Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-02-02 / 5. szám

Ezt at épületet azonban már előzőleg bérbe adták, de az árvaszék jóváhagyását a kiskorúak tulajdonát képező ingatlan bérletére nem adta meg. így került a bérlet árverés alá. a mely ma tartatolt meg s az eredménye az lön, hogy az épületet a régi bérlő vette ki, évi 1700 írtért. Tehát a dohány-gyárnak most már iskolahelyisége sincsen.

Közgyűlés a városnál.

— A reáliskola Bukása. —

Eger város képviselőtestülete szokatlanul népes közgyűlésén leszavazta a reáliskola kifejlesztésére kiküldött bizottság ismer; retes javaslatát. Alább közöljük a gyűlés lefolyását. Még csak egy megjegyzésünk van.

Tisztelt laptársunk a Hé vés vármegyei Hírlap dicséretre hvéltó buzgalommal lan- szirozta a reáliskola dolgát. Egészen magáévá tette az ügyet úgy, hogy e tárgyban megjelent c/ikkeit, külön lenyomatban , is megküldte a képviselőtestület tagjainak. A lap főszerkesztője Babócsay Sándor teljes odaadással védte a papság által méltatlanul megtámadott reáliskola ügyét s a közgyűlésen, a melyen valóságos harez folyt w vá- i ros dolgában függetlenül gondolkozó polgár- j ság és a, - hogy úgy mondjuk, -- klerikális j párt között: gyönyörű beszédet mopdott s, nemes ügy mellett. Egyátalán nem kivárnunk j tisztéit laptársunk betügyeibe beavatkozni a azért azt, hogy á szerkesztő társak bánna ja ; közül kettő a töszerkesztő és a lap javas-j lata ellen szavazott, ép úgy megjegyzés nél-j kül hagyjuk, mint ahogyan nem törődünk azzal, hogy tisztelt laptársunknak, »zenjap! kell a polgári Házasság, pénteken pedig a; szent böjt napján pérhorreskálja azt. Ésak j azt akarjuk konstatálni, hogy a képviselő- testület közgyűléséről dbiszfcelt laptársiml< olyan referádát közölt, a melynek sorai közül kicsüngeszti lólábát a reáliskola elbu-j kása. feletti káröröm.

A közönség dolga megél tepi ezt a rao-‘ dern következetességet, mi csak konstatálni kívántuk és .mivel a H- H. nem tartotta ^rdemesnek a Babói say Sándornak igazságot (art almazó beszédét olvasó közönségévelmegvolt ; a nyers lelkekben csak megrázó eszközökkel, félőtisztelet által lehetett a rend és a szorgalom iránti érzetet fölkelteni. És azt el; kell ismernünk, hogy a czéhek voltak a mag. melyből az emberi méltóság helyreállásának hite kifejlett, hogy t. i. munka által bárki lehet szabad és boldog!

ügy is tiszteljük az iparosokat, mint a függetlenség békés bajnokait. Ugyan is földesuraik elnyomásai ellen pénzen vásároltak maguknak kiváltságokat. Legnevezetesebb ilyen jog : az autonómia, a helyi önkormányzat. Itt is volt ugyan visszaélés, hogy mint -7- teszem — a hansa-városok állammá növekedtek az államban, a czéhek is utóbb nyomasztólag nehezedtek társaikra: de a polgár örült mégis, hogy maga fajta emberek állanak fölötte, mint polgármesterek és szenátorok.

Európa szive a vallás melegítő hatásától elkezdett lüktetni, érezni. Megszólalt a daJ, a szív beszéde, mégpedig a lyrikus dal, mely aze^yéni- ségnek, az önérzelemnek szent kihangzása. .... i

...... A t. hallgatóságon végig tekintvén;

kedves kitérésre esik szerencsém. Engedjék meg nekem ezt a kitérést. Nem csodálom, hogy régente papnak tisztelték a költőt; avagy nem nagyon tisztelendő-e az a férfiú, a ki az anyáknak ilyen éneket imádkozott elő: „Gyermeked első imája Legyen dal a hazáról,

S ten vég-imád is, ha szemed j Majd örökre bezárul,“.

ismertetni, há|*rmi közöljük azt legalább kivonatban. *

Grónay Sándor polgármester nyitotta meg a közgyűlést. Felolvasták az év- negyedes jelentést. József tőherezeg leira tát. éljenzéssel fogadták.

A tűzoltóknak és katonaságnak a leg utóbbi tüzeset alkalmával kifejteit buzgalmukért a város 100 írt és 50 Irt ajándékot 'szarazott meg s ezenkívül jegyzőköny vileg fejezte ki köszönetét a sikeres munkálkodásokért? — 0 4 T

Általános figyelem között olvasta fel azután Dusárdy József főjegyző a reáliskola bizottság jelentését. A zsúfolásig megtelt terein közönsége egyrésze éljenzéssel,- másré- sze az jel gedetlénség morajával fogadta a jelentést. i; j, .

Babóesgy Sándor volt az első felszólaló. Beszédének rövid, tartalma.a következő:

Előre, bocsátotta,, hogy menten minden megtévesztéstől tiszta bort kíván önteni a pohárba. Eíöször 'is préczizziroznr kívánja tehát, bogy miféle áldozatokat kell ’hozni a városnak a reáliskola ki- fejlesztése'czéljából. A városnak adni kell:

.■/ i, telket, . ., : . ‘ .

,.2.. airegalegapir-okból ,100 ezer irtot.

, 3. évi: hozzájárulásként osztályonként 750 frtot, tehát e czinren összesen 6000 irtot.

Ennyi és nem több, a mit a ezé! érdekében a városnak adnia kell.

Másodrangu kérdés az, hogv ho! legyen a 'réáfikk’ola,-''a 'rhöétani é'püléfbetí s ezzfel kapcsolatos telkét) avagy új telkén ? -mert első ez áldozat nagyságának tisztába hozatala.: A fentiekhez számba kelj még » vennünk a, bebutorozási költségeket, a melyek évenként 600 frf.yt tesznek, ki, s a mely legrosszabb, esetben az évi. költségvetésbe lenne felveendő,' Ae'nagyon váiőszinü, hogy éz összeg az építkezés' árlejtésén is behozható lesz azon kiilön- itöfcethőlpéíbMíelyí a=z élölrányzát és az árlejtés ered- jmánye között mutatkozni fog- • . .

; Tehát ennyi ás írem több az áldozatok meny- nyjsége, ennyi,és. n.e.na, több a mit ő maga is megszavaz, s a melynél többet ö maga sem szavazna meg.

Ez, igaz, terhes áldozat, de ha a mélyébe 'hatolunk a dolognak, ugv azt fogjuk találni, hogy ez áldozat meghozható, mivel a vele nyerendő eredKapácsy Dezső barátom (felolvasó a jelenlevő költőre mutat) dalos szivében fakadt ez a nemzeti Hiszekegy . ... .

;. Megszólalt ez a dal a természet templomában imádkozni, majd forró szerelmeket. tolmácsolni Mint a kedves mezei pacsirták, úgy zendültek meg a Provánsz és a Rajna- mente dalosai. De hamar elrezzentek : éltek még á római sasok kóválygó maradékai. Elvész vula ez ' a nagy tényező az emberiség nevelésére, ha a mester dalnokok nem támadnak. A XIV ik században ugyanis a német iparosok vették föl a nemesek kezéből kiesett lantot ; szünóráik ban összejöttek és daloltak ön- szerzette praktikus dalokat. A német iparos dolgozhatott, építhette szép városházait és munkaszüneteiben dalolhatott, nem úgy mint mi, kik Európa védbástyájaúl szolgáltunk századokon át: rajtunk-törtek meg a tatárnak, töröknek hullámcsapásai. Ízelítőül csak egyet említek a német, mesterdalnokok közül, Hans Sachs nürnbergi esizmadiameslert a XVI. századból ki a lantot is ügyeseu kezelte. „Schlauraffen- lard“ czimü dala egész korrajz és jellemkép, igy szólván:

Van egy ország „eszemJszom« a neve, Lusta népek ismerősök jól vele.

Eszes embert, dolgos embert és olyat,

Ki a rendet, tisztességet ápolja,

Meg nem tűrnek „eszem-iszom-országba“. Hauem a ki enni-inni _y.. És aludni tud sokat,

meny megfelelő sőt bőségesen fogja kárpótolni az áldozatokat anyagilag és. erkölcsileg egyaránt.

Mikor arról van szó, hogy a város áldozatokat hozzon, szóló czinazúrául mindig a maga viszonyait és helyzetét veszi. Szóló nem örökölt semmit, a mije van maga szerezte, mindene a saját szorgalma gyümölcse. Családja is olyan számos tagból áll, amilyennel alighanem páratlanul áll a képviselőtestületben. És mégis ott szerepel neve a legtöbb adófizetők névsorában.

A városra a reáliskolának a bizottság: javaslata értelmében felépítése esetén évenként a következő terhek járulnának :

1. 3000 frt költség szaporulat, mert a bizottság által javasolt 6000 írtból 3000 frtot már most is fizetünk;

2. a 100 ezer írtnak évi kamata 4500 frt.

Szóló kiszámította, hogy ebből ő reá évenként 10 frt esik. Ezt az összeget ő szívesen megadja, pedig ő az önzés vádjával nem illethető, mivel neki a reáliskolába járó gyermekei ninesennek. Ha tehát ö megadhatja a 10 írtjait, akkor más is megadhatja ugyanannyi hátosait, ugyanannyi kra- czárjait.

Az áldozatok tehát meghozhatók tisztán ideális és kulturális czélból is.

Azonban másik oldala is ván a dolognak. Illu8iókban szóló nem ringatja magát, de azt tartja, hogy a reáliskola kifejlesztéséből a város közönségére sok haszon is járul. Nem szeret osztályokról diskurálni, mert szerinte minden ember , egyenlő s előtte, az ö szemében osztályok ninesennek. De mivel a reáliskola kifejlesztését minden áron a lakosság egy részének kívánsága és érdeke szerint szokták bírálni, hát ő is sorba vizsgálja az igy erőszakosan felállított osztályokat s azt találja, hogy ily értelemben is teljes a harmónia ez osztályok érdekei szempontjából. A háztulajdonos lakást fog adni, a reáliskoláknak, tanároknak ; az,, intelligenezia a reáliskolába küldi gyermekeit; a polgárság zöme élelmezést és ellátást fog adni az idegen növendékeknek; a kereskedők és iparosok a számítása szerint az idegen forgalomból befolyó jövedelem 60 ezer frtját fogják megnyerni s a jövedelem többi részét megszerzik a derék és élelmes kofák.

Az igaz, hogy az égből nem fog szállni a manna de reményli, Hogy a város bár áldozatokkal, Isten segítségével felfogja állítani a reáliskolát s a polgárok százai áldani fogják érte a város képviselőtestületét.

Szóló ezután igy végzi beszédét:

A ki dölyfös és tudatlan;

Az ott nemességet kap. ...

Mennyi önérzettel s mily jó kedvvel dalolhatták ezt a német iparosok!

S a nemesség meg ,is értette a bennök megnyilatkozó korszellemet. Egyre több örömét kezdte találni épületei diszitésében, mint a nyers emberek tömegében. — mondja Hume, Anglia történetírója. Az iparos nemesitette a nemességet, kiegészítette fogyatékosságait, mondhatjuk, kiegészítették egymást, — a szivszeli- ditő helyeken találkoztak. Vallásos buzgalmáról nevezetes ugyanis a középekor, Isteuházai voltak a legnagyobb épületei. És ezeket az épületeket nemes szivek, és iparos kezek emelték. *

* *

IV, Káin álma meg-megrázkódtatta még többször is az álladalmakat, de hasztalan. Sűrűén támadtak az u j - k o r t hirdető világosság csillagai, loglényesebb köztük a kereskedelemé: Amerika fölfedezése, és az iparé: a könyvnyomtatás teltalálása, a sötétség legfélelmesebb ellensége. Bátran keresztül sikolhatunk a hitújítás v:harain, melyek több polgárháborút gyújtottak, mint igazi világosságot. Az egy, közös vallás meg volt már fo- gamzva a népekben s ez: az istenfélő munkahitvallása.

Más népeket nyomorultakká és rabszolgákká tenni! — igy szólt a régi világ politikája. Egy Hannibal Gaesar, Napóleon özvegyek átkát és árvák siralmát köthették babér-