Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-16 / 17. szám
o Márczius 15-dike Egeiben. — Saját, tudósítónktól. — Eger, márczius 15. Mint minden évben, úgy az idén is megemlékezett Egerváros közönsége hazafias kötelességéről, melylvel a szabadság névünnepén, a nagy eszmék s nagy jelszavak kihirdetésének évfordulóján nemcsak a kegyeletnek, hanem az igazi, hamisit- tatlan hazaszeretetnek is tartozik. Ma, márczius 15-én, a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség születésének 46 éves évfordulóján nagy lelkesedéssel, pártkülfnbség nélkül sereglett egybe Eger közönsége, hogy az ünnepren- dezö bizottság rendezése mellett, —■ mely ép úgy mint az előző években, — a Kaszinó egyesület, a Honvéd egylet s a jogliczeum polgárságának kiküldött tagjaiból alakult, lerója a kegyelet, a hála s az elismerés szivböl fakadt szeretetadóját azok iránt, kik a szabadság első napját megteremtették s hogy az állandó legyen, hogy az soha eine ho- mályosuljon véráldozatokkal táplálták és megerősítették. Délután Öt óra tájban kezdett gyülekezni a közönség a lyczeum előtt, s daczára a rendkívüli kedvezőtlen időnek, százával tolongott a Széchenyi utczán s az Eszterházy téren. Pontban öt órakor vette kezdetét az ünnepség. A mozsárágyuk eldördülte után, Jurmann Győző joghallgató a lyczeum erkélyéről, nagy hatással szavalta el Petőfi »Talpra magyar«-ját s midőn az utánna felzuduló éljenzés lecsillapult, megindult a menet a Káptalan- és Dobó-utczán végig kerülve a piacz térre, zászlók alatt, lobogó fáklyafénny, a Kossuth nóta, a Hymnusz s a Szózat lelkesítő éneklése mellett. De ekkorra már a hirteleniil kerekedő eső zuhogó záporrá változott, a mi ugyan megfo- gyasztá a menet közönségét, de szét nem oszlatta. A városházán elhelyezett honvéd emléktábla előtt már nagy közönség várta esernyők alá húzódva az érkező menetet. A városház s a körülfekvő magánházak ablakait díszes hölgyközönség töltötte meg. Midőn az érkezők elhelyezkedtek a téren, Ebneth Lajos joghallgató fellépett az emelvényre és zajos tetszés nyilvánítások között szavalta el Kovács Lajos »Magyarországa czimü költeményét. Utánna az egri érseki tanítóképző énekkara énekelt egy gyönyörű dalt, Zsasskovszky Károly »Üdvozlöa-dalát, melyet a lelkes hallgató- közönség többször tüntetve megélj enzett. Mikor P o g o n y i Nándor fellépett az emelvényre, már valóságos égi háború fejlődött a záporból. Villámok czikáztak az égen, melyeket hosszan tartó dörgések követtek. De azért Pogonyi elmondotta nagy gonddal kidolgozott és sok igazat tartalmazó beszédét, a közönség pedig »megfogyva bár, de törve néma lelkes éljenzések közt végig ha lgatía. A beszéd végeztével az érseki tanítóképző énekkara még Végre elhatározta magát, hogy emberbaráti szeretetről ismeretes szent-ferenczrendi atyákhoz, illetve á kolostor főnők (quardian) úrhoz lordul, kitől még egy szenvedő sem távozott el vigasztalás nélkül. A főnök által nyújtott szívélyes fogadtatás bátorságot öntött barátunkba, ki is méglehe- tős érzékeny hangon előadta, hogy Bpestre indul a jogegyetemre azonban költségéből végkép kifogyott s igy a főnök ur nagylelkűségéhez folyamodik segélyéit. Édes barátom! — szól a főnök — soha se menjen maga jogásznak, úgyis annyi már az az istentelen prókátor hogy majd egymást eszi. Csapjon föl — barátnak! Igaz ugyan, hogy érettségi vizsgát tett embereket nem igen használhatunk, de mint hogy nines szabály kivétel nélkül, önből is lehet még jóravaló barát. Itt az élet terheivel vajmi kevés baja lesz, eledeléről, öltönyéről nem kell gondoskodnia; egy kis ital is csak akad ezenfelül — értem, ha már misés lesz — még 30 frt fizetést is kap évenként. Klerikus korában sem lesz rósz dolga. Tíz hónapon át tanul annyit, amennyit, két hónapra pedig kiküldik baromfi, búza, tojás, kender és borszedésre, miből — ha hét nyolcz falut megszed s elég ügyes, egy kis jövedelemre is szert tehet. Ne tétovázzon tehát, adja kezét, hogy barát lesz. Uram! — válaszol a jogász-jelölt — mind igaz, a mit mond; de én az élet terheivel küzdeni s egykor a társadalomban fényes egyet énekelt, Petőfi: Honfidalát, mire a közönség szétoszlott. A programm többi része, nevezetesen a Kaszinó épület előtt való szónoklatok elmaradtak. De ha az ünnepség külső formájának Egerben már megszokott impozánsságát elrontotta is a kellemetlen idő, este 8 órakor a Kaszinó nagytermében szépen sikerült bankett volt, melyen részt vett Egerváros közönségének szine-java. Az első pohár köszöntőt Babocsay Sándor mondotta Kossuth Lajosra. Utána Horváth József a honvédegyesület nevében emelt szót és körülbelül a következőket mondotta : Az 1848-ik évet megelőző időszak nagy emberei már előkészítették ama talajt, a melyből a 48-as törvények, a szabadság, egyenlőség és testvériség elvei alapján megalkotottak a márcziusi napok pedig szentesítettek. Fájdalom e nagy idők nagy emberei már elhunynak, kivévén Kossuth Lajost, kinek drága életéért most imádkozik a nemzet. A 48-as törvények korszakot alkotók, mert szakítottak a régi idők idejüket múlt hagyományaival s egy u) korszaknak nyitottak utat. Utóbb hazánkat idegenek támadták, törvényeinket konfiskálták, a nemzett aspiráczióknak útját vágták, de mindezeket mégis legyőzték a törvényekhez hü ragaszkodás s a nemzetnek az igazság győzelmébe vetett hite és reménye. Az akadályok legyőzésével, törvényeink visszaállításával egy hosszú és bölcs kormányzással áldatott meg az ország, a mely alatta szabadelvű törvények átjárták a nemzet lelkét sutát nyitottak a mai parlamenti vitára, És azért éppen most az 1894- ik évben kiálthatjuk szívvel lélekkel a n e g y v e n n y o 1 c za s idők nagy jelszavait: Éljen a szabadság, egyenlőség, testvériség! Éljen a márczius 15-ike! Frenetikus éljenzés és taps követé a szónok szavait, ki előadásának szónoki hevével a negyven- nyolczas honvéd igaz lelkesedésével valósággal magával ragadta polgártársait. P á s z tor Bertalan a 48-as honvédegyletre, majd ismét a dalkörre, Biró Béni az ifjúságra, Kapácsy Dezső pedig egy lelkes és poetikus hangú, gyönyörű beszédben Kossuth Lajosra mondottak köszöntőt. Közben Eger koszorús Dalköre énekelt re- mekebbnél remekebb dalokat, melyekkel a legvidámabb hangulatra ragadta az ünneplő közönséget. * Az egri tanintézetek is megünnepelték a szabadság emlékünnepét. Az állami reáliskola növendékei nemzetiszinü kokárdákkal kalapjuk mellett s égő fáklyával kezükben zárt sorokban csatlakoztak a menethez. A fögymnázium ifjúsága pedig az intézet tornatermében gyűlt össze d. u. 3 órakor s hazafias énekek éneklése, szavalatok és Török Konstantin főgymn tanár buzdító beszédének meghallgatásával adóztak hazafiasságuknak. polczot akarok elfoglalni. Én minden áron jogász akarok lenni, kegyeden függ boldogságom, vagy szerencsétlenségem, segítsen rajtam 30 forinttal! Édes öcsém, — szól közbe a főnök, -- látva ezen elhatározottságát, szívesen segítenék helyzetén, de én önt az életben soha sem láttam, hogy adjak 30 frtot ? (E közben fel-alá járkál, gondolkozik, majd a jelölthöz fordul.) De mégis meg akarom mutatni, hogy segíteni óhajtók bajain. Mondja meg, tud-e valami biztosítékot adni, hogy a 30 frtot egykor megfizeti? Keresztlevelem itt hagyom — volt a válasz. Adja ide, itt a 30 frt. Vezérelje az ég utjain, adja Isten, hogy óhajai minden tekintetben teljesedjenek. Isten önnel! * * * Lajos barátunk felment ugyan Pestre, de ott dijnoki állomást nyerve, egyetemi tanfolyam helyett a gonoszok társaságába Íratta be magát. Pár év múlva, mint mindenkitől elhagyatott, a budai János kórházban adta ki sokat zaklatott lelkét. A ház főnök ur, ki a biztositékkép nála hagyott kereszt levelet keservesen összerakott fillérei között „készpénz“ gyanánt tartogatta, barátunk halála után egy évre szintén elhalt s a szerzet, mely a főnök vagyonát örökölte, ma is várja, mikor fogja kiváltani Lajos barátunk a — keresztlevelet? A vécsi tragédia. — Saját tudósítónktól. — A kis Vécs község csendes lakosságát rövid idő alatt két öngyilkosság hozta izgalomba. Nemrég adtunk hirt arról, hogy egy fiatal gyerek fegyverrel oltotta ki életét s most újra véres öngyilkossággal kell foglalkoznunk, a melynek szomorú áldozata D o m o s z 1 a i Mihály földműves. E hó 12-én Domoszlai Mihály felesége hiába kereste férjét, nem tudott rátalálni. Azt hivén, hogy valami dolga akadt a községben, nem igen aggódott a férje távolmaradásán, csaK elbeszélte a szomszédainak, hogy a férje milyen soká nem jön haza. Végre kiderült ‘a férj távolmaradásának az oka. Egy suhancz- gyerek ugyanis a kúton marhákat akarván itatni, mikor a vizhuzáshoz fogott, észrevette, hogy a kút környéke csupa vér s egy vérrel borított beretva hever a földön. Hallott már valamit a Domoszlai Mihály eltűnéséről s ezért megrémülve, utczahosszat kezdett kiabálni, hogy Domoszlai a kútba ölte magát. Néhány ember mindjárt neki állott a kutatásnak és csakhamar sikerült nekik a kutból Domoszlai holttestét kihúzni. A hulla torkán három seb volt látható. Az esetről az egri járás főszolgabírói hivatala értesittetvén, K o r p o - n a y István tb. főszolgabíró, Turcsányi Gyula dr. megyei főorvos és K h i n d 1 József József dr. körorvossal rögtön a helyszínére utazott s a hulla felbonczolását rendelte el, egyszersmind a kivatalos vizsgálatot ez ügyben megtartott». A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a szerencsétlen ember először két vágást tett a torkán egy élesre fent beretvával, de mivel e vágások nem voltak halálosak, aberetvávalkezében vérrel borítva elment egy közeli kúthoz, hogy abba ölje magát. A kutazonban szüklévén tovább ment, mig egynagyobb kutat nem talált. E kút előtt a bér etvável még egy vágást tett a torkán, mely a gégét majdnem teljesen átmetszette s ekkora beretvát elhajítván, be- levetettemagátakutba. A bon- czo'ás adatai szerint, a három vágás egyike sem volt feltétlenül halálos, úgy, hogy a sze rencsétlen ember halála nem e vágások, hanem a vízben beállott fulladás folytán következett be. Hosszú vérbarázda jelöli az utat, melyen át az öngyilkos a halált megtalálta. Az áldozat hozzátartozói nem is sejtik az okot, a mi miatt e kétségbeesett lépésre határozta el magát s' úgy vélik, hogy tettét elmezavarban követte el. Temetése kedden, 13-án nagy részvét közt ment vegbe. Az E g r i U j s á g azon tisztelt megrendelőit, a kik a lap előfizetési árát mindezideig be nem küldték, arra kérjük, hogy azt beküldeni szivesked- jenek. Az április hó 1-ével megnyiló második negyedévre előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden postahivatal. A/. Egri Fj*tag el 0 fi/.été sí ára : Egész évre — — 6 frt .Félévre — — — 3 frt Negyedévre — — 3 í'» I 50 Iíj .
