Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-01-30 / 4. szám
ur, az ön szűz beszéde feltűnő módon nélkülözte a fedetlenséget, s a lólábakat — megengedjük, sőt feltesszük, hogy nem a valóságban, de a látszatban. Semmi okunk nincs kétkedni abban, hogy az ön tanári gyakorlatából merített tapasztalatai arra a meggyőződésre juttatták önt, hogy az iskolákat szaporítani, könynyelmü költségeskedés. De lássa fötisztelendő ur, a közéletben való szereplésnek van egy fontos kelléke, melyet úgy neveznek : tapintat. Ez a természeténél fogva teljes kicsiszoltságra reflektáló érzék arra tanítja a közélet embereit, hogy mindent annak idején, helyén és akként pertraktáljunk, hogy abban semmiféle utógondolat felfedezhető ne legyen. Talán világosabban úgy szólhatnánk hogy mindenhez csak akkor én akként szóljunk hozzá, a mikor én a hogyan érdekeltségünknek i -g a látszata is elkerülhető. Ha tehát ön főtisztelendő ur abban a a megggőződésben él, hogy az iskolákat szaporítani szükségtelen, ezt a meggyőződését más alkalommal kellett volna deklarálnia. Hiszen erre önnek, mint iskolaigazgatónak ezer alkalma nyílik. De most, mikor egy fiatal, talán konkurrens intézet sorsáról van szó. most késsel menni neki ennek a rövid élete alatt is áldásosán gyű mölcsöző fiatal csemetének : éppen az ön részéről — ismerje be — nem éppen mutat arra a bizonyos „ kicsiszol t tapintat osságra “. És aztán még egyet . Ön egy olyan férfiúnak az örökébe lépett, a ki egy egész életet szentelt a közoktatás ügyének s a ki ebben a minőségében elévülhetetlen érdemeket szerzett nevének, állásának s annak a rendnek általán a mely a közoktatás ügyének előbbrevite- lében mindenkor a zászlótartó szerepét vitte- Ennek a pozicziónak is tartozik ön valamivel. És mi vem tudnók elhinni, hogy a tu serlegükbe és aranyos gyümölcsök piroslottak a virággal beszórt asztalon; a mellett kellemesen szólt a lágyzengésü hárfa és a fuvola. Erre előlép közülük egy ifjú és igy szól: — Üdvözöllek, szeretteim ! hallgassátok meg szavamat. Bár mosolyog ránk a természet és minden szépségét lakásunk köré halmozta; mindazáital gondozást és munkát kíván, nagyon kimerítő munkát ránknézve, kik a finom foglalkozásoknak élünk. Nehezen esik a földet mivelni annak a kéznek, mely a hárfa lágy húrjait szokta pengetni; nehéz a gondosan göndörített fejnek a nap hevét szenvedni. Nagyszerű gondolatom támadt Vonuljunk ki, ha az éj beáll, arra a mezőre, a hol a szántó- vető nép lakik és ha napi tnunkájok után mély álomba merülnek: rontsunk kunyhóikra, kötözzük meg őket, aztán kisérjük foglyul lakainkhoz, hogy féríiaik végezzék mihelyettünk a nehéz munkát, nőik pedig titeket szolgáljanak fel, bájos leánykák. így beszélt az ifjú. s a tömeg zajosan megtapsolta. Most a sötét éjét látta az álmodó s a rémülés, siralom és diadal összevegyült hangját hallá a kunyhók felől, melyek lángba borultak. A tüzfényné! látta fiait, azok feleségeit és unokáit Ábel fiai előtt elvonulni, mint egy bömbölő csordát.* *) Káin fölriad, elhiszi az álmot: és megtörténik az első gyilkolás . . . *) Gessner S.: „Ábel halála“ fordításomból. — t — dós Szvorényi azon utódjának, a ki egy kulturális intézmény, egy iskola alapítását ilyen jobb ügyhöz méltó hévvel igyekszik megakadályozni, tapsolnának azon rend tagjai, a kik a magyar kultúra fejlesztésének magok is mindenkor hatalmas részesei voltak. Ha az ön vasárnapi beszéde szem fedele volt az egri állami reáliskola kifejlesztésének, akkor az ön neve örökké emlékezetes lesz Eger város kulturális fejlődésének történetében főtisztelendő Kassuba Domokos, főgymnasiumi igazgató ur ! Veritas. Eger, 1893. január 29. A képviselőtestület közgyűlése. Eger város képviselőtestülete ma délután 3 órakor, a váios közháza termében rendes képviselőtestületi közgyűlést tart, melynek tárgyai a következők lesznek: 1 Rendes évnegyede jelentés az 1893. év 4-ik negyedéről. 2. József főherczeg ő fenségének köszönő levele. 3. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét összeállító küldöttség megválasztása. 4. A reáliskola kifejlesztése ügyében megbízott küldöttség előterjesztése 5. A kir. keieskedelemügyi miniszter leirata Eger városában létesítendő állami közhasználatú távbeszélő hálózat iránt.. 6. A kir. kereskedelemügyi urniszter leirata a bérkocsi ipar szabályrendelet módosítása tárgyában. 7. Hevesmegye bizottságának határozata az 1894-ik évi közköltség- vetés jóváhagyására vonatkozólag. 8 Heves- megye bizottságának határozata az 1892-ik évi közpénztári számadás felülvizsgálatáról. 9. Hevesmegye alispánjának határozata az Eger- Szóláth Szentmariai községi közlekedési ut kiépítése iránt. 10. Fógel Ágoston és társaival kőszénkutatásra vonatkozólag kötött szerződésnek tárgyalása. 11 Klein Lipót és neje által megvenni óhajtott köztérre vonatkozó, tanácsi előterjesztésnek tárgyalása. 12. Az első magyar lakatos és lemez áru iryár által megvenni óhatott köztérnek eladására vonatkozó tanácsi javaslatnak a tárgyalása. 13. A nagykőrösi méntelep parancsnokságának értesítése a fedeztétési állomás létesítése tárgyában. 14. Álomnak hinni és álomból gyilkolni, mily rettenetes hihetetlen! S mégis, mintha csak megszakítás nélkül tartana a pokoli szellem rontása, mely Káinnak azt az álmot súgta : addig hitték, addig hitték, hogy Káin álma megvalósult. A népek, a hajdani testvérek elszaporodott gyermekei, csakhamar rendekre szakadoztak: a parancsoló és a munkás, rabszolga-rendre. Pedig általánosan szólt a Teremtő által adott munkahivatás, hogy: „Arczának veiej- tékével egye kenyerét!“ Dolgozott is az ember és ugyan mit dolgozott?. . Megvalósította Káin álmát: barbarizmus annak a neve. De rendelt az Ég jóságos nemtöt, ki a lelkek éjtszakájáia kedves hajnalt hozott: ez meg a polgárosodás Vessünk egy futó pillantást kelettől nyugatig, az emberiség bölcsőjétől mostani nagykorúságáig; lássuk a jó és a rossz szellem harczát: a világosságét, a sötétséggel Szives türelmüket kérem hozzá. * * * I. Messze keletre, az emberiség bölcsőjéhez száll a gondolatom Jtt volt volna az Éden ? . . Mikor még atya volt az uralkodó s gyermekei az alattvalók! Hogy elveszett a Paradicsom! Hetven éven át tartó sírása szólal meg a babiloniak kiásott kőemlékein egy igába hajtott népnek, mely az egyistenség hitét őrizte. Az atya zsarnok lett, félelem lépett a szeretet helyére. A vörösökör-féle városi épület eladására vonatkozó adásvevési szerződés. 15. Építési szakosztályi vélemény a. közvágóhidnak sertés őlés és feldolgozása czéljából tervezett átalakítására vonatkozólag. 16. A pénzügyi szakosztály véleménye, a piac/.i és vásári helypénz szedési jog bérlőjének bérleengedés iránt benyújtott kérvénye tárgyában 17 A községi népiskoláknak a rom. kath. hitfelekezet részére indítványozott: árengedésére vonatkozó küldöttségi vélemény. 18. Majoros Sándor építész és társai kérelme az építkezéseknek nyilvános árlejtés utján leendő vállalatba bocsájtása iránt. 19 Veichhart Márton és társai kérelme a hatvani negyedik negyedben egy utczai lámpa létesítése iránt 20. Molnár András városi dobos kérelme fizetés javításáért. 21 Balassa István és társai kérelme a czifra negyedben lévő Darvas és Vécsei-utczák kikövezése iránt. 22 - Az 1892. és 93-ik évi bevehetetlen borfogyasztási adó tartozások leírása iránti pénztári előterjesztés. Ez a tárgysorozat azonban aligha lesz kimerítve a délutáni gyűlésen, mivel a reáliskola kifejlesztése előreláthatólag az egész délutánt betöltő vitát fog provokálni. A reáliskola kifejlesztése dolgában a polgármester vasárnap délelőttre értekezletet hitt egybe, a melyen a képviselő- testület több tag vett részt. Az értekezleten bemutatták a kifejlesztés módozatának megáliapitása czéljából kiküldött bizottság jelentését.. A bizottság jelentésében azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy a mostani Korona vendéglő telkén építtessék egy aj, modern főreáliskola. Erre a czélra lenne fordítandó a regále- kártalanitási tőkéből 100 ezer forint. A város évi hozzájárulását pedig GOOO írtban kívánja a bizottság .megállapítani. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő szólalt fel elsőnek s meleghangú beszédben ajánlotta a bizottság javaslatának pártolását. Kassába Domokos a cisterciek egri főgymnasiumának igazgatója és okleveles középiskolai tanár a bizottság javaslata ellen szólalt fel. Azzal kezdte, hogy Eger várost ő második szülővárosának tartja, s ezért, nagyon is szivén fekszik ennek a városnak a gazdasági élete is, Sok a teher, temérdek az adósság, meg a pótadó stb., Az embeiiség egyik része a másikat csellel, erőszakkal elnyomta s tőle még az ember-nevet is megvonta. Égész seregesfől hajt egy kény ur százezernyi rabszolgát robotba, háborúba. — Amott, Egyiptomban a pyramisok égbekiáltó panaszjele1 azoknak a munkás nemzedékek nék, melyek a mellett nyögték le életüket, hogy szívtelen uraik földi tel eme fölé örök emlékeket állítsanak. Szomorúan sóhajtja ol az ember látásuknál: Káin álma! Kelet határán fénysugárként támad ogy nép, melyet az emberiség művelődésének őrangyala várt: a görög. Szabad nemzetek örök adósai ennek a népnek, mert a szabadságot ő találta fel Hősök emelkedtek ki kózölük kik derékségiikkel nem éltek vissza; lianem egész életüket az ártatlanság, az emberi-jog védelmének szentelték: az utonállókat, pusztító vadakat irtották. Nem csoda, ha a hálás nép az égig magasztalás módját találta fel számukra, és — bogy Kandra Kabos történetíró barátommal szóljak — csillagokkal irta az égre maradandó emlékezétöket. Tehát a nyugati világosság harezra kelt a keleti sötétséggel. Szeretet, vendégbarátság terjedt szét azokon a Kis görög államokon, melyek sok-sok századon át csak bántalmakból ismerték egymást. De földi volt a világosság: kialudt. A beállott sötétség bizonysága fővárosunkban is elevenen beszél. Ott van, Ó-Buda mellett a római amphitheatrum (körszinház) romja.
