Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-09 / 15. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi márczius hé 9. 15, szám, Szerkesztőség: Eger, Jókai-utcza 2. szám I. em. Kéziratok hétfőn és csütörtökön d. n. 4 óráig fogad tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz-utcza 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész é r ■ 6 fr*, félévre 3 frt, negyedévre 1 fr 50 kr. Egyesszám ára 10 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. Modern intézmények. — Az egri telefon hálózat. — Eger, márczius 8. A vidéki városok örvendetes versengésben állanak egymással a modern intézmények meghonosítása tekintetében. Különösen a kereskedelmet és ipart fejlesztő intézmények meghonosításával, megalapításával igyekeznek a vidéki városok városi jelleget ölteni. Nagyon természetes hogy, ha a modern intézmények első sorban az ipar és kereskedelem érdekeit istápolják, azért nem kevésbé vannak rendelkezésére a városi élet egyéb főtaktorainak is. Eger város a villamvilágitással egy igen hatalmas lépést tett a modern városok felé. Kétségtelen, hogy a villamvilágitás behozatalának czélját csak látszólag képezi az utczák megvilágítása. Mert ez a megvilágítás is csupán eszköze egy fontosabb czélnak : a város esti életének megélénkít ése. Nem kívánunk most az utóbbival foglalkozni, hanem csak konstatálni kívánjuk, hogy a villamvilágitás behozatalának méltó és elmaradhatatlan párja lesz a városi telefon hálózat kiépítése. Mert örömmel jelenthetjük, hogy az eger- városi távbeszélö-hálózal szintén megvalósítás stádiumában áll. A miniszter kiküldötte Egerben van s gyűjti az előfizetőket. Összesen csupán 35 előfizetőre van szükség s a telefon hálózatot az állam már annyi előfizetővel is felállítja. Nem lehet eleget mondani azokról a megmérhetetlen gazdasági előnyökről, melyek át alán a modern intézmények behozatalával járnak. Már maga egy egy ily modern intézmény nyújtotta városias jelleg elégséges arra, hogy hatalmas lendületet adjon annak a kereskedelmi és ipari forgalomnak, melyre éppen Eger városnak kiválóan szüksége van Annál inkább áll ez a telefon hálózatra, mely mint a leggyorsabb érintkezési eszköz, mindenütt a legrokonszenvesebb fogadtatásban részesült. De Egervárosra nem csupána helyi forgalom és helyi gyors érintkezés tekintetéből fontos a telefonhálózat felállítása. Fontos, kiválóan fontos ez egy más szempontból is. Tudvalevő, hogy az állam már a közel jövőben szándékozik a nagyobb vidéki városokat egymással és a fővárossal ilyen telefonhálózattal összekötni. A vidéki városok helyi telefonhálózatának felállítása ezen országos hálózat czéljának csak eszköze. Az állam meggyőződést kíván szerezni, hogy mely vidéki városok közönségében van meg a kellő érdeklődés a világforgalom e legmodernebb eszköze iránt s azután a nagy országos, sőt világhálózatot ezen érdeklődésből mentendő tapasztalatok alapján kívánja felállítani. Az országos hálózat legkésőbb 1S96- ban már tervszerüleg kiépíttetik. Ez ideig népszerűsíteni kell a vidéki városok helyi hálózatát, mert csak oly vidéki városok lesznek az országos és közvetve a világi forgalomba bevonva, a melyek a helyi telefon hálózatokat már jó eleve népsze* rüsitették s ezek iránt a megérdmlett érdeklődéssel viseltetnek. Örömmel konstatálhatjuk azt is, hogy Eger városban ez érdeklődés eléggé nyilatkozott meg. A minimunként kívánt előfizetők száma már körülbelül meg van. De mivel a minimum még nem igen lesz elégséges arra, hogy nekünk az országos telefonhálózatba bevonásunkat biztosítsa, oda kell hatnunk, hogy az előfizetők száma napról-napra szaporodjék. Ezt kívánja a közös városi érdek, de kívánják a magánérdekek is, mert hiszen magyarázgatnunk sem kell azon czélszerü- ségi és kényelmi szempontokat, a melyek a legmodernbb intézmény felállításával, népszerűsítésével, igénybevételével járnak. Az Egri Újság tárczája Eger városa és a magyar irodalom. Irta s az „Egri általános iparos ifjúság olvasóköre“ 1894_ évi márczius hó 4-iki estélyéit felolvasta : dr. Maczki Valéó — Az „Egri Újság“ eredeti tárczája. — (Vége köv.) Igaz, én gyermekkoromban váltig hallottam erősíteni öreg emberektől, hogy ők ismer- tékRontó Pált, csakhogy az a baj, hogy mindegyik máskép irta le, mindegyik máshol mondotta, hogy lakott: ki a Szálába, ki a Csurgóba, ki a Makiári hóstyára tette lakását. Valószínű, hogy valaha ólt Egerben valami Rontó Pál. Talán Gva- dányi itteni iskolázása alatt; de hogy a néven kívül, melyet a költő egri reminiszeczencziái közül kaphatott elő, minden egyéb is ép úgy igaz volna, amint a költő beszéli, kötve hiszem. Elég annyit megjegyeznünk, hogy Rontó Pált olvasva, széles e hazában emlegetetté lett Eger városa, s igy városunk e dicsőségét azon Gvadányinak köszöni, ki viszont egri benyomásaiból gyúrt e müvének köszöni költöi dicsőségének java részét. Lássuk azonban a Gvadányiék nyomában magas virágzásra emelkedett irodalmunk legnagyobb költőit immár, hogyan foglalkoztatá az ö lantj okát Eger dicsősége ? Nem adom alább a legnagyobbaknál! Ezek közt _ első helyet érdemel pedig a költő-király '■ Vörösmarty Mihály, ki egyik remek höskölteményé- hez tárgyul Eger hősi védelmét választó Dobó alatt. Országszerte sokkal előkelőbb becsben áll e mü, hogysem megszégyenítés nélkül merülhetnék annak bővebb ismertetésébe tisztelt hallgatóim előtt. Elég legyen azon szép sorokat idéznem, melyekben Egert oly röviden, mégis oly találóan festi, a melyek nekem annyira tetszenek! Díszesen áll Eger, a termékeny völgybe kitéve, S várkoszoruzta fejét kisded dombhátra lehajtja. És még azt a két sort, melyben a várfalra . fölhatoló törököket fogadják Dobó hős fiai, a főostrom festésében : Hév vason oly sűrűén pörölyök zuhanása nem indul. Mint itt tarfejeken kopog a buzogánynak ütése! Igazi Vergiliusi hangfestés! Ily ragyogó nyelven s zengő versekben hirdető a nagy Vörösmarty Eger dicsőségét; azonban, fájdalom, el nem hallgathatom azt, hogy az egriek hálátlanok voltak iránta, mert senkinek sem jutott eszébe megköszönni a nagyszerű dicsőítő költeményt. Panaszkodott is egy versében utóbb a költö, hogy Egernek bár megénekelte dicsőségét, de nem ihatott borából. Alig hallotta meg Eger, azonnal iparkodott hálátlanságát lemosni egy hordó igazi egri bikavérrel a bakjából, melyet a neheztelő költö kiengesztelésére menesztett. Ne gondolja azonban senki, hogy a költők mindig csak Dobóról emlegetik városunkat. Az eddig említett költök közül is csak Tinódi és Vörösmarty zengik egyenesen a hőstettet; Balassi azonban az egri katonaélet után rajong, Gvadányi emlékezete pedig Rontó Pál személyében s életviszonyaiban az egri polgári magánélet vonásait tükrözi vissza szivárványos délibábként. Akadt költö utóbb arra is, hogy a vár védelmében hallhatatlanságra érdemesült egri hősnők egyik elődjét énekelje meg E költö Arany János, ki »Egri leánya czimü, egyik legremekebb balladájában, melynek tárgya Dobó idejénél jóval előbb, I. Ulászló király idejében történt, felel meg a tisztnek. A király Budáról a Podó- liába beütött tatárok kiűzésére küldi Jengyei önkénteseit. A lengyel katonák magyar diszkiséreUcl utaznak s Rozgonyi Simon, egri püspök vendégei lesznek útközben. Meghallja ezt egy Telef nevű Kassa táján tanyázó cseh rabló vezér ; fölkerekedilc bandájával, s éjjel négy részen felgyújtva Egert, megrohanja a védtelen várost, s kirabolván, gazdag zsákmánnyal megrakodva eliramodik. A lengyel és magyar vitézek azonban összeszedik magokat, lóra pattanva üldözőbe veszik a rablókat a
