Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-09 / 15. szám
Az iparosiskolák szervezetéről.-— Válasz az »Egri Híradónak« — Eger, márczius 8. Az »Egri Híradó« 18. számában »Iparos« vezérczíkket irt az »Iparos-tanoncziskolák szervezése érdekében« ezimmel. Iparos, a múlt évi aug. 31-én 33.564. sz. a. kiadott miniszteri rendeletből kiragadta a VII. fejezet 53. §-át s azzal akarja újra szervezni a ta- noncziskolát, no meg az államosítással. Vájjon czikkiró úr látott-e már házat építeni úgy, hogy az építést a tetőnél kezdték volna ? Ugyebár nem! No már pedig Iparos ur ép ily módon akarja szervezni a tanoncziskolát. A czikkből azt kellett látnom, hogy czikkiró úr a jelenlegi szervezetnek több poniját nem ismeri, mert ha ismerné, akkor nem az 53. §-t tekintené mint olyant, mely gátolja a tanoncziskolát czéljának elérésében. De Iparos még azt az egy §-t sem méltatta kellő figyelemben, mert kiolvashatta volna azt is belőle, hogy az intézkedés az illetékes minisztérium részéről meg van téve arra, hogy vizsgázott tanitók legyenek a szaktárgyak tanítására, de azért még akkor is egyes tárgyak vezetése elemi tanítókra bizandók. Nem megy az oly könnyen, mint önöknél, hogy az egyik segédet ma elbocsátjuk s holnap uj lesz helyette. De igen téved Iparos úr, ha azt hiszi, miszerint az iparos ügyek gyors, általános és biztos fejlődése csak akkor érhető el s csak úgy tarthat lépést a külfölddel, ha az elemi tanitók elbocsáttatnak s hogy ezek képzettlensége az oka a visszamaradásnak ; sőt azt merem állítani, miszerint a jelenlegi viszonyok mellett, csakis az elemi tanitók hivatottak ezen állások betöltésére, mert jelenleg — mi fájdalom — a tanonczot nem szakismeretekre, vagyis általános műveltségre kell tanítani, hanem, az olvasás, irás és számolás elemeire ; ezek tanítására pedig egyedül csakis az elemi iskolai tanitók vannak képesítve s igy jogosítva is. Tudja-e azt t. Iparos úr, hogy a tanonczok nagy része még a betűket sem ismeri s egy másik nagy része meg úgy sem olvas, ir és számol, mint egy II. oszt tanuló ? Tudja-e azt, hogy jelenleg oly gyerkö- ezök mennek iparos pályára, kik 10 éves koruktól kezdve 17-ig kondás és béres mesterséget űztek? Ha nem tudja — mit erősen hiszek is — tessék csak az iparosiskola igazgatójától felvilágosítást kérni s én — úgy hiszem — ha el fárad hozzá akkor azonnal meg fog győződni, miszerint nem őket részint levágva, részint foglyul ejtve, Teleffel együtt megbüntetik s a zsákmányt visszaveszik. Épen midőn a rablók a városban dúltak, egy egri ifjú búcsúzik szeretőjétől s kilép az utczára, hol a cseh rablók menten leszúrják. A leány azonban, ki neki ajtót nyitott, ezt látva kicsavarja a rabló kezéből a kardot, s csak miután több rablót levágott, esett el ö is egy távolabbról dobott dárdától átdöfve. E történetet Calimachus jegyzi föl, s Arany alkotó ereje balladairodalmunk egyik legszebb gyöngyét költötte belőle Arany e remek költeménye tehát mintegy bevezetésül szolgál Vörösmarty nagy kösköltemé- nyéhez, mert az »Egri leányban« mintegy proto- tipját látjuk azon egri amazonoknak, kik utóbb Eger alul a törököt elverték. Nem mondható tehát, hogy Egerről nem is tudnának a költők zengeni, ha Dobó nem lett volna. Még ha igy volna is, az sem volna baj; no de sok egyéb szép gondolatra, alkotásra s érzelemre ihleté költőinket a mi városunk. E költők fényes csoportját a világ eddig ismert legnagyobb lantosa: Petőfi koronázza meg, ki nehány gyönyörű költemény ihletését köszönj Egerben tapasztalt benyomásainak. Már csak Eger szomszédsága is dalra hangolja, midőn Andorna- kon létekor igy zeng : az 53. §-t kell hajszolni s nem ebben keresni a szervezet hibáját s nem ezzel kell a taroncziskolák szervezését kezdeni! Majd megmondja az igazgató, hogy hol kell kezdeni a szervezést s látni fogja azt, hogy igenis jelenben az elemi iskolai tanitók azok, kik erre az állomásra alkalmasak. Nehéz téma ez uram, erről szakavatottan s behatóan csak úgy Írhatunk, ha az iparos tanoneziskola szervezetét teljesen ismerjük s ha hosszú időn át vele foglalkozunk. Hallás után bizony csak a sötétben tapogatózhatunk s úgy Írhatunk, mint Iparos úr irt* Ösmerni kell a tanonczoktatásnak minden csinyját- binját s ezt pedig csak azok ismerik, kik benne vannak. Az egész czikke is csak azt mutatja, hogy hallott ugyan harangozni de nem tudja hol és mit ! Hogy máskor d dgozatához biztosabb kiforrásokat használhasson s szakavatottabb czikket Írhasson, ide iktatom a §§-okat, melyek keresztül viendők, illetve megváltoztatandók lennének, hogy az ön által elérni óhajtott czél elóressók. 1. A II. fej. 8 *§. 3. bekezdésében határozottan ki kellene mondani, hogy az előadások a nappali órákban tartassanak. Ez által elérnénk azt, hogy a tanonczok nem jönnének kifáradt s elcsigázott testtel s lélekkel az előadásokra, mert tet- tetszik tudni, hogy a (áradt lélek munkára képtelen. 2. A III. fej. 15. §-ban ki kell mondani, hogy tanonczokul csak azok vehetők fel, kik az elemi iskola IV. osztályát bevégezíék s igy a 16. §-t törölni kell, mely megengedi, hogy olyanok is lehetnek iparos tanonczok, kik míg a betűt sem látták. 3. A fenti fejezet 28. §-a betartandó lenne t. r, ha vamely osztály tanulóinak száma 60-ra, a rajznál 40-re rúg, párhuzamos osztály állítandó. Lehet-e 70—80 inassal boldogulni, mikor önök 3—4-el sem bírnak ? De persze erre meg pénz kellene, ami nincs ! 4. Szigorúan betartandó volna a IV. fejezet minden pontja. • 5. Az V. fejezet , 47. §-a megtoltandó volna egy oly ponttal mely magában foglalná, hogy azon tanoncz, ki valamely tárgyból elégtelen jegyei kapott, fel nem szabadulhat mindaddig, mig elégtelen jegyét ki nem javítja. De talán már elég 's! Hát ugyebár, hogy először alap kell az épület építéséhez s csak azután jön a fal s a tető ? ! • Ha azután mindez s még sok más fontos dolog, mit itt térsziike miatt el nem számlálhatok, keresztül lesz vive, akkor meg kezdjünk az anyaAhol jó bort érzek, oda betérek, Ne térnék hát Egerbe ? Ha e várost elkerülném, Az Isten is megverne! Be is tért, s az itteni szemináriumban a költői hírben álló papnövendékeket kereste töl a többek közt. Meg van még Írva máshol Petőfi Egerben töltött időzésének története. Ismeretes Egerben készült költeménye is : Itt benn ülök a melegben, Környékez sok jó barát, Töltögetve poharamba Egri bérezek jó borát — stb. E költeményében szikrázza elméje azon nagyszerű gondolatokat, hogy ha jó kedvének magja volna s azt elszórná a hó felett, akkor az kikelve, rózsaerdö koszoruzná a telet; s ha az égre feldobhatná szivét, nap helyett beragyogná s mele- gitné az eget! Kell-e izzóbb, ragyogóbb s csatto- góbb dithiramboszi kitörés e szavaknál ? én legalább nem tudom, hogy a világ összes bordal- irodalmában párját lehetne találni. És igy Petőfi a legszebben egészíti ki az eddigi nagy költők zengéseit azáltal, hogy a hős Dobó, az egri katonaélet, az egri leány, az egri asszonyok s az egri huszár dicsőítésé után fejedelmi lanttal zengi meg az egri bor dicsőségét! És ha magát a világ leggiak megoldásához. Mert, úgy hiszem tetszett észre venni a szervezetből, hogy az ipariskolai rendes állások javadalmazása sincs sem tövén yileg sem rendeletileg megállapítva. Ma a fizetést az egyes községek kénvök-kedvök szerint szabják meg, de ezzel együtt a teendők s óraszámokat is. Vájjon, kik lesznek azok a derék honfiak, kik polgári, középiskolai oklevéllel, még az ön által előirt qualifikátiót is megszerzik s az ön állomásait elfoglalják ama reményben, hogy idővel szabályozzák a javadalmazást s munkát ? Nem tartja ön ennek megoldását előbbre valónak, mint azt, hogy a kormány képesített tanítókat alkalmazzon ? Hisz a mai rendszeresített állomáson levők is úgy lebegnek, mint Mohamed koporsója, azt sem tudják, hogy ők hová tartoznak, mi a fizetősök minimuma s maximuma, mennyire s mire kötezhetők? No lám, még ez is megelőzi az ön 53. §-át! Még azt is méltóztatott állítani, hogy az elemi iskolai tanitók nem tudják a tananyagot az iparra vonatkoztatni, mivel nincsenek arra képesítve s utána sem nézhetnek, mert fáradtak. Téves hitben él, midőn ezt állítja, mert a népiskolai tanító hetenként csak 2—3 órát ad a tanonezzok- nak s erre ugyan elkészülhet, minthogy el is készül s a tananyagot az iparra is vonatkoztatja amennyiben lehet, de — fájdalom — nem igen lehet, mert neki olvasni, írni s számolni kell tani- tanitani s ha majd ezeket tudják, akkor az elemi iskolai tanító is lesz képes a tananyagot az iparra vonatkoztatni. Látott-e már Iparos úr oly föld művelőt, ki talajnélkül vetve termesztett gyümölcsöt ? Hanem Iparos úr igen kevés lelkiismeretességet tételez fel a tanítókról, mikor az állítja, h )gy ők a tanoncziskolába csak pihenni járnak! —- Ha ilyet állít elárulja, hogy még tanoncziskolát nem látott, mert ha látott volna, akkor nem tekintené azt fejvánkosnak. Tövissel van itt kérem a vánkos megtöltve, azon pedig nem lehet pihenni! De kilátszik abból is, hogy Iparos úr tanoncziskolát még sohasem látott, mert azt állítja, hogy »itt nálunk« az inasok »összeveretnek s a műhelyekből mind oda vannak.« Már kérem "nagyon rosz- szúl van informálva, mert az inasok úgy itt nálunk, mint más városokban, úgy vannak beosztva, hogy legalább egy-két tanoncz mindig rendelkezésére álljon a mesternek. Legyen szives Iparos úr 500 tanonczot jobban beosztani, mint itt Egerben van s úgy beosztani, hogy naponkint csak egy inas jöjjön el iskolába! Az ipariskolákat újra szervező czikkéböl első vörös borát, fájdalom, elpusztította is : ezt a dicsőséget nem fogja elpusztítani semmi féle filoxéra! Azonban hiszem a Gondviselést, meg fog könyörülni, és hegyeink a vasakaratu egri munkáskezek folylán ismét ontani fogják a folyó aranyat. Annál inkább pedig, mert egy hatalmas pártfogón^ esedezik mennyben érettünk. Mert gondolná-e valaki, mi az egri bor azon legjava, mely az Eged hegyén terem ? Nem más az, mint szent Egidius vére, kinek nevéről maga a hegy is nevét kapta E szent remete t. i. régen, még az Árpádok idejében, a Vata-lázadáskor az Eged hegyen élt egy barlangocskában. A hegyen egy kis kápolna is lett volna mellette feszülettel a hagyományok szerint. A lázadó pogányok azonban nem tűrték a szent életű remetét, azért megfogták és megölték, s igy a sz. vértanú vérével öntöző meg a hegyet, mely a legjobb vörös bort termetle. E szép legendának is találkozott költője, ki megörökítse azt, nevelve Eger költői dicsőségét e té.en is. E költő a nagy Mindszenty Gedeon, egyházi költészetünk legjelesebbje, kinek drága porai, miután élte legszebb idejét közöttünk élte, Egri földben n'yugosznak. És igy a vallásos költészet malasztja szenteli meg azon fényes költői müvek koszorúját, melyekben minden el van zengve és dicsőítve, ami egri.
