Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-03-13 / 16. szám

2

kai szempontok gyakorolnak s ez a hatás f ez a nyomás okozza azt a bántó gyanúsítást, bosszantó tartózkodást, a mely egy egy helyi érdekű mozgalommal szemben tapasztalható, valahányszor az a mozgalom a má‘ sik táborból indul ki.

Ezt a két tanulságot jó lesz megjegyeznünk a jövőre, hogy ha majd ismét csinálni akarunk valamit, tudjuk, hogy kikre számíthatunk és tudjuk, hogy kikkel kell számolnunk.

Eger, márczius 12.

A verpeléti jegyzöség. Alig üresedett meg a verpeléti jegyzői állás, csakhamar élénk megbeszélés tárgya lett, hogy Szent- líária kisközség, — a melynek jegyzői teendőit a verpeléti jegyző látja el a nélkül, hogy a két község körjegyzőséget képezne, — részt vesz-e a verpeléti jegyzőválasztáson, illetve Szentmaria kisközség képviselőtestülete s elöljárósága íog-e bírni szavazati joggal a verpeléti jegyzőválasztáson ? A „Községi Közlöny“ czimii szaklap újabban e kérdéssel foglalkozván, a következőket mondja:

Ez mindenekelőtt a két község között létrejött megegyezéstől függ. Iyennek hiányában úgy véljük, hogy a kisközség a nagyközség jegyzőválasztásánál részt nein vehet, mert az 1886. XXII. t.-czikk 161. § a szerint a kisközségnek valamely nagyközséggel való szövetkezése mindössze abból áll, hogy a nagyközség — bizonyos ellenszolgáltatás fejében — saját jegyzőjével ellátatja a kisközség jegyzői teendőit. Több jogot ez utón a kisközség rendszerint nem szerez. Ismételjük azonban, hogy a szövetkezés alapjául szolgáló egyezségben a nagyközség a kisközségnek több jogot is engedhet.

A mint azonban értesülünk, Verpelét csupán azon feltétel alatt egyezett bele a csatlakozásba, ha Szent-Mária a jegyzői fizetéshez bizonyos összeggel hozzájárul, de- köztiik semmi egyéb kikötés nem történt. Ennek alapján valószínű, hogy Szent-Mária a választáson nem szayaz.

kötötte neki, hogy a furfangos emberrel szemben, a követelés biztosítására minden lehetőt elkövessen.

Kegyetlen meleg idő volt. Péter urat s a végrehajtót, a szegény viskóban, hét nyolcz, félig felöltöztetett gyermek sírása fogadta, kik, úgy látszik, még a reggelire kapni szokott fekete kenyér után sóvárogtak. A szobában egy kopott nyoszolyán s három darab hátavesz- tett széken kívül semmi. Mit lehet itt lefoglalni?

A mint János gazda az érkezőket megpil- lantá, mindjárt tudta, hányat vert az óra.

Odasiet; a küszöbön megáll, s a nyitott ajtó mögött függő újdonatúj bundáját nyakába akasztva, jó reggelt kíván a tekintetes uraknak.

— Adjon Isten, János gazda. No, tudja-e, hogy mi járatban jöttünk?

Nem biz’ én, mig meg nem mondják a tekintetes urak.

— Hát a miatt a 8 forint miatt jöttünk foglalni, melylyel maga a W. Farkasnak tartozik. Mit jelöl ki a követelés biztosítására?

— Gyermekeimet, uraim.

— No, no, no! csak ne hirtelenkedjék; szép szerével is elvégezzük a dolgot — válaszolt Péter ur ravaszúl a bundára pillantva — Tegye le azt a fene bundát, s üljön ide mellénk.

— Leülni, leülök, tekintetes uraim; de engedjenek meg, ha a bundámat magamon tarVármegyei dolgok.

— A közigazgatási bizottság üléséből. —

Eger, márczius 12.

A vármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, a melyen a következő nevezetesebb ügyek nyertek elintézést :

A közig, bizottság jövő,, havi ülése 1891. april 9-re tűzetett ki.

Ragályos betegségek. A megyei főorvos jelentése folytán a megye alispánja felhivatott, miszerint tekintettel arra, hogy a ragályos megbetegülésekről Eger városában nyilvántartás nem vezettetik, továbbá az 17415/VI.- 11. 1893. számú belügyminiszteri rendelet azon intézkedése, mely szerint a ragályos betegülések esetről esetre a t. főorvosnak illetve a m. alispánjának bejelentendök, sem Eger sem Gyöngyös rendezett tanácsú városok polgármesterei által be nem tartatik, hogy a netalán jövőben előforduló ily szabálytalanságok esetén fegyelmi eljárás súlya alatt kötelezze nevezett városok polgármestereit a közegészségügyi rendeletek szigorú és pontos betartására.

A megye közegészségi viszonyai. A megyei főorvos havi jelentése kellő világításban mutatja be a közegészségi állapotokat. A közegészségügy a vármegye területén Pétervásár kivételével kielégítő volt. Ragályos betegülések közül a kanyaró 19, a diftheritis 17, a vörheny 3, typhus 1, a hökhurut 1 községben lépett fel. A kanyaró järvänyszerü jelleget öltött Hatvan, Csány, Detk, T.-Méra, T.-Bod és Pétervásár községekben, összesen 323 megbetegedés és 15 halálozás fordult elő. Halálozási százalék 4'6°/0. Bodony községben a difteritisz lépett fel szórványosan jan. 5-től febr. 15-ig 11 betegedés, 7 halálozás fordult elő; Egerben 12 betegülés, 5 halálozás történt.

A kórházakat illetőleg az egri irg. rendi fi- kórházban ápolás alá vétetett-173 meghalt 1, elmebeteg ; 25 ápolási napok száma 1262.

Az egri alapitv. női kórházban ápolás alá vétetett 207. elmebeteg, 171. meghalt 6, ápolási napok száma 5369. A gyöngyösi közkórházban ápolás alá vétetett 183, meghalt 5, ápolási napok száma 2804.

Köszönet a tanítóknak. A kir. tan- felügyelő jelentése folytán Ónodyné (Csány) Hammel Irma (Horth) Kis János (Horth) tanítónak iltom; mert a napi munkától igen szennyes a gúnyám.

— Sohse bántsa az magát, János gazda; jól tudjuk mi, hogy a dolgos ember csak vasárnap vált tisztát; de meg különben is oly rettentő a meleg, hogy mi még ebben a pókháló formájú ruhában is majd megsülünk . . .

— Nekem pedig semmi melegem sincs-,

tekintetes uraim

............

— No, János! ha még az életben soha sem hazudott, most az egyszer bizton; akad-e olyan bolond ember a világon, a ki magának elhinné, hogy kánikulában niucs melege a bundában ?

— De uraim — száz szónak is egy a

vége — ha én ilyen tekintetes urakat látok, még kánikulában is fázom...............

* *

*

Péter barátunkat rendkívül bántotta a felsülés s az anüak folyamányaképen gazdája részéröl beállható kegyvesztés. Egész éjjel azon törte a fejét, hogy üsse helyre e csorbát?

— Nos — tisztelt barátom, szól másnap hozzá a princzipális ur, — hogy végezett azzal a furfangos paraszttal?

— Igen jól, ügyvéd ur — addig nyakgattam, mig a8 írt tökét s költséget lefizette, mit ezennel tisztelettel átszármaztatok ............

lelv

e tanítónőknek a nevelés és tanítás körül tapasztalt szorgalmukért a közigazgatási-bizottság elismerését fejezte ki.

A hatvani hidvám. A hatvani vámos- hid díjtételének 25°/0 leszállítása, tekintettel a bevételi összeg (évi 500—550 frt) kedvező arányára ■— elhatároztatott.

A vasgyár építkezése. Az egri első lakatos és lemezáru gyár építkezési ügyében hozott III-adfokú közig, bizottsági határozatot meg - felebbezvén — ezen felebbezés elnöki utón vissza- utasittatott, ezen elnöki határozatot a közig, bizottság feloldván a felebbezésnek a felsőbb fórumhoz leendő felterjesztését elhatározta.

Megyei utak. Élénk vitát keltett a községeken keresztül vonuló m. utak költségeihez a a községeknek mily arányban való hozzájárulása tekintettel arra, hogy határozott javaslat az erre hivatott bizottság által nem terjesztetett be s tekintettel továbbá arra, hogy a bizottságban a járások kellőkép képviselve nem voltak, a bizottság kiegé- gészitése határoztatott el: Samassa János, Babócsay Sándor, Beökönyi Viktor megyebizottsági tagokkal.

Megsemmisített választás. A pé- tervásári izraelita anyakönyv-vezető megválasztása ellen felebbezés adatván be és felebbezésnek hely adatott s a választás megsemmisittetett, mivel az 1885 évi nov. 15-én 1924 számú belügyminiszteri rendelet értelmében, a megválasztottnál szabályszerű képesség hiányzik.

Magániskola. Polacsek Ignácz besenyői lakos magániskolája a közoktatási miniszternek a közig, bizottsághoz intézett leiratával engedélyeztetett.

Márczius í5-díke előtt,

Eger, márczius 12.

Márczius idusának legszebb virága, a nagy eszmék nagy névünnepének előestéjéhez értünk. És mi a teendőnk ez előestén ? Méltóan előkészülni a nagy nemzeti ünnepre.

Elmélkedjünk.

Huszonhét éve múlt, hogy dicső királyunk uralkodása alatt alkotmányunk, szellemünk, erőnk és életképességünk nemcsak hogy fejlődésnek, hanem immár örömmel . és büszkén mondhatjuk : virágzásnak indult. És e lefolyt negyedszázad alkotása, fejlődésünk vívmányai és virágai oly föl- ségesek, oly páratlanok s a — mi fő — magyarok

Eger városa és a magyar irodalom.

Lta s az „Egri általános iparos ifjúság olvasóköre“ 1894. vi márczius hó4-iki estélyén felolvasta : df. Maozki Valér é (Vége.)

Mind e müvek részint az elbeszélő, részint a lantos költői nembe tartoznak. Hát a dráma? a színpad költészete megfeledkezett volna Egerről ? A színpad nem hirdeti minden nemzedékek buzdító példájául Eger hazafias hösiségét ? De igen! A forradalom utáni fiatal költői, nemzedék, az u. n. Petőfi-iskola egyik legkiválóbbjának, a jeles Tóth Kálmánnak, kinek szülő városa: Baja szobrot emel, s ki a hires »Bolond Miska« politikai élczlapjával tette nevét halhatatlanná politikai irodalmi történelmünkben, neki jutott osztályrészül a drámaköltés terén egészitni ki Eger dicsőítését, hogy a költészet egyetlen nemének se hiányozzék fénysugara azon dicskörböl, melyet a magyar irodalom Éger fölött kiárasztott. Egy szép és sikerült történeti népszínművet irt t. i. a nevezett költő »Dobó Kati- cza« czimmel, mely Dobó István idejében az egri várban játszik ép a török-ostrom alatt. Sajnos, hogy Eger városában oly ritkán élvezhetjük e müvet, mely egy egészen sajátságos műfaj a színmüvek terén. Én, mint Eger lelkes fia, ezennel azt merem indítványozni, hogy gyűjtést rendezzünk oly ősz- szeg erejéig, melynek kamata legalább 100 írtra rúgjon, s e kamatot minden évben az Egerben megforduló színtársulatnak kellene adni oly kikötéssel, hogy egyszer játsza el a társulat Tóth Kálmán »Dobó Katiczáját« ingyen az egri nép számára, ügy hiszem, szebb inditványnyal nem vehetek bu-