennyes áron kellett keresztül gázolnia az ünneplő menetnek. Ma láttunk az idén először villámlást is, és gyönyörködhettünk a meny- dörgés tompa morajában, melyet oly régóta kellett nélkülöznünk.

— Tető-tüz Pásztón e hó 12-én, hétfőn Feiner János házánál tiiz ütött ki s az igy származott kár 500 frtra tehető, mely azonban biztosítva volt.

— A TiszafüreJvidéki régészeti egylet Tiszafüreden f. é. márczius 10-én tartotta évi rendes közgyűlését. T a r i c z k y Endre elnök üdvözölve a megjelent tagokat és vendégeket, megnyitá a gyűlést s elmondta, miként nemrégiben a »Dunántúli közművelődési egylet« országos értekezlete impozáns kulturális mozgalmat indított meg vidéki múzeumok létesítésére ; minket ezen korszakotalkotó mozzanat már szervezkedve talált s örömmel konstatálhatni, hogy múzeumunk a vidéki kisebb múzeumok elsői közt foglal helyet s csendes egyleti működésében folyvást gyarapítja gyűjteményét ajándékozott és vett tárgyakkal. Kéri a tagokat, szíveskedjenek

s múzeumot ezentúl is szokott melegségükkel pártolni s mások figyelmébe is ajánlani. — Ezek rövid előadása után M i 1 e s z Béla titkár s muzeum őr előterjesztette a múzeumi tárgyaknak a múlt év folytán történt szaporodását; e részletesen előadott kimutatás szerint az érmek szaporodtak egy év alatt 92 darabbal s most van az éremtárban 1689 darab pénz és érem. A régiségek osztályában szaporulat 14 darab s van összesen 1171 darab. A vegyes tárgyak osztályában szaporulat 5 drb., van összesen 722 drb. ; a könyvtárban a szaporulat 6 drb s van összesen 312 drb. könyv. Szaporulat a négy osztályban 117 drb.; van összesen 3898 drb. tárgy, melyek relativ vagyoni értéke 5000—6000 frt. — Az érdekeltség a közönség részéről a múzeumi helyiség látogatásában s egyes tárgyak ajándékozásában múlt évben is nyilvánult, mely adományozások tételenkint évkönybe vezetve vannak. A tárlatot a vendégkönyv kimutatása szerint a múlt évben 138 vendég látogatta, mig az összes névsor 1464 látogatót jelez. — A pénztári számadás beterjesztetvén, kitűnt, hogy a bevétel volt 1893-ban 75 frt 70 kr., a kiadás 22 frt 80 kr., készpénz maradvány 52 frt 90 kr., tagsági dijakban kint van 12 frt; az egylet pénzvagyona 64 frt 90 kr. A közgyűlés a választmány által már megvizsgált eme pénztári kimutatást tudomásul vette s pénztárnoknak a szokásos felmentvényt megadta. — Végül a közgyűlés köszönetét nyilvánított az elnöknek és titkárnak az egylet múzeuma gyarapítása és gondozása körül kifejtett buzgalmukért.- - Hírek a csillagos égről. A mindennapi élet tarka-barka eseményei felett szürke egyformaságban merengeni látszó égboltozatnak és vannak időről-időre eseményei, melyek többé-kevésbé befolyást gyakorolnak nem csak az égi testek fényes táborára, hanem magára a profán földre is. így péhtánl a Nape hó 20-án 4 óra 7 perczkor délután átköltözik eddigi tartózkodási helyéről, a halak jegyéből, a k o s jegybe s e percztől fogva kezdetét veszi a földön a hivatalos-tavasz. A Hold havon- kint sablonos egyformaságban ismét'ődö változásairól megjegyezhetjük, hogy első negyedéb* t.gnap, 14-én esti 7 óra 45 perczkor lépett, megtelni 21-én délután 3 óra 28 perckor fog s utolsó negyede 29-én délelőtt 9 óra 44 perczkor fog bekövetkezni. A tündérfényü hajnalcsillag, melyet a tudomány V énusznak keresztelt s mely még a múlt hónapban mint esti csillag volt látható e hó 25-én éri el legnagyobb ragyogását, de csak később fog a Naptól eltávozni annyira, hogy nevéhez méltón idején és jól legyen látható, mint hajnalcsillag. A Napnak február végétől mint esti csillag, Merkur a hűséges kísérője. E bolygó tegnap, 14-én volt az alsó konjunkeziőban s a jövő hónap közepe táján mint hajnali csillag lesz látható napkelte előtt. A Mars égisétáját ismét tovább teszi e hónapban egy állatkörrel. Február közepén ugyanis a bakjegybe ért, honnan márczius végén a vízöntő jegybe fog átlépni A J utp i t e r e hónapban a csillagos ég esti éleiében mind rövidebb s rövidebb ideig vesz részt. Az év elején még esti fél 9 órakor kelt s lenyugodott hajnali 4 órakor, tehát egész éjjel látható volt a bika csillagzatban, most azonban éjféltájban már lenyugszik. A S z a t ujr n u s z ellenkezőleg folyton kíváncsibbá lesz s napról-napra korábban tűnik lel éjjel az égen, úgy, hogy április 11-én már az egész éjjelt az égen tölti a mérleg csillagzatban. Az Uránuszról nincs mit jelentenünk ebbeu a hónapban. Tartózkodási helye a nyilasbau van mozgása még mindig retográd s minthogy éjfélután 1 órakor kel, a hajnali órákban a keleti égen látható. A Neptun szintén egyhangú életet él ebbeu a hónapban. Az ikrekben látható, de csak éjfélig, mert kevéssel éjfélután, lenyugszik.

Törvénykezés.

Eger, márczius 15.

A búcsú.

Málra-Mindszenten, 1893. nov. 1-én búcsú volt. Katona Károly dorogházi lakos is elment erre a búcsúra, hogy egyik rokonát: Kun (lovász) Jánost meglátogassa. Már este felé járt az idő, a mikor a házigazdának a pálinkája elfogyott, azért nejét a tőszomszédba levő korcsmároshoz: Rosenberg Sámuelhez italért küldte. Kun (lovász) Jánosné szül. Bakos (gecze) Katalin mikor haza érkezett, Katona Károly azt kérdezte, hogy kik mulatnak a korcsmában. Kun (lovász) Jánosné többeket elsorolt Mikor igy Katona Károly megtudta azt, hogy egyik személyes ellensége : Padár József (zsebi) is ott volt; a mestergerendáról egy bunkós nagy botot vett magához és azzal kiment az udvarra, Kun (lovász) János is utána ment egy nagy hasábfával, hogy »zsebit« megverjék