Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-01-26 / 3. szám

8 az előre megállapított csoportozatokból lehet csak az odatartozó kiállítási tárgyakat elhelyezni, azon­ban minden kiállított tárgyhoz oda lesz Írva szár­mazási helye. Eaer szegényei — Tiikördarabob. — Eger, január 25. I. A külvárosi barlangok. A kalendárium január 25-ét, Pál fordulását jelzi a mai napon, azt a napot, melyről a nép azt tartja, hogy ez a télnek a fele. Fele tél elmúlt! Mennyi vigasz, mennyi re­mény uj csilláma rejlik e három rövidbe szóban! Hány szegény ember szive dobban fel tőle e na­pon s mily lázas, mily izgatott lelki állapotot árul el az a kézmozdulat, mely a szögről leakasztja a czérnára fűzött naptárt, hogy még egyszer átélje a már elmúlt hónapok nyomorát s hogy kiszámítsa, hány hét nvomaszló kínszenvedése választja el még öt és családját az első tavaszi napsugár oly édes, oly várvavárt melegétől . . . És ez nem is csoda. Hiszen mi sincs bor­zasztóbb a világon, mint a tél, a szegény emberre nézve. Leírhatatlan az a nyomor, mely ilyenkor a szegényes külsejű, szalmafödeles kunyhók alatt lakik. De talán sehol sem oly megrázó, sehol sem oly szivigható, mint itt, nálunk, Egerben, a külvárosi viskókban. A szegény, elpusztult s elnyomorodott egri földmives osztály szánalomra méltó kalyibákban te­lel ki. Tűzhelye az Ínség, munkája a nélkülözés, de fájdalma azért néma s elkeseredése csak a kiaszszott, sárga arczvonásokból olvasható ki. E szegény, elhagyott nép, az egri elnyomo­rodott földmives osztály érdekében szólalunk fel a mai napon, midőn az elmúlt fél tél gyötrelmeiből merítve tapasztalatainkat, bemutatjuk olvasóinknak a nyomort, a maga teljes iszonyatosságában. De lépjünk be egy ilyen szegény egri föld­műves család külvárosi barlangjába. .... Az alacsony ház fele a fölbbe van mélyítve, a mi a nedves falakon s a nyirkos búto­rokon meg is látszik. Az ablakocskák nem arra szolgálnak, hogy üde levegővel lássák el a bentar- tózkodókat, mert a család fentartója még a tél kü­szöbén beszögezte és mohával, hamuval, vagy fü- részporral töltötte ki. A kis kunyhó belsejét az ilyen üveggel födött nyiláskák csakis szürke, bi­zonytalan világossággal látják el, mint a sarkvidéki eszkimó kalyibát a megzsirozott halhólyagok. Az ajtó repedései, a kulcslyuk s az ajtónyilás ron­gyokká', szalmafonatokkal vannak kitömve: friss le­vegőről tehát szó sincsen. Odabent, a búbos ke- menczét teli rakják kivágott szőlőtőkékkel, nedves fagalylyakkal S uton-utfélen szedett-vetett korhadt fadarabokkal, melyek fölöslegét a kemencze hátsó párkányán szárítják. E kemencze körül helyezkedik el azután a család. Elsőnek az öreganya az ö ha­gyományos tollcsomójával, melynek magfosztogatá­sával bíbelődik, azután a gazda, az ő ázsiai mega­dásával s kurta szárú pipájával, a fiatal asszony az ö szopos apróságával, a gyermekek, kinek na- gyobbjai kukorieza morzsolással, kisebbjei pedig az eldobott csutkákból kalitkák építésével foglalkoz­nak a barlangszerii lakás nedves, agyaggal mázolt padlózatán. A család lesoványodott kuvasza nagyo­kat nyöszörög a gazda lábánál. Az ágy alatt né­hány tyuk kapargál s az asztal alatt egy nyápicz- macska-familia dorombol. Mennyi élet egy alig öt négyszögméternyi mestergerendás, vályogfalas, föl­des talajú szobácskábán 1 De éppen ezért milyen levegő ! A falakat penész borítja, a bútorokat nyir­kos piszok lepi el, a faanyag rothad s az étel szag összevegyül a napok előtt elhányt ételmaradványok bűzével. És e rettentő odúba napokon, heteken ke­resztül be nem hatolhat friss, éltető levegő. Itt poshad a szegény egri nép, itt csenevészik el a szegény földmives gyarköcz, itt. rothad még az egészség, és szüli sorra a mindenféle névtelen nyavalyákat és ismert járványokat, melyeket azután az apróságok becsempésznek az iskolába, hogy a többi, tiszta levegőhöz, rendhez s tisztasághoz szó' kott gyermekek közé plántálják a magúk házi nya­valyáit. Ha pedig ezek a szegény, szerencsétlen gyermekek kitiltatnak az iskolákból, vagy elégtelen ruházatok miatt, otthon kell maradniok, akkor büz- hödt odujokban a hol ember, állat, baromfi és esz­tendős piszok lakik együtt, a rothasztó és oszlás­nak erjedő elemekkel kell elsorvadniok könyörtele­nül, élve eltemetve .... Bizony megdöbbentő s hajmeresztő látványo­kat nyújtanak az ilyen egri külvárosi barlangok, melyekben az olyan szegények laknak, a kik nem tudnak s nem tanultak meg koldulni. Miért van ez igy ? Erről majd jövőszámunkban, most csak bemu­tattuk a nyomort a maga teljes iszonyatosságában. Jánusz. Ipar és kereskedelem. — A kamara ülése. — A miskolczi kereskedelmi és iparkamara ez évi első ülését január hő 23-án tartotta meg Rad- vány István kir. tan. elnöklete alatt. Az elnök visszapillantást vetve a múlt év eredményeire, jövőre is kéri a tagok buzgó közreműködését. Az ülés jegy­zőkönyvileg fejezte ki részvétét Strasser Albert temesvári titkár elhunyta felett. Ezután több rend­beli miniszteri leiratot olvastak. Ezek egyik szerint a miniszter egy nagy szódagyár felállítása iránt tárgyalást indit s addig is az Adria hajói viteldij kedvezményben részesítik a szóda küldeményeket. A bemutatott irodai jelentés szerint a ka­mara ügyforgalma évről évre emelkedik. Tiszafüred azon kérelmét, hogy havi állat­vásárt tarthasson, a kamara engedélyezni javasolja, ellenben nem teljesíthetőnek véleményezi Tisza- ÖrsésMező Csáth vásár kiterjesztési kérelmét. Hevesvármegye által tervbe vett vásártartás szabályrendelet módosítás ellen észrevétel nem tétetik. A miskolczi kir. törvényszékhez Írás- és könyvszakértők jelöltettek ki. A nagyváradi kamara azon felterjesztése) melyben az iparossegódek kereseti adó­jának kivetési s beszedési rendszerét megváltoz­tatni kéri, oly értelemben pártoltatik, hogy ezt az adóreform tárgyalásánál vegyék figyelembe s az adókönyv a munkakönyvhöz csatoltassék. Az egri r aj z t a n fo 1 yamot 100 írttal segélyezi a kamara és ezenkívül 1800 frtot oktatási czélokra. — A kamarai ház építésére telj­hatalmú bizottság küldetett ki az építés foganato­sítására —A miskolczbuzatéri postahivatal bővítését kérni fogja a kamara. — A sertésárak mester­séges befolyásolása panasztárgyává tétetvén, ez ügy megvizsgáltatik s orvoslása ehhez képest kéretik. HÍREK. — Az Egri Újság eddig megjelent számaiból még mindig küldünk mutatvány­számokat. Kérjük azokat, a kik ilyen mu­tatványszámokat nem kaptak, hogy ebbeli kívánságukat a kiadóhivatallal közöljék. Azon t. előfizetőinket, a kik lapunkat megrendelték, de tévedésből bár melyik számot meg nem kapták, arra kérjük, hogy reklamácziójokkal szintén a kiadóhivatalhzo szíveskedjenek fordulni. A nyomdai akadályok elhárittatván az Egri Újság, bár még nyomdája ideiglenes helyiségéből, de mégis ezentúl már pon­tosan fog megjelenni minden kedden és pén­teken és pedig kedden n y o 1 c z o 1 d a 1 o n, pénteken pedig négy oldalon. Az előfizetési pénzek legczélszerübben póstautalványon küldendők az Egri Újság kiadóhivatalába. Személyi hir. Cronnenbold Ferdinand lovag altábornagy, miskolczi hadosztály parancsnok városunkban időzik s a czisterczita rendház ven­dége. — Samassa József dr. egri érsek f. hó 23-án Budapesten a Kongrua-albizottság ülésén elnökölt, melyen a P á r v y Sándor dr. is részt- vett, mint előadó. — Eljegyzés. Schvarcz Emil dehreczeni kereskedő eljegyezte Reiss Regina kisasszonyt, Reiss Dániel hitk. jegyző leányát. — Ragályos betegségek a vidéken. Maklá­r o n Misz János 58 éves földműves hirtelen meg­betegedett s az orvos v é r h a s t konstatált. — Felnémethen Friedman Lajos 5‘éves, József 4 éves és Malvina 2'/2 éves gyermekeknél vörheny konstatáltatott. — Pál fordulása. Tegnap volt a tél­nek az a nevezetes napja, a mely a gazdák csalhatatlan naptára szerint, eldönti a tél sorsát. Pál for du lás a szignálja, hogy hosszú lesz-e a tél, avagv rövidesen réget ér. A kérdés az, hogy a medve, a mely e napon feltétlenül kijön odújából, vissza be- megy-e. Az idén nehéz dolga volt a med­vének, mert eddig még tél nem volt, hiszen havat sem láttunk, hideget sem éreztünk. A medvének hát nem azt kellett volna meg mutatni csalhatatlan jelekkel, hogy hosszú lesz-e a tél, hanem hogy lesz-e tél? Eddig még nem kaptunk értesítést arról, vájjon mit szólt a medve? — Járvány Tarnabodon. Tarnabodon 4 eset­ben vörheny, 3 esetben kanyaró konstatáltatván, a járvány megállapittatott. Az iskola bezáratása és a szükséges óvintézkedések megtétettek. — Aszfalt-pocsolyák, ügy látszik, hogy Egerben úgy értelmezik az aszfaltjá­rók rendeltetését, hogy azok tanyáivá le­gyenek a pocsolyáknak. Naponként délfelé megolvad az a kevés fagyréteg, a mely a tisztogatásban nem részesülő aszfaltjárók sárkérgét bevonja, s ettől kezdve úszik a járókelők kalucsnija a sárban, akárcsak a kistályai főutczán. Nem ártana, ha a rend­őrség erősebben foganatosíttatná azt a ren­deletét, hogy a háziurak tartoznak az asz­faltjárókat tisztán tartani. — Rózsaszínű naptár. A farsang még hátra­levő pirosbetüs napjai a következők: január 27-én zártkörű polgáribál; — ugyanakkor jogászestély a kaszinóban; — jan. 29-én az egri betegsególyző- egylet tánczestélye; — február 1-én tüzoltó-estély; — február 3-án a lövelde pikinikje saját helyisé­gében és február 6-án kartonbál. — Jegyzőválasztás. Lőrinczfalván hétfőn e bó 22-én tartatott meg a községi jegyző- választás Lipcsey Tamás tiszafüredi föszolgabiró elnöklete alätt, ki Fejér Ernő poroszlói jegyzőt, Hornyák József tisza-sülyi segédjegyzöt és M a- gyari Ferencz fegyverneki jegyzőt kandidálta. A kandidáltak közül Fejér tErnö poroszlói jegyző lett egyhangúlag megválaszva. — Paprikás jelenet. Regényes egy ut az a makiári ut, melynek hírneves spe- czialitása a legsötétebb világrészre emlé­keztető gidres-gödrös árkolás. Sok dolog történik ezen a népes és eleven utón, a mi­ről gyakran napokig van mit beszélni, úgy, hogy a szomszéd utczák eseményeire gyak­ran csak hetek múlva érnek rá sort kerí­teni. Tegnap este, is egy érdekes jelenet játszódott le benne, nem messze azon csen-

Next

/
Thumbnails
Contents