Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-16 / 17. szám

o Márczius 15-dike Egeiben. — Saját, tudósítónktól. — Eger, márczius 15. Mint minden évben, úgy az idén is meg­emlékezett Egerváros közönsége hazafias kötelessé­géről, melylvel a szabadság névünnepén, a nagy eszmék s nagy jelszavak kihirdetésének évfordulóján nemcsak a kegyeletnek, hanem az igazi, hamisit- tatlan hazaszeretetnek is tartozik. Ma, márczius 15-én, a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség születésének 46 éves év­fordulóján nagy lelkesedéssel, pártkülfnbség nélkül sereglett egybe Eger közönsége, hogy az ünnepren- dezö bizottság rendezése mellett, —■ mely ép úgy mint az előző években, — a Kaszinó egyesület, a Honvéd egylet s a jogliczeum polgárságának kikül­dött tagjaiból alakult, lerója a kegyelet, a hála s az elismerés szivböl fakadt szeretetadóját azok iránt, kik a szabadság első napját megteremtették s hogy az állandó legyen, hogy az soha eine ho- mályosuljon véráldozatokkal táplálták és megerősí­tették. Délután Öt óra tájban kezdett gyülekezni a közönség a lyczeum előtt, s daczára a rendkívüli kedvezőtlen időnek, százával tolongott a Széchenyi utczán s az Eszterházy téren. Pontban öt órakor vette kezdetét az ünnep­ség. A mozsárágyuk eldördülte után, Jurmann Győző joghallgató a lyczeum erkélyéről, nagy ha­tással szavalta el Petőfi »Talpra magyar«-ját s midőn az utánna felzuduló éljenzés lecsillapult, megindult a menet a Káptalan- és Dobó-utczán végig kerülve a piacz térre, zászlók alatt, lobogó fáklyafénny, a Kossuth nóta, a Hymnusz s a Szó­zat lelkesítő éneklése mellett. De ekkorra már a hirteleniil kerekedő eső zuhogó záporrá változott, a mi ugyan megfo- gyasztá a menet közönségét, de szét nem oszlatta. A városházán elhelyezett honvéd emléktábla előtt már nagy közönség várta esernyők alá hú­zódva az érkező menetet. A városház s a körül­fekvő magánházak ablakait díszes hölgyközönség töltötte meg. Midőn az érkezők elhelyezkedtek a téren, Ebneth Lajos joghallgató fellépett az emelvényre és zajos tetszés nyilvánítások között sza­valta el Kovács Lajos »Magyarországa czimü köl­teményét. Utánna az egri érseki tanítóképző ének­kara énekelt egy gyönyörű dalt, Zsasskovszky Ká­roly »Üdvozlöa-dalát, melyet a lelkes hallgató- közönség többször tüntetve megélj enzett. Mikor P o g o n y i Nándor fellépett az emelvényre, már valóságos égi háború fejlődött a záporból. Villámok czikáztak az égen, melyeket hosszan tartó dörgések követtek. De azért Pogonyi elmondotta nagy gond­dal kidolgozott és sok igazat tartalmazó beszédét, a közönség pedig »megfogyva bár, de törve néma lelkes éljenzések közt végig ha lgatía. A beszéd végeztével az érseki tanítóképző énekkara még Végre elhatározta magát, hogy emberba­ráti szeretetről ismeretes szent-ferenczrendi atyákhoz, illetve á kolostor főnők (quardian) úrhoz lordul, kitől még egy szenvedő sem tá­vozott el vigasztalás nélkül. A főnök által nyújtott szívélyes fogadta­tás bátorságot öntött barátunkba, ki is méglehe- tős érzékeny hangon előadta, hogy Bpestre indul a jogegyetemre azonban költségéből végkép kifogyott s igy a főnök ur nagylelkű­ségéhez folyamodik segélyéit. Édes barátom! — szól a főnök — soha se menjen maga jogásznak, úgyis annyi már az az istentelen prókátor hogy majd egymást eszi. Csapjon föl — barátnak! Igaz ugyan, hogy érettségi vizsgát tett embereket nem igen hasz­nálhatunk, de mint hogy nines szabály kivétel nélkül, önből is lehet még jóravaló barát. Itt az élet terheivel vajmi kevés baja lesz, elede­léről, öltönyéről nem kell gondoskodnia; egy kis ital is csak akad ezenfelül — értem, ha már misés lesz — még 30 frt fizetést is kap éven­ként. Klerikus korában sem lesz rósz dolga. Tíz hónapon át tanul annyit, amennyit, két hó­napra pedig kiküldik baromfi, búza, tojás, ken­der és borszedésre, miből — ha hét nyolcz fa­lut megszed s elég ügyes, egy kis jövedelemre is szert tehet. Ne tétovázzon tehát, adja kezét, hogy barát lesz. Uram! — válaszol a jogász-jelölt — mind igaz, a mit mond; de én az élet terhei­vel küzdeni s egykor a társadalomban fényes egyet énekelt, Petőfi: Honfidalát, mire a közönség szétoszlott. A programm többi része, nevezetesen a Kaszinó épület előtt való szónoklatok elmaradtak. De ha az ünnepség külső formájának Egerben már megszokott impozánsságát elrontotta is a kel­lemetlen idő, este 8 órakor a Kaszinó nagytermében szépen sikerült bankett volt, melyen részt vett Egerváros közönségének szine-java. Az első pohár köszöntőt Babocsay Sándor mondotta Kossuth Lajosra. Utána Horváth József a honvédegye­sület nevében emelt szót és körülbelül a követ­kezőket mondotta : Az 1848-ik évet megelőző időszak nagy emberei már előkészítették ama talajt, a melyből a 48-as törvények, a szabadság, egyenlőség és test­vériség elvei alapján megalkotottak a márcziusi napok pedig szentesítettek. Fájdalom e nagy idők nagy emberei már elhunynak, kivévén Kossuth Lajost, kinek drága életéért most imádkozik a nem­zet. A 48-as törvények korszakot alkotók, mert szakítottak a régi idők idejüket múlt hagyományaival s egy u) korszaknak nyitottak utat. Utóbb hazán­kat idegenek támadták, törvényeinket konfiskálták, a nemzett aspiráczióknak útját vágták, de mind­ezeket mégis legyőzték a törvényekhez hü ragasz­kodás s a nemzetnek az igazság győzelmébe vetett hite és reménye. Az akadályok legyőzésével, tör­vényeink visszaállításával egy hosszú és bölcs kormányzással áldatott meg az ország, a mely alatta szabadelvű törvények átjár­ták a nemzet lelkét sutát nyitottak a mai parlamenti vitára, És azért ép­pen most az 1894- ik évben kiálthatjuk szívvel lélekkel a n e g y v e n n y o 1 c za s idők nagy jelszavait: Éljen a szabad­ság, egyenlőség, testvériség! Éljen a márczius 15-ike! Frenetikus éljenzés és taps követé a szónok szavait, ki előadásának szónoki hevével a negyven- nyolczas honvéd igaz lelkesedésével valósággal magával ragadta polgártársait. P á s z tor Bertalan a 48-as honvédegyletre, majd ismét a dalkörre, Biró Béni az ifjúságra, Kapácsy Dezső pedig egy lelkes és poetikus hangú, gyönyörű beszédben Kossuth Lajosra mondottak köszöntőt. Közben Eger koszorús Dalköre énekelt re- mekebbnél remekebb dalokat, melyekkel a legvidá­mabb hangulatra ragadta az ünneplő közönséget. * Az egri tanintézetek is megünnepelték a sza­badság emlékünnepét. Az állami reáliskola növen­dékei nemzetiszinü kokárdákkal kalapjuk mellett s égő fáklyával kezükben zárt sorokban csatlakoztak a menethez. A fögymnázium ifjúsága pedig az intézet tornatermében gyűlt össze d. u. 3 órakor s hazafias énekek éneklése, szavalatok és Török Konstantin főgymn tanár buzdító beszédének meg­hallgatásával adóztak hazafiasságuknak. polczot akarok elfoglalni. Én minden áron jo­gász akarok lenni, kegyeden függ boldogságom, vagy szerencsétlenségem, segítsen rajtam 30 forinttal! Édes öcsém, — szól közbe a főnök, -- látva ezen elhatározottságát, szívesen segítenék helyzetén, de én önt az életben soha sem lát­tam, hogy adjak 30 frtot ? (E közben fel-alá járkál, gondolkozik, majd a jelölthöz fordul.) De mégis meg akarom mutatni, hogy segíteni óhaj­tók bajain. Mondja meg, tud-e valami biztosí­tékot adni, hogy a 30 frtot egykor megfizeti? Keresztlevelem itt hagyom — volt a válasz. Adja ide, itt a 30 frt. Vezérelje az ég utjain, adja Isten, hogy óhajai minden tekin­tetben teljesedjenek. Isten önnel! * * * Lajos barátunk felment ugyan Pestre, de ott dijnoki állomást nyerve, egyetemi tanfo­lyam helyett a gonoszok társaságába Íratta be magát. Pár év múlva, mint mindenkitől elha­gyatott, a budai János kórházban adta ki so­kat zaklatott lelkét. A ház főnök ur, ki a biztositékkép nála hagyott kereszt levelet keservesen összerakott fillérei között „készpénz“ gyanánt tartogatta, barátunk halála után egy évre szintén elhalt s a szerzet, mely a főnök vagyonát örökölte, ma is várja, mikor fogja kiváltani Lajos bará­tunk a — keresztlevelet? A vécsi tragédia. — Saját tudósítónktól. — A kis Vécs község csendes lakosságát rövid idő alatt két öngyilkosság hozta izga­lomba. Nemrég adtunk hirt arról, hogy egy fiatal gyerek fegyverrel oltotta ki életét s most újra véres öngyilkossággal kell foglalkoznunk, a melynek szomorú áldozata D o m o s z 1 a i Mihály földműves. E hó 12-én Domoszlai Mihály felesége hiába kereste férjét, nem tudott rátalálni. Azt hivén, hogy valami dolga akadt a községben, nem igen aggódott a férje távolmaradásán, csaK elbeszélte a szomszédainak, hogy a férje milyen soká nem jön haza. Végre kiderült ‘a férj távolmaradásának az oka. Egy suhancz- gyerek ugyanis a kúton marhákat akarván itatni, mikor a vizhuzáshoz fogott, észrevette, hogy a kút környéke csupa vér s egy vérrel borított beretva hever a földön. Hallott már valamit a Domoszlai Mihály eltűnéséről s ezért megrémülve, utczahosszat kezdett kiabálni, hogy Domoszlai a kútba ölte magát. Néhány ember mindjárt neki állott a kutatásnak és csakhamar sikerült nekik a kutból Domoszlai holttestét ki­húzni. A hulla torkán három seb volt látható. Az esetről az egri járás főszolgabírói hivatala értesittetvén, K o r p o - n a y István tb. főszolgabíró, Turcsányi Gyula dr. megyei főorvos és K h i n d 1 József József dr. körorvossal rögtön a helyszínére utazott s a hulla felbonczolását rendelte el, egyszersmind a kivatalos vizsgálatot ez ügyben megtartott». A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a szerencsétlen ember először két vágást tett a torkán egy élesre fent beretvával, de mi­vel e vágások nem voltak ha­lálosak, aberetvávalkezében vérrel borítva elment egy kö­zeli kúthoz, hogy abba ölje ma­gát. A kutazonban szüklévén tovább ment, mig egynagyobb kutat nem talált. E kút előtt a bér etvável még egy vágást tett a torkán, mely a gégét majd­nem teljesen átmetszette s ek­kora beretvát elhajítván, be- levetettemagátakutba. A bon- czo'ás adatai szerint, a három vágás egyike sem volt feltétlenül halálos, úgy, hogy a sze rencsétlen ember halála nem e vágások, hanem a vízben beállott fulladás folytán következett be. Hosszú vérbarázda jelöli az utat, melyen át az öngyilkos a halált megtalálta. Az áldozat hozzátartozói nem is sejtik az okot, a mi miatt e kétségbeesett lépésre határozta el magát s' úgy vélik, hogy tettét elmezavarban követte el. Temetése kedden, 13-án nagy részvét közt ment vegbe. Az E g r i U j s á g azon tisztelt megrendelőit, a kik a lap előfizetési árát mindezideig be nem küldték, arra kérjük, hogy azt beküldeni szivesked- jenek. Az április hó 1-ével megnyiló második negyedévre előfizetéseket el­fogad a kiadóhivatal és minden pos­tahivatal. A/. Egri Fj*tag el 0 fi/.été sí ára : Egész évre — — 6 frt .Félévre — — — 3 frt Negyedévre — — 3 í'» I 50 Iíj .

Next

/
Thumbnails
Contents