Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-20 / 18. szám

_ ä -­hazafiui Öröm, mert a nap folyamán aggasztó és mélyen lesújtó hírek érkeztek hozzánk Kossuth Lajos nagy hazánkfia egészségi ál­lapotáról. Nemesik Kálmán, a hevesi polgári kör elnöke, tekintettel Kossuth súlyos beteg­ségére, az pgész hazafias ünnep tartama alatt a zenét mellőzni kérte, a mi általános helyes­léssel találkozott. Az ünnepségre eljött N á- nássy Ödön országgyűlési képviselő is. Maga az ünnepség a következőleg ment végbe: Kezdetül a hevesi dalkör elénekelte a H^’mnust, utánna Mikola Károly olvasta fel a márczius 15-iki eseményekkel foglalkozó s e czélra irt dolgozatát, azután Barta Béla tanító a Talpra magyart, majd B a z s ó Tivadar dr. körorvos a Lengyelfogolyt szavalta el nagy lelkesedéssel. Kőzbiil a hevesi dalkör a közönség zajos tet­szése között elénekelte a „Tavasz elmúlt . . .“ kezdetű Kossuth-dalt. Az ünnepséget bankett követte. * Füzes-Abony, márezjus 16. Márczius 15-ét Füzes-Abony polgársága az előző évek márcziusi ünnepéhez hasonló lelke­sedéssel ülte meg. Délután a községháza előtt gyűlt össze nagyszámban a résztvevő közönség, honnan nemzeti zászlók alatt, hazafias dalokat énekelve vonult ki a temetőbe, az ott felállí­tott honvédszoborhoz, hol nagy lelkesedéssel hallgatta meg az ünnepi szónok beszédét. Este társasvacsora tartatott Az epri takarékpénztár közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Eger, márczius 19. I Az egri takarékpénztár folyó hó 18-án tar­totta rendes évi közgyűlését. A részvényesek szép számban jelentek meg Rég volt a takarékpénztár gyüléstsrmében oly megelégedett hangulat mint ez évben az igazgatóság által már előzőleg szétosztott évi je­lentés szülte meg ezen oly annyira kielégítő álla­potot, hogy a P ó c s és efféle megkeresztezett idők sürü fátyolt kaptak az idei zár kimutatás állal. Az intézet igazán büszke lehet, mert beter­jesztett évi üzleti mérlegével és forgalmának ki­mutatásával, jelenlegi helyzetével, méltán foglalja el intézeteink között az első helyet. Az ülés lefolyása : S i m o n y i Károly elnök üdvözli a szép számban megjelent tagokat és jelenti, hogy az alapszabályok értelmében 313 részvénynek kell le­téve lenni, hogy a közgyűlés határozatképes le­gyen és mivel tényleg kezeihez 375 darab rész­vény tétetett le az ülést határozatképesnek consta- tálja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Pásztor Bertalan és V é g h Gerö urakat kéri fel. A tárgysorozat első pontja az igazgatóság jelentése, melyet E i s e n m a n n Zsiga intézeti titkár olvasott fel. Tisztelt közgyűlés ! Az elmúlt 1893. év üzleteredményéröl a kő­vetkezőkben van szerencsénk számot adni: Ha visszapillantunk az elmúlt év pénzügyi viszonyaira, mely a pénzkereslet folytonos emel­kedésében nyilvánult — melynek egész Európában természetszerű folyománya a kamatláb emelkedése is volt — megelégedéssel jelenthetjük, kogy előre számot vetve az esetleges bekövetkezhető — és rosszabbra fordulható viszonyokkal — mindent elkövettünk, hogy úgy a betétek visszafizetéseinél, mint az üzleti forgalom emelésénél intézetünk pil­lanatnyi zavarnak sem legyen kitéve, mert dacára, hogy betétünk 21.321 frt 76 kr. emelkedést mu­tat, a pénzkeresletnek csak úgy tudott intézetünk eleget tenni, hogy tárcza váltói egy részét fővá­rosi pénzintézeteknél számitolta le. Összes forgalom 3. 890529 frt 02 kr. volt, forgalom emelkedés 24-1.280 frt 44 kr. — A betett töke állomány — 681. 531 frt 71 kr., mely az 1893. évi betéthez viszonyítva 21. 321 frt 76 kr emelkedést mutat. Jelzálog kölcsönökre kihelyezett töke 391.420 frt 60 kr., melyben ugyancsak 48.209 frt 26 kr. emelkedést értünk el. Váltó kölcsön tőke 384.961 frt 64 kr. Váltó t.árczánk 1187 frt 65 krral kevesbedett úgy a zálogkflcsőnünk is, mely 1338 frt apadást mutat. A jelzálogos kölcsönöknél mint behajthatlan leírásba helyezendő volt 1488 frt 47 kr., melyet tudomásvútd és helybenhagyás végett jelentünk a t. közgyűlésnek, úgy mint azon körülményt, hogy az előző években mint kétes és bírói letétbe helyezett — valamint már leirt követelésekből csak 851 frt 92 kr. térült meg. A 18.699 frt 10 kr. tiszta jövedelem felosz­tását pedig a következőkép ajánljuk: 2500 részvény után minden egyes egész részvény osztalékában fizettessék a 18-ik számú szelvényre 5 frt igy összesen 12.500 frt. — Igazgatósági jutalékban 934 frt 95 kr. 1—. Fel­ügyelő bizottsági jutalékban 187 frt. Tartaléktökéhez, hogy az 10.000 frtra ki­egészíttessék, csatolni ajánlunk 2800 frtot. Jótékony czélra és pedig! az egri önkénytes tűzoltó egyletnek 50 frt, az egri reáliskolának ösztöndíj alapra 100 frt, — az egri alsófokú ipar és kereskedelmi iskolának 25 frt, — Egyesült nöegylet árvaház részére 25 frt, — Erdélyi köz­művelődési egyletnek 25 frt, a milleniumi kiállí­tásra egyszersmindenkorra 50 frt. Jövö évi szám­lára előírni véleményeztetik 2002 frt 15 kr., ösz- szesen ; 18699 frt 10 kr. Ezek után kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy részünkre úgy a felügyelőség, mint a tisztviselöség részére e felmentést megadni méltóztassék. Minthogy végül a mai nappal a három évre szóllott megbízásunk lejárt, ennélfogva megbízatá­sunkat a t. közgyűlés kezeibe visszaadjuk és kér­jük, hogy a bennünk helyezett bizalomért köszö- netünket elfogadni szíveskedjenek. Kelt Egerben, az Egri takarékpénztár mint részvénytársaságnak 1894. évi márczius hó 7-én tartott igazg. ülésében. Tudomásul vétetvén úgy az Igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottság és tisztikarnak a fel­mentvény megadatott. Kanitz Jenő kérdi az elnökséget, hogy Milleniumra megszavazott 50 frtnyi összeg a mil­lenáris kiállítás mely bizottságának adatik? és egyben figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek, hogy az Egerben létező kiállítási helyi iparbizottságnak is tartson fenn valamit az intézet. Az elnök, Dr. Pásztor és P de­re c z k y Gyula felszólalásaik után, a feltüntetett 50 frtnyi adomány a milleniumi pénzintézetek csoport-bizottságának adatik és egyben utasittatik az igazgatóság, hogy ha a helyi iparbizottság ké­relmével az igazgatósághoz fordul, szintén segé­lyezze. Polereczky Gyula indítványozza, hogy a reáliskolának megszavazott 100 frtnyi összeg a pénztárnál mint külön alap legyen kezelve és úgy ennek mint a növekvő tőkének kamata, évenként kiosztassék. Csókás István felszólalása után a 100 frt utáni, kamatot már ez évben is adják ki és pedig minden év junius 20-án az iskola év bezárása előtt. Dr. Pásztor indítványozza, hogy az igaz­gatóság utasitassék egy alapítvány levél elkészíté­sére és az adandó jutalom elbírálásánál a reáliskola igazgatósága legyen illetékes. Elnök jelenti, hogy az igazgatótanács man­dátuma ez évben lejárván, maga és társai nevében leköszön és kéri a közgyűlést, hogy egy szavazat szedő bizottságot válasszon. E bizottságba Horváth József elnöklete alatt Dj. Pásztor Bertalan és K á n i t z Jenő jelöltettek ki. A szavazás megejtetvén megválasztattak : el­nökké Simony i Károly. Választmányi tagokká : Baranyay Ferencz, Braun Károly, C s ó k á a István, Greiner Arnold, H i b a y György, Kanitz Lipót, Komáromy József, M u s z e- n i c s Béla, Mátékovits Mór, Mednyánszky Sándor, Polereczky Gyula, Ringelhann Imre. Elnök a maga és tiszttársai nevében meg­köszöni a bizalmat, indítványozza, hogy az alap­szabályok egy két pontja módositassék, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Dr. Pásztor ajánlja egy rendkívüli köz gyűlés tárgyául hogy a részvényesek, részvényeikre- visszafizetett 40 frtot újólag fizessék be, mit a közgyűlés nőm fogadott el Elnök a részvényesek megjelenését újólag megköszönve, az ülést bezárja. Eugen. A hét Eger, márczius 15 — Söprövéváit ostor — Má-czius 15. - - Liberalizmus Pan oniájs. - Virágvasárnap vagy az élelmes direktor. — Lovagias ember.) — Baj van a szomszédban. Szöknek a pasasé- rok. Megest kilépett egy tag a szerkesztőségből. Nem emlékezett ugyan meg szekérről, kocsisról, és ostorról, mint egyik kollegája, de azért erős a gyanú, hogy öt is ama bizonyos ostor ugratta ki, mert hát szintén féltette a szemét. Nekünk azonban úgy tetszik, hogy az az ostor, tulajdonképen nem. is ostor, hanem — seprő. Az pedig régi mondás »Uj sőprü jól seper.« No csak seperjen. * Szomorúan ünnepeltünk márczius 15-ón. El­vert bennünket a zápor emberül. Az ijedős fehér nép az első villámlásra sikongva futott szét, csak a férfiak maradtak a placzczon, nem törődve égi háborúval- Olykor azért összerezzent a szivünk. Szomorú hírek repültek Kossuthról a levegőben. Aggódva imádkoztunk a legnagyobb magyarért s ha igaz, hogy nekünk külön istenünk van (magyarok istene), úgy meg is hallgatja a sok millió ember buzgó könyörgését. * Egy polgártársunk zászlóbontást rendezett a banketten. Elmondta az uj antisemiták programmját, de mikor látta, hogy senki sem esküszik föl az uj zászlóra, mint kitűnő hadvezér, ügyes fordulattal vezette be zsidó polgártársainkat a »liberalizmus Pannóniájába«. Mikor megkérdeztem, hogy miféle csodabogár az, azt felelte: »Ott van Pesten fájin túrós csuszát lehet kapni benne, máig is fekszi a gyomromat« No! Feleltem rá. »Hát attól beszélt olyan zöldeket«. * Elmúlt virágvasárnapja is. Mind igyekszik föl Budapestre a sok szinész gazdát cserélni. Olyik nyer a cserével, mások meg visszakivánkoznak a régi gazdához. Igazgatónk nem akar megválni társulatától. A tagok bárhogyan is szeretnék el­játszani a »Válás utánt,« nem megy sehogy se. Máskor mosolygó igazgató, most komor, kérlel- hetlen, nem adja ki a gázsijokat, igy nincs úti­költség a szerződéshez. * Szinte jólesik hallani a mai lovagias világban egy-egy hösöcske kaczagtató felsülését. Egy párbajban utazó vidéki vasárnap este erősen kurizált egy kávébázban a kasszir-frajlának, egy helybeli törzsvendégnek pedig épen akkor akadt valami sürgős és igen érdekes mondani valója, ugv, hogy egészen elfoglalta vale a frajlát. Az ekként mellőzött vidéki odaállt,a kisasszonyt lefoglaló Don Juan elé s erősen racscsolva vágta szeme közé ; — Uram! nevezze meg segédeit. — Nem tehetem, mert még nincs önálló üzletem. A fizető pinezér pedig erősen tanúskodik. — Igen is úgy van. Ö még más üzletében varrja a csizmákat. Harsogó kaczaj. Az uracs megszégyenülve hagyta ott a csatatórt s még az éjjeli vonattal elutazott Egerből. * A kik a naptárt nem igen szokták figyelem­mel kisérni, azok is kitalálhatták a múlt napokban hogy itt a nagyhét, jönnek húsvéti szent napok. A képviselőházban ugyanis Szederkényi Nándor beszélt, a mi városunk és a rezidenczia derék képviselője. És ezzel elhangzott az első húsvéti prédi- káczió is. Kok Ö,

Next

/
Thumbnails
Contents