Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-04-03 / 21. szám
tárak létesítése hazánkban korszerű, sőt szükséges volt ; mit a képviselőház közgazdasági bizottsága következő érvekkel okol meg: »A jelen törvény czélzata oda hatni, hogy az állampolgárok azok millióit, kiket általában a »munkás osztálya név alatt ismerünk, a mindnyájunkkal közös emberi betegségeknek, a kenyérkereső keresetképtelensége folytán családjaikra is szomorúan kiható pusztításai és ádáz következményei elől oltalomba vegye, — s hogy a védekezés költségeit — egyenletesen megosztván, az egyesekre elviselhetőbbé tégy*. Sok nyomort, mellyel most naponkint találkozunk, lesz ez hivatva enyhíteni, sok családot fog ez az elha- gyatottság szenvedéseitől megóvni. Midőn a törvényhozás ez iránt rendelkezett, többek közt tette azért, mert az államnak kötelessége a közegészségügy felett őrködni s megakadályozni azt, hogy egyes betegségek elhanyagolása folytán a közegészséget-veszélyeztető ragályok támadjanak vagy elharapódzanak ; — tette továbbá azért, mert kétségtelen legfontosabb állami feladatok közé sorozható az, hogy az államháztartásban a nemzetgazdászat főtényezöje, úgyszintén főeleme, a — munkaerő — gyengitetlenül megtartassák, s igy első sorban a betegség okozta rombolásoktól meg- óvassék.a A törvény s a magy. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1892. évi január 29-én 2342. szám alatt kibocsájtott rendeletében érintett beosztás alapján Egerváros székhelylyel az egri kerületi betegse- gélyző pénztár, mely kerülethez az egri, hevesi, tisza-fűredi és pétervásári szolgabirói járások lettek beosztva, megalakitatni rendeltetett. Ezen rendelet folytán Egerváros tanácsa mint első fokú iparhatóság, az általa kinevezett bizalmi férfiakkal folytatott tárgyalás alkalmával szerkesztette meg a pénztár alapszabályait, állapította meg az átlagos közönséges napibér után a fizetendő heti járulék százalékát, s ennek megtörténtével küldötte fel a miskolczi kereskedelmi- és iparkamarához, — ahol az alapszabályok észrevétel nélkül elfogadtatván további intézkedésig visszaküldetlek; ekkor terjesztette fel jóváhagyás végett a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszterhez s nevezte ki a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1892. évi márezius hó 11-én 13228/VI. sz. a. kelt rendeletének 13. §-a szerint a kerületi be- tegsegélyzö pénztár ellenőrzésével megbízott iparhatóság az első igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait az alapszabály tervezetben megállapított tzámban s csoportoknak megfelelően egy évi időtartamra ideiglenesen; egyszersmind felhivattak a kinevezett igazgatóság tagjai, az iparhatóság kiküldöttjének vezetése alatt maguk közül elnök s al- elnök választására. A legközelebb megtartott választás alkalmával elnökül De v e r a János, alelnökül Sebestény István választattak meg, minek megtörténtével 1893. évi márezius 16 án tartott ülésében az igazgatóság a pénztár berendezése iránt intézkedett; megbízta elnökét pénztári helyiség felvételével, megválasztotta vért és félistenekké avatták a hallgatókat; azokkal a szavakkal, melyekkel csak Ő tudott szólani népéhez s a melyeket hallgatni nem pár óra, hanem egy egész emberélet sem lett volna elég. * Este az ujjongó egri polgáság, a tanuló ifjúság és az egri nők fáklyás zenét rendeztek a nagy ember tiszteletére. Külön-külön csoportokban vonultak fel az érseki palota elé, párosán, megkoszoiűzött nemzeti lobogókkal s égő fáklyákkal kezükben, lelkesen éljenezve Magyar- ország kormányzóját és ujjáteremtőjét. Kossuth ismét megjelent előttük. S midőn az egyes csoportok szónokainak üdvözlő szavaira elmondta az ő szivigható válaszát, eltűnt az üdvözlők szemei elől, hogy ne lássák meg többé — soha, soha .... Nem is látják többé, és most már nem is láthatják. A szép, dicsőséges napok elmúltak s be következtek a gyász, a rabság szomofru évei, melyeknek vigasza nem, csak fájdalmai voltak. Ekkor szakadt el tőlünk Kossuth, hogy most, negyvenöt évi számkivetés után visszatérjen hozzánk — halva, a haza szentelt földjében pihenni. Legyen álma édes az imádott hon hantjai alatt! . . . •4+—<H>750—750 frt évi fizetés és lakbér illetménynyel pénztárnokát s titkárát, — orvosait 500 illetve 400 frt. évi fizetéssel, — s minthogy a pénztár működésének megkezdése és a járulék, beszolgáltatása előtt az igazgatóság nagyobb költekezésre jogosítva nincs, minden alap hiányában kénytelenitve volt a legszükségesebb berendezés — könyvek és nyomtatványok költségei fedezhetése czéljából az ipar dijak és ipari pénzbüntetésből befolyt összegből visszatérités kötelezettsége mellett az ezen alapot kezelő városi tanácstól 250 frt előleget kieszközölni. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 39314/VI. szám alatti rendeletével jóváhagyott pénztári alapszabály 1893. évi julius hó 1-én 5192. sz. a. hozott végzéssel küldetett meg az Igazgatóságnak, — s tényleg ekkor kezdette meg működését a pénztár Devera János elnök, Sebestény István alelnök és Éliássy Ferencz felügyelő bizottsági elnök vezetése s a kinevezett igazgatóság és felügyelő bizottság közreműködésével. Utóbb Devera János a pénztár ügybuzgó elnöke ezen tisztéről sokoldalú elfoglaltsága miatt lemondván, helyette elnökül Éliássy Ferencz, felügyelő bizottsági elnökül Kanitz Jenő választattak meg. Az igazgatóság mindenekelőtt oda törekedett, hogy a munkaadók figyelme a törvényben előirt kötelezettség teljesítésére felhiva legyen, ez okból a hatóság által kibocsájtott falragaszokon foglalt felhíváson kívül, külön felhívást küldött a társulatok elnökeihez, sőt köztudomásra hozatal czéljából városszerte dobszó utján is közzététette, nehogy a munkaadók ellen a törvény szigorának alkalmazására kényszerítve legyen; sajnos azonban, hogy eme több oldalról történt felhívásnak egész teljességében étvény nem volt szerezhető az okból, mert sokan a munkaadók közül magukat mintegy daczból ezen kötelezettség teljesítése alól kivonva alkalmazottaikat bejelenteni elmulasztották, — s minthogy ujabbi hivatalos felszólítás sem vezetett sikerre, — a törvény 83. §-ának szigorú alkalmaztatása végett a pénztár ellenőrzésével megbízott iparhatóságnak bejelentettek. Tekintetbe véve ezen közönyt, mely a pénztárnak tetemes kárt okozott, — mind a mellett a törvény intenczióját átérzö munkaadók pártolása, — az igazgatóság lankadatlan tevékenysége s ügybuzgalma folytán az év zárultával az eredmény a kivánalmaknak ha nem is teljesen megfelelő, — de mindenesetre kielégítőnek mondható. A pénztár igazgatósága teendőit az alapszabály 23. §-ához képest pontosan teljesítette. Üléseit minden hóban s ezen kívül a körülményekhez képest összesen 12 alkalommal tartotta meg, — mely ülésekben a pénztárt s a tagokat érdeklő ügyek nyertek elintézést. A felügyelő bizottság részéről tartatott 4 ülés, ezek közül egy a pénztár rovancsolását illetőleg, — melynek eredménye a pénztári naplóban feljegyeztetett. A pénztári év zárultával, vagyis 1893. évi deczember 31-én a pénztári könyvek lezárása következő eredményt tüntették elő : A pénztár működésének kezdete vagyis 1893 évi julius 1-től deczember hó 31-éig belépett: a. ) biztosításra kötelezett'- 1727, b. ) önként jelentkezett 28; összesen 1755 tag. Ezek közül kilépett: biztosításra kötelezett 391, b. ) önként belépő 4, c. ) meghalt 2 ; összesen 397 tag. Az év végén maradt 1358 tag. A tagok közül megbetegedett 689 egyén, — betegségi napok száma 2071. Házi kezelés alatt 104 tag 1110 betegségi napon részesittetett táppénzben 545 frt 01 krral; kórházba utaltatott 28 tag, fizettetett érettük 394 ápolási napra az irgalmas rend kórházában 196 frt 80 kr. Temetkezési segély 2 tag után 40 frt. Táppénz, kórházi ápolás és temetkezési segélyben kifiizetett összeg 781 frt 81 kr, az év végén. Orvosi kezelés alatt maradt: a.) háznál 8. b.) kórházban 3 ; összesen 11 tag. A pénztár állása. Egerváros tanácsától előlegül nyert 250 frt kölcsönnel e pénztári évben befolyt 3211 frt 22 kr., ebből a kimutatásban részletezett kiadásokra (táppénz ; korházi ápolásdij; gyógyszerek j temetkezési pótlék ; orvos, irodatiszti és eljárói fizetésekre) fizettetett: 2724 frt 44 kr. Pénztári maradvány 486 frt 78 kr., mely összeg az 1894. évre pénztári számadás alá előiratott. A pénztár vagyona. A kimutatás 1—6. tétele alatt felsoroltak (hátralékos tagdijak; tagkönyvecske dijak; felülfiz. táppénzek visszakövetelése; felszerelés; nyomtatványok ; készpénz) értéke 1966 frt 59 kr. A kimutatás 1—8 tétele alatt felsorolt teher (Egervárvosától felvett kölcsön ; felszerelések ; a személyzet fizetés-hátraléka; táppénz; kórházi számla; gyógytári számla; előre nem látott kiadások: egyenleg) 1113 frt 97 kr. Maradvány 842"fit 62 kr., mely összeg a hátralékos tagsági dijakban, felszerelés és nyomtatványokban leli alapját. A pénztári vagyonúi feltüntetett 852 frt 62 krból tartalék-alap javára elhelyezendönek vé • leményez az igazgatóság 200 frtot, mely a ministen rendelethez képest postatakarékpénztárba teendő, 100 frt befizetendő szintén a postakarék- pénztárba e pénztárnak a cheque és Clearing for- galombai belépése alkalmával, — a felmaradt összeg pedig, vagyis 85 frt 01 kr., mint forgalmi tőke a pénztári kezelés alatt — a folyó kiadások fedezése, a kerület szervezése körül felmerülendő költségekre s végül a törlésekre meghagyandó, mig 467 frt 61 kr. pedig a felszerelésekben szerepel. Ezen elmondottak után láthatja a tisztelt közgyűlés, hogy a pénztár 852 frt vagyonnal rendelkezik, a mely összeg más kerületi betegpónztá- rak mérlegeihez képest — eredményre nézve kielégítőnek mondható — s tekintve, hogy 250 frt- nyi tökével kezdette meg a pénztár működését s több kölcsönre igényt absolute nem tartott, úgy azt hisszük, hogy a más kerületi betegpénztárak ezen ágábani összehasonlitásánál nekünk csakis az e téren való haladásunk észlelhető. A midőn á pénztári forgalomról, a tagok létszámáról és a betegedésí esetek és azok nemeiről összeállított statistikai táblázatokra, valamint a zárszámadásra és a pénztár vagyoni mérlegére utalunk, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az érdekeltek megnyugvással és megelégedéssel pillanthatnak vissza intézményünk első évi működésére és a nagy nehézségek, valamint az intézményünk iránt táplált ellenszenv legyőzése után elért anyagi és erkölcsi sikerre. Végül kérjük újólag és újólag a tisztelt munkaadókat, hogy e humánus intézményt becses támogatásukkal lássák el, hogj az igazgatóság és e hivatalnak munkát nem kímélő együttes akaratával az egri kerületi betegsegélyzö pénztárt, mint ilyet oly nívóra emeljük, mely, mint sok más alkotása szeretett városunknak, méltán megérdemelje és viselhesse az egri nevet. Az Egri Újság azon tisztelt megrendelőit, a kik a lap előfizetési árát mindezideig ke nem küldték, arra kérjük, hogy azt beküldeni sziveskedjenek. Az április hó 1 ével megnyiló második negyedévre előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden postahivatal Az Egri Hjság előfizetési ára : Egész évre — — 6 frt Eélévre — — — 3 frt Negyedévre— — 1 frtSOkr. helyben házhoz, vidékre postáit küldve. Régi előfizetőinket arra kérjük, hogy előfizetési dijaikat kellő időben beküldeni sziveskedjenek, hogy a lap szétküldésénél fennakadás ne támadjon. Az uj előfizetők az előfizetési pénzeket legalkalmasabban postautalványon küldhetik. Tisztelettel értesítjük a t. közönséget, miszerint az Egri Újság minden egyes előfizetője 1 frttal olcsóbban fizethet elő nálunk a fővárosi napi- és szépirodalmi lapokra és minden, a fővárosi lapok által nyújtandó kedvezményekben részesül, épen úgy, mintha egyenesen az illető fővárosi lap kiadó- hivatalánál rendelné meg, s mindezek
