Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-13 / 16. szám
minden izében magyar zamaluak, hogy büszkén s emelt fővel. mondhatjuk azokat magunkénak az egész világ előtt! . . . Diadalt ült ez aránylag rövid idő alatt a magyar művészet, diadalt a magyar tudomány, diadalt a legszebb, a legmagasztosabb eszmeháromság a földkerekón: az egyenlőség, a testvériség, a szabadság, mely ez egyetlen varázs-szóban olvadva össze: liberalizmus, lerombolta, halomra döntötte a válaszfalakat, melyek a magyar nép egymás közti egyenlőségét és testvériesülését meggátolták. megszüntette az osztályokat, egygyé tette a nemzetfiait: a haza polgáraivá, letépte s föld- redobta a czopfot és helyébe a simára egyengetett talajon elszórta a megelégedés, a boldogulás s a jólét magvait, melyből 27 év alatt hihetetlen gyorsaság és méretekben sarjadt ki a magyar név dicsősége, nagysága és duzzadó életereje. Igen, ezt tette a liberalizmus, ezt köszönhetjük a liberalizmusnak, sőt még többet: szellemi és erkölcsi előrehaladásunk és tökéletesedésünk mellett az anyagiakról sem feledkezett meg, úgy, hogy a vaskövetkezetességgel lerakott talajon bizton s nyugodt lélekkel nézhetünk a küszöbön álló XX, század elé, mely a szerencsés és boldog fejleményeket meg fogja hozni nekünk. Azonban a jövőt nem szabad tétlen kezekkel bevárnunk. Nekünk, magyaroknak még sok, nagyon sok tenni valónk van hátra, hogy müveit szomszédaink előtt, kik máris megbámulják rohamos fejlődésünket, nemzeti hivatásunknak tiszteletet s tekintélyt szerezzünk. A félúton való megállás: veszélyeztetné a már elért sikereket; a tétlenség romlásba vinne. Ha egyszer nemzeti géniuszunk megszűnik a magasban szárnyalni s a nagy eszmék és magasztos gondolatok szférájából leszállva a hétköznapi élet kényelmében keres magának nyugvó helyet: akkor a nemzeti előrehaladásnak vége, fllisztéri hajlamokat fog nevelni & kor, melyek önzőkké teszik a hazafiakat s a haza üdve helyett a vagyon és élvhajhászásában keresik és jelölik ki magunknak, az életczélt. Márezius 15-ike bizonyítja legfölségesebben hogy mire képesek a nagy eszmék, a nagy gondolatok s milyen varázserővel alakítják át azok az egész nemzetet. Becsüljük meg tehát e szép, e nagy, e feledhetetlen dátumot s ne zárkózzunk el azon eszmék szolgálata elől, melyeknek bölcsőjét ez a nap ringatta és melyek moslani fejlettségünk alapvetői voltak. Ne legyünk közönyösek és ne legyünk hála- datlanok azon törekvések iránt, melyeket a történet múzsája 1848. márezius 15-éről örökre feljegyez. Sz . jük meg ennek a nagy napnak arany tiszta emlékét szivünkben s buzduljunk fel a szabadság azon magasztos jelszavaiért, melyekért vér- tánuink negyvenhat évvel ezelőtt vérüket ontották. Küldjünk imát márezius 15-én az Istenhez szeretett hazánk és királyunkért, hogy tartsa és óvja az ég mindkettőt, egymásért — egymásnak. Azután zengjen a dal, beszéljen a szónok a szabadság feltámadásának emlékünnepén és hangoztassa újra meg újra dörgő éljenek közt. azokat a honfivérrel megpecsételt eszméket, melyek drága nemzeti örökbe maradtak reánk s oly dicsőn ragyognak nemzeti létünk felett, mint fent-fent az ég csillagai. Jánusz. Hevesvármegye a Milleniumon. Eger, márezius 12. A millenáris ünnepségre a munkálatok javában folynak. Aktiv működést eddig csupán a kerületi bizottságok abbani ténykedésében láttuk, hogy megalakitották a helyi bizottságokat. Fentiek a kereskedelmi Minister resszortjá- ból indíttattak meg. A földmivelésügyi Minister magának tartotta fenn, hogy a mezőgazdasági kiállítást saját köréből tervezze, illetve készitse elő s igy megbízta minden megye főispánját, hogy a megye területéről külön egy mezőgazdasági kiállítási csoportot alkotva vegyen a megye részt, a milleniumi kiállításon. Ebből folyólag láthatjuk, hogy a mezőgazdaság, illetve fóldmivelés terén minden megye kölön- külön mutatja be magát, mig az ipar és kereskedelem a kamarák területéhez képest lesznek bemutatva. A kerületi bizottság, mely nálunk Miskolcz székhelylyel önmagába foglalja Borsod, Gömör és Hevesmegyét, a kiállítási tervezet értelmében működési köréhez szükséglendő pénzt a kerületébe tartozó fórumok szolgáltatják, ugyanígy a mezőgazdasági megyei csoport, valamint a külön tervezetbe felvett Fáik elnöklete alatt létező bank csoport a szükséglendő pénzt a megye, a város és a nagyobb pénzintézetek adakozásából kapják Mindhárom csoport tehát a szükséglendő csut az Eger dicsőségét zengő költőktől, s Eger népe sem lehetne szebb módon hálás a róla daloló költőkhöz, mint ha ily irodalmat, színészetet s nép- müvelödést pártoló alapítványt teremtene fillérkóiböl Amit Eger irodalmi dicsőségéről eddig szóltam, az, mint mondani szokás, csak egyik oldala az éremnek, mert Egert mutatja az irodalomban. De hát az irodalom Egerben milyen ? hol maradt ? Azt tartom, felolvasásom csak félig oldaná meg feladatát, ha legalább röviden meg nem említeném a különféle, úgy tudományos mint szépirodalmi Írók azon fényes csoportját, kik részint Egerben születtek, részint éltők több-kevesebb idejét Egerben töltvén, városunk kiimája alatt is vették egy részét azon inskpirácziónak, mely tollúkba sugallá irodalmi termékeitket. E költök és írók nevezetesbjei a két utóbbi században a következők : | Ambrusovszky Mihály, Babik József, Barkóczy Ferencz, Berénvi Sándor, Benvák Bemard, Bartalos Gyula, Danielik János, Demkó György, Dínkay Pál, Eperjessy Ferencz, Fehér Gyula, Gusztinyi János, Györgyényi Ignácz, Ihász Gábor, Illyefalvi István, Imre János, Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Katinszky Gyula, Kiss János, Korének József, Kovács Mátyás, Kozma Károly, Lakatos György, Lapsinszky János, Lengyel Miklós, Lonovics József, Luga László, Magyar Ferencz, Marán János, Maskovics Mihály, Mihalek Manó, Mindszenti Gedeon, Nagy Zsigmond, Pájer Antal, Pánthy Endre, Párvy Sándor, Pázmán Alajos, Perger János, Porubszky József, Pyrker János László, Rapaics Rajmund, Roskoványi Ágoston, Répási János, Sebők László, Stefanovszky Sándor, Szamassza József, Szaitz Antal, Tárkányi Béla József, Tittel Pál, Tulsiczky, Vekerle Gáspár, Vincze Alajos és Vochler Alajos egri egyházmegyei papok. Szerzetesek, és pedig czisztereziták: Áldor (Smid) Imre, Loskay Bekény, Mayer Alberik, Czö- vek Frigyes, Minikusz Vincze, Szvorényi József, Török Konstant, Verbőezy István, Vincze Ambró. — Jezsuiták: Bertalanffy Pál, Kunics Ferencz, Spangár András, Traxler Ferencz. Minoriták: Dudás Imre, Jakabfalvy Román, Kovács Péter, Sartori Bernát, Török Damaszczén. Szervita : Szeicz Leo. — Világi irók: Aszalay József, Bródi Sándor, Gvadányi József, Hanák Mihály, Ivánszky Antal, Kapácsy Dezső, Kis István, Montedegoi Albert Ferencz, Fenyvesi Ferencz, Egri-Chiovini Antal, Kemény Ferencz, Lipesey Ádám, Mátrai Lajos, Mendlik Ferencz Négyesy László, Nagyfejeö Mihály, Makáry György Csillag Mór, Kemechey Jenő, Csoőr Gáspár, Pápay Sámuel, Kelemen Lajos, Szabó Ignácz, Szarvas Gábor, Szederkényi Nándor, dr. Szolcsányi Hugó, Szőke Sándor, Tóvölgyi Titusz, Ttirk Frigyes, Udvardy János, Vértesi Arnold, Vida József, Vitkovics Mihály, Werner Gyula, Zalár József, Zolnai Tömlő Gyula és Kajdácsy József. Összesen csak 111 nevet bírtam egy fogásra felmarkolni. E névsor azonban korántsem meríti még ki irodalmilag működőink sorát, melynek összeállításában részint azokra voltam tekintettel, kik kötetes müveket írtak, részint kik or&ágos jelentőségig emelkedtek ; e tekintetben sem merek még kezességet vállalni, hogy többet ki nem fepénzt azon helyről várja a mely helyen működését véghez vinni akarja. Fel van tehát vetve azon kérdés, hogy hány helyre adjunk? mennyit adjunk mindegyik helyre ? vagy mivel már az egyiknek adtunk, a másiknak adhatunk e még ? Vármegyénk a mezőgazdasági csoport részére már 2500 frtnyi összeget megszavazott, — s igy megelőzve a kerületi bizottságot, kiváncsiak vagyunk váljon ezen czélra mennyi van fentartva. A naj'yobb pénzintézetekhez szintén érkezett már felhívás hogy mily összeggel járul nevezett intézett vagy a Fáik, vagy a mezőgazdasági csoporthoz. Itt tehát egy kaos előtt állunk, melyből a kibontakozás igen bajos lesz és csak az által lészen szanálható ha a kerületi bizottságok is azonnal kérelmezik a megye a város és a nagyobb intézetek pénzbeli segélyezését. Ezen czikkünk írásával csupán annyit akarunk elérni hogy egyrészről figyelmeztessük a kerületi bizottságot a fennt elmondottakra, másrészről pedig figyelmébe ajánljuk az ezen czélra adakozó testületeknek, hogy az ö jószivü segélyezésükre leginkább az iparosok tartanak igényt, mert az ő helyzetük nagyobb áldozatot meg nem enged, mig a mezőgazdaság terén működök, a józan ész gondolkodásával bizonyítva, sokkal inkább vannak azon helyzetbe, hogy az ily kiállítás létesítéséhez áldozzanak. Mi agrikultur államnak már el vagyunk ismerve, fő czélunk az ipar és kereskedelem fejlődésének bemutatása és mivel tudjuk, hogy mily fokon áll a mezőgazda és milyenen az iparos vagyoni állása, úgy arra is kell gondolnunk, hogy melyiknek és mily arányban fogunk segélyt nyújtani. Kanitz Jenő. lejtettem-e; emlékszem azonban még sokra, kik írnak ugyan, de még csak helyi jellegüleg, vagy aprólékosságokat és szórványosan. A felsorolt névjegyzék azonban elég fényes bizonyíték arra, hogy belássuk, mennyire lerótta Eger tollal is tartozását a haza iránt épugy, mint karddal s vérrel leróvá a múltban. Egy, csak egy tér az, tisztelt hallgatók, hol nem látom a haza iránti adót oly mértékben leróva, mint a vér- és észbeli adók terén. Ha fájdalommal is, de egyszersmind oly vigasztaló reménynyel vallom meg, mely reménynek zálogát ép azon felolvasások Í3 képezik, melyeket e derék s életre való társulat rendezett ez évi nagyböjt vasárnapjain. Az ebből merített vigasz enyhítse tehát, ha fájdalommal vallom meg, hogy az ipar terén maradt hátra eddig Eger; s ennek oka részint azon eddig graszáló ferde Ítélet volt, hogy a tehetséges gyermekeket egyátalán nem akarták iparra fogni, másrészt Egernek rósz közlekedési viszonyai, ügy hiszem azonban, hogy e nemes társaság nagyban közre fog hatni arra nézve, hogy az egri iparosok fiatal nemzedékében minél inkább kifejlődjék a keresztény erényekkel párosult intelligenczia, mely aztán mig ama szomorú előítéletet leküzdendi, addig másrészt kedvezőbb anyagi körülményeket is teremt idővel, úgy, hogy a múzsák is tanyát vernek a szorgalom,- értelem- s becsülettől sugárzó műhelyekben és ismét énekelve, még pedig édes anyai nyelvünkön zengedezve végzi majd munkáját az egri iparos 1 Adja Isten, úgy legyen l A hét Eger, márczius 12. Talált kincs hire kisértett a napokban. Egy épülő ház alapozási munkálatai közben főid alatti boltozott útra találtak, a mi a várba vezet. Nem volt benne egyéb, mint egy tömeg föld, de a fantasztikus emberek kitalálták, hogy kincset rejtegetett, Különös, hogy milyen hajlandók sokan holmi elrejtett kincsek regéjének hitelt adni, mintha tiszteletreméltó őseinknek egyéb gondjuk se lett volna,
