Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-02-27 / 12. szám

4 Az előadottak után a megalakulás tárgyában következő konkrét javaslatát terjeszti elő a bi­zottság : Küldjön ki az értekezlet egy szervező-bizott­ságot s ennek a következőket tegye feladatává : 1., állapítsa meg az előlege.« költségekre szolgáló be- iratási dijat, s azt az építtetni szándékozóktól ez iránt adandó kötelező nyilatkozatok kiállításakor szedje be. 2., indítsa meg a kötelező aláírást egy­előre három csoportban építendő családi házakra csoportonkint úgy, hogy az első sorban kiépítendő korona és patakkőzti területre 9 —10 házra, a má­sodsorban kiépítendő vásártérre 20 házra és a harmadsorban kiépítendő érseki rakodohelyre 5 házra fogadjon el aláírást. Hogy a jelentkezők el­vállalandó kötelezettségeikre nézve tájékozva le­gyenek, már most állapítsa meg a tisztelt értekez­let a következőket: 1., az alá ás a kijelölt cso­portban egy családi-ház építésé kötelező. 2., a. ház földszintes, vagy egy eme lehet 3 — 6 hat szobával, úgy a földszinten, mmt az emeleten, 3., a ház-telek 2—400 0 ölet tehet s csak azok ve­hetnek igénybe, de nem többet üűO □ ölnél, a kik melléképületeket, istálót, kocsiszint is építeni szándékoznak, 4., hasonló házakat társtulajdonosok is építhetnek ; egy háznak azonban legfelebb két társtulajdonosa lehet, 5., az építtető által nem használható része a háznak bérbeadható, valamint bérbeadható az egész ház is azon esetben, ha a tulajdonos Egerből elköltözik, 6., az építkezést bi­zonyos korlátozások mellett maga az építtető ter­vezheti, az építési tervet azonban épen a közös építkezések okából meghatározandó korlátozások betartása végett az egyesületnek előzetesen bemu­tatni tartozik, 7., a felépítendő ház csak az egye­sület által igényjogosultnak elismerendő — vevő­nek adható el, ha azonban a tulajdonos elköltözik Egerből s a házat, mint bérházat megtartani nem akarja, más vevőnek is eladhatja azt elöleges be­jelentés mellett, de ez esetben az egyesületnek a ház megszerzésére elsőbbségi joga van., az építési költsön beszerzésére s az egyesület irányában tel­jesítendő anyagi hozzájárulásra nézve aláveti magát az alapszabályok s egvébb egyesületi határozatok intézkedéseinek. Mondja ki a tisztelt értekezlet már most, hogy mihelyt 10 ház-épitésre kötelező nyilatkozat, tétetett, a vállalatot megvalósítja és utasítsa a szer­vező bizottságot, hogy az alapszabályokat dolgozza ki s tegye meg azonnal a megalakuláshoz szüksé­ges előkészítő intézkedéseket, nevezetesen tegye meg a lépéseket a helybeli pénzintézeteknél, ala­poknál, alapítványoknál a tényleg felépítendő házak preminilálandó építési kölcsönének megszerzése iránt. E tekintetben megjegyezzük, hogy a szerzett elöleges tájékozás szerint egy 3—4 szobás családi ház, a hozzá való mellékhelyiségekkel (konyha, ka­mara, előszoba, veranda stb.) együtt legmagasabb számítás szerint 3500—4000 frtba kerül, vagyis 10 ház 35—40 ezerbe, a mely összegnek fele jel zálogilag a telek és ház értéke által nyerne bizto­sítékot, tehát csak 17 — 20.000 írtról volna szó, a mely különleges biztosíték alapján volna beszer­zendő, a mely czélra szolgálna a házra, második helyen leendő jelzálogi biztosítás, a letiltandó lak­pénz és fizetés hányad, a tartalék alap s az egyé­nileg nyújtandó külön biztosíték. Méltóztassék ki­mondani, hogy, ha az építési kölcsön a helyi pia- czon ez utón be nem szerezhető, az megfelelő számú részvény kibocsátása utján szerzendö be s ez esetben már az alapszabályok is ily értelemben szerkesztendök; illetőleg a vállalat szövetkezeti, vagy részvény társulati alapra fektetendő. Végül méltóztassék a ’ uildendö szervező bizottságot azzal is megbízni, v az m telekterü­let megszerzése iránt is az > hei íren tegye meg a kellő lépéseket, a mely. s megfelelő számú építkezésre a kötelező aláírások megtétettek, a mi azért szükséges, mert a kisze; t területek meg­szerzése hosszú időt fog igényiem és nem fog min­den nehézség nélkül járni. Terjedelmes jelentését a következő meleg­hangú szavakkal fejezte be az előadó: Rajtunk áll: határozzunk, tegyünk, küzdjünk az Egri tisztviselő-telep létesítéséért s ha segítünk magunkon ; megsegít bennünket Isten is ! . . . A jelentés felolvasását követő hosszas tetszés nyilvánítás csilapultáva! K óvá eh Kálmán és Al­to rj a y Sándor felszólalása után az értekezlet egyhangúlag elfogadja az előkészítő bizottság javas­latait s igy az általa javasolt szervez ö-b i z o 11- s á g tagjaiul: A 11 o r j a y Sándor, Babocsay Sándor, B o r h y Ádám, Markov ics Győző let­tek megválasztva. II. A szervez ö-b izottság ülése. A tisztviselők értekezlete után nyomban a »Szervező-bizottság« tartotta meg alakuló ülését. Legelőször is B o r h y Ádámot választotta meg el­nökéül, azután megbízta az elnöklő B o r h y Ádá­mot és Markovits pénzügyi hely. igazgatót, hogy az ügy érdekében lehetőleg még 24 óra le­folyása alatt utazzanak a fővárosba s bocsátkoz­zanak tárgyalásokba az ott időző S a m a s s a Jó­zsef dl*, egri érsekkel, mint tulajdonossal a Ko­rona épület és a patak közti térség átengedése tárgyában. Az esetben, ha itt netalán megengedtetnék az építkezés e helyen már a következők jelent­keztek tisztviselői lakások felépíttetésére: K o v á c h Kálmán, Altorjay Sándor, Nyerges Károly) Földes Adolf, Csepreghy Gyula, Jankó- vich Adolf. Jankovich Dezső, Okolicsá- n y i Lajos, Pfeifer Albin, C z i 11 i c h János, Markovi t s Győző és B o r h y Ádám. A hét Eger. febr. 26. Nem vagyok pesszimista, ha csak magam irá­nyában nem. A más örömében szívesen osztozom. Örültem hát szombaton este is, látván a jó Bokody bácsi ünnepeltetését. Harminczöt éves szinészkedés nagy idő, még duplábban lehet számítani, mint a há­borúban eltöltött katonai éveket. Az olyan pálya, a melyen sok buzgalommal, kitartással, fáradhatatlan erélylyel kell küzdeni napról-napra a változó sze- szélyü közönség tetszésének megnyeréséért s a ki­érdemelt elismerés megtartásáért és növeléséért: valóban tiszteletet érdemel. S midőn valaki har­minczöt hosszú év után teljes művészi erőben, a kimerültség legkisebb jele nélkül, lelkesült tapsok közt lép az ünneplő közönség elé: az előtt tiszte­lettel emelek kalapot Bokody jórészt ismeretlen a város előtt, egyéni érdekek nem fűzik hozzánk ép azért azon őszinte lelkesültség, a melyben szombaton este a közönség részesíté, csupán művészetét illette, a mellyel rövid ittléte alatt határozott diadalt vívott ki a művészi érzékkel bírók felett. Ó bárcsak szám­talan ily győzelmet aratna a művészet hatalma csöndes fészkünkben ! * A művészetről szólva megemlítem, hogy egy tehetséges fiatal zenetanár telepedett meg ujabb- ban városunkban. A kik figyelemmel kisérik zenei életünk örvendetes fejlődését, örömmel fogadják e hirt, mert leghöbb vágyuknak : a város zenei művelt­ségének egyik újabb biztosítékát látják benne. * A megye bünkrónikájának sötét lapjai ag­gasztóig telnek. Hetenkint olvashatjuk a vereke­dések, lopások, gyújtogatások szomorú sorozatát. Az általános nyomor, vagy az általános er­kölcstelenség rémitő következménye ez ? Talán ez utóbbié. Nincs műveltsége, erkölcsi érzéke a népnek, de nem is lehet, mig a nagy többség megfelelőbb anyagnak hiszi őt az érdek- harezok, mint a szellemélet szolgálatára. A bün- krónikák ma még a lapok szórakoztató rovatául tekintetnek s elég fájdalmas, hogy mig százan és százan válogatott élvezettel olvassák a szellemi alacsonyság eme ijesztő kommentárjait, addig oly kevés azoknak a száma, a kiknek talán a javítás gondolata is megfordul a fejében ! Séd tempóra mutantur et nos mutamur in illis; ha ugyan ez beválik vigasztalásnak. * Vasárnap este a színházban Kovács Sándor egy kupié erejéig botránkozott meg azon, hogy Egerben nem reáliskolát, hanem dohánygyárat épí­tenek, végül a maga véleménye után indulva szín­ház építését indítványozta. Ismeretes azon régi közmondás, hogy »minden szentnek maga felé haj­lik a keze,« hanem azért a tisztelt színész urnák mégis meg kellene gondolnia, hogy mit énekel. Mentségére legyen mondva, sohase énekelt még a mi nagy csínnal és kényelemmel berendezett szín­körünkben, a melyről azt mondta egy elismert te­kintélyű kritikusunk, hogy az ember a jobb fülével egészen mást hall benne, mint a ballal. Ez pedig tiszta haszon, mivel a publikum egy árért kétféle élvezetben részesül. Ilyet produkáljon valamelyik város! Ha meg tekintetbe veszszük, hogy a páho­lyok oldala be van húzva piros bőrrel, a nyárra meg uj zászlót is vesznek a homlokzatra: hát ké­rem. többet nem kívánhat senki. De az iparostanoncz- ifjak (vulgo inasok) művelődésének előmozdítására is kitűnő szolgálatot tesz a színkör Nevezett ifjak ugyanis a színészekkel versenyt fújják a közked­velt operett darabokat, azzal a különbséggel, hogy a színészek belül, az inasok meg kívül fújják s a müértö kutyák belebotránkozva e csodaszerü hang­egyvelegbe, oly mennyei élvezetben részeltetik az elámult közönséget, hogy még a háta is borsódzik bele vagy két hétig. Nem kell tehát azt az állandó színházat bolygatni, sok megszokott élvezetünkről kellene érte lemondanunk. Különben sincs kedvező talaj Egerben a forradalomra. Asis. HÍREK. Eger, 1894. február 26. — Díszoklevél — Kapácsynak. Ka­pácsy Dezsői, kit a közvélemény a gyűjlő király elnevezés-e! ruházott fel — mint az E. M. K. E. legutóbbi számában olvas­suk, — az E. M. K. E. a Munkácsy-képpel díszített köszönő díszoklevéllel tüntette ki azon buzgó és lelkes fáradozá­saiért, melyekkel az E. M. K. E. hazafias irányú kiadványait terjesztette s ezen ki váló kuhur-egyesület részére nagy ered­ni ‘ínyei tigicu gvüjtött. — A megyei fisz.viselők nyugdija. A belügy­miniszter a vármegye közgyűlésének kérelmét a nyugdíjazás fényének 1867. julius 1-ig vissza­menőleg leenuő kiterjeszthetése iránt azzal küldte vissza, hogy szabályrendeletét a vmegye úgy mó­dosítsa, hogy 1872-ig visszamenőleg leend igénv- joga nyugdíjra a már akkor alkalmazatottaknak, egyes felmerülő méltányossági esetekben azonban vmegye az s utólagos jóváhagyása mellett 1867. julius hó 1-ig is kiterjesztheti. — A dalkör matinéja Az »Egri dalkör« vasárnap délelőtt tartotta a harmadik matinéját igen nagy számú s előkelő közönség jelenlétében Bátran elmondhatjuk, hogy e harmadik matiné aratta eddig a leghatározottabb sikert. A műsor első száma Lányi: Honfidala, a budapesti országos versenyen oly óriási sikerrel előadott darab volt, a melylyel dalkörünk az első dijat nyeré el. Mostani előadásában is művészi kidolgozás, tudatosság s bámulatos árnyalás nyilvánult. Második számul Greiner Gizella k. a., játszotta Lányi: »Bács­kai lakodalom« czimíi remek szerzeményét zongo­rán. A kisasszony, ki a városi zeneiskolának egyik legtehetségesebb növendéke, valódi művészettel és helyes felfogással érvényesitó a mii szépségeit, a minek bizonyítékául szolgállak ama lelkes tapsok, melyek játéka után felhangzottak. A szűnni nem akaró tapsokra és újrázásokra kénytelen volt újra a zongorához ülni s hasonló sikerrel játszotta el mü­vét. Harmadik szám volt Huber Károly: Magyar Ábrándja, hegedűn játszotta C hi ovi ni Lajos. A fiatal művész játéka nem várt kedves meglepetést okozott a közönségnek. Ritka készültségü, jeles művészt födöztek fel benne azok, a kik tehetségét még eddig nem ismerték. A legnagyobb örömmel vet­tük hírét, hogy a jeles fiatal ember, a ki már rövid itt tartózkodása alatt vonzó modorávál megnyerte mind­azok szeretetét, kiknek alkalmuk volt vele érintkezni, városunkban fog mint zenatanár letelepedni. Ismerve tenetségét, kedves kötelességünknek tartjuk őt a kő-, zönség figyelmébe ajánlani. Nagy tetszéssel fogadott

Next

/
Thumbnails
Contents