Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-01-25 / 2. szám

7 Ezt tiszta szivböl kívánva üdvözlöm Önöket. Őszintén szölva, sisifusi munkára vállalkoztak, a midőn egy ósdi rendszert megkövült lethargiájá- ból költögetnek, a midőn azon hagyományos »ejh rá érünk arra még« frázisok helyébe tetteket kívánnak, óhajtanak, sürgetnek. Eger boldogulásá­hoz, előmeneteléhez meg vannak a szükséges kel­lékek eszközök, csak a petyhüdt vérkeringést kell felfrissíteni és ezen ténykedésre Önök vannak hi­vatva. Hevesvármegyének székhelye, érseki resi- denczia- és nagyszámú intelligencziaval bir; nagy bankókkal bírnánk, de sajnos a szükségeltető for­galmi eszköz az aprópénz hiányzik, jobban mondva, az éltető elem, az ipar és kereskedelem kevésbé, úgy szólván sehogy sincs kul- t i v á 1 v a. Eger városa szép történeti múlttal bir és fe­lette méltánylandó azon buzgó törekvés, a midőn közlönyükkel az irányadó körök figyelmét sürgetően felhívják azon eszközök erélyes és mulhatlan meg­ragadására, melyekkel a jelenben oly szép jövőnek vethetni meg alapját, mely jelentőségében kevésbé fog majd a dicső múlt mögött állani. Szerencsés gondolat volt az ipar és kereske­delem, ezen fontos tényező részére állandó rovatot nyitni, mert az ilynemű szakszerű fejtegetések nagyon is kívánatosak. Mindezek előre bocsátása után szives felhívá­suknak készséggel eleget teszek és tőlem telhe- töleg én is Írnék valamiről valamit: de úgy va­gyok a czikkirással, mint az egyszeri plébános, ki mivel harangjuk nem lévén, bérmáló püsp"' 4 ter­mészetesen nem fogadhatta kellő harangzúgással és Ö Eminentiája előtt mentegetödzve igv szóllott: »Száz oka van Eminentissime, hogy a harang nem szólt és pedig: az első ok, hogy közönségünknek nincs harangja, a más ............« mire közbe vág a pü spök, úr, »reverendissime«, a többi 99 okra már nem is vagyok kiváncsi« ; száz oka van tehát, hogy egy kevésbbé is tartalmas ezikket ktildhessenek be, az első ok, hogy nem tudok ilyet szerkeszteni! . . . de hát »probatum est« »a ki mer az nyer !» A kultur-államokban a biztosítási intézmény egy kiváló fontosságú nemzetgazdasági tényező, ez elösmert tény és a mely államban minél job­ban ki van fejlődve az ezen intézmény iránti előszeretet, annál fokozottabb ott a kulturális fej­lődés. A biztosítási ügylet egy kölcsönösen megkö­tött szerződés, mely az elemek esélyének víRi mind­untalan kitéve, az egyoldalúságnak ki kell zárva lenni és éppen a nagyközönség saját jól felfogott érdekében kívánatos, hogy szerencsétlenség esetén a biztosítási intézmény jótéteményeiben részesüljön. Hazánkban még mindeddig nem nyilvánult azon bizalom, melyet az ezen biztosító intézetek joggal megkívánhatnak mert tetemesen hozzájárul ezen tényező a haladás fejlesztéséhez, nagyban elő­segíti, egyengeti a boldogulás útját, de mindaddig a hivatott egyének nidolentiája folytán csak ideig- óráig tartó orvosságnak tekinti a nagy közönség ezen nemes intézményt nem pedig szakszerű bizal­mas orvosának, barátjának, ki igen gyakran meg­orvosolja a fájó sebeket, enyhíti a szükséget és megvigasztalja a sorsüldözötteket. Ha az Egri Újság nem idegenkedik a na- gvonsok helyütt idegenkedésre találná biztosítási viszonyok ismertetésétől, e biztosítások minden hozadandó népszerű utasítások és tanácsok közlé­sétől úgy a jövőben gyakrabban felkeresném e ha­sábokat s igyekezném megmagyarázni a talán elfa­jult közönségnek, hogy az okszerű biztosítás legalább is van oly fontos a gazdasági életben mint maga az okszerű gazdálkodás *) Enrikó. Szőlészet. Folyó hó 20-án tartott az egri szőlészeti és kertészeti iskola felügyelő bizottsága Dr. Hubert János ur elnöklete alatt ülést, melyben Engelbrecht Károly ur központi szőlészeti és “borászati főfel­ügyelő mint a földmivelésügyi minister ur megbí­zottja is részt vett. — Tárgya volt Szép Károly eddigi telepi vinezellér áthelyezése iránt beadott kérvénye folytán előállott helyzetnek rendezése. Ezen ülésben úgy per tangentem számolt Braun Károly ur is a múlt évben teljesített telepfelügye- letéröl és vezetéséről, melynek meglepő eredményei tanúságot tesznek fáradhatlan buzgalmáról és kö­telességérzetéről. — Szép Károly kérelme kedve­zően elintéztetvén, el lesz helyezve s ide szintén az államkincstár terhére más vinezellér rendeltetik, * Szivesen látjuk. Szerk. ki köteles lesz kint a telepen lakni és azt Ferk Miklós — itteni szőlészeti és kertészeti tanfo­lyam vezető vezetése alatt kezelni. A felügyeletet és ellenőrzést különösen a költségvetés korlátainak betartása tekintetében a felügyelő bizottság és a ministeri biztos kérésére Braun Károly ismét szives volt elvállalni Különösen hangsulvoztatott, hogy miután most minden hónapban szerencsénk lesz a borászati fő­felügyelőt körünkben üdvözölhetni, ezentúl] a bizottsági ülések kinn a telepen fognak tartatni a — teendők megbeszélése végett. Mivel az uj vinczellérnek is* lakást kell készíteni, némi átalakítások szükségesek a telepiépületben, mi mindössze nem sokat tesz ki, de mégis némileg alterálja a költségvetést, de azért a városra újabb terheket nem ró. Ferk Mik­ós még ezentúl is Egerben köteles lesz az ál- 1 ° landó munkások és az ismétlő iskolások oktatását gyakorlati irányban teljesíteni. Az amerikai szőlőültetvényekről. Hevesmegyé­ben némi tájékozást nyújthat a földmivelésügyi m. k. minisztérium hirdetése a magányosok által ela­dásra bejelentett szölővesszőkészletekröl. Az egész országból bejelentetett: a. alanyfajokból. Riparia sanvage 9,990.500, Ripariaportalis 2,401 000 Riparia tomentosa 81 000, Riparia vegyes 1,700 000, Vitis Solonis 340 000, Vialla 446.800, Vitis rupeslris 165.500 b. közvetlen termőkből : Jaquez 1.323.500, Herbemomt 297.100, York Madeira 622.600, Othello 356.300. tomentosa együtt Ebből esik Hevesmegyei bejelentőkre az az tulajdonképen a Gyöngyösiekre és Egriekre, mint­hogy Hevesmegyében csak is e két községbeliek jelentettek be vesszökészletet : _. . „ (Gyöngyön 37000 sima 145.000 gyökeres R.pana sanvage (EJger 16000 ^ 72.000 „ együtt 53.000 sima 217.000 gyökeres nortalis (Győigy03 50000 sima " portans (Eger 20000 ^ 89.000 együtt 70.000 sima 89 000 gyökeres (Gyöngyös 50000 (Eger — „ 50 000 sima gyökeres vee-ves (Gyö»gyös ” vegye (Eger 5000 „ „ együtt 15 000 sima gyökeres Solonis (Gyöngyös boioms (Eger 36000 26.400 „ együtt 36.000 sima 26.400 gyökeres (Gyöngyös 107.000 30.000 „ (Eger 11.000 5800 „ 118.000 sima 35.800 gyökeres (Gyöngyös 85000 1100.00 „ (Eger IO80OO 45 000 „ 19.300 sima 56.000 gyökeres (Gyöngyös 18.000 „ (Eger 16.000 sima 7000 „ 34 000 sima 7000 gyökeres (Gyöngyös 148.000 sima 35.000 „ (Eger 51.500 „ 27.600 „ együtt 199.600 sima 62.600 gyökeres n, ,, (Gyöngyös 134 000 sima 5000 u (Eger 28.000 „ 15.000 „ együtt 162.000 sima 20.000 gyökeres, E szerint az egész országból bejelentetett amerikai vessző 10,724300 db. és Hevesmegyéböl 1.921300 db. vagyis 17/9 °/0 mintegy 18 %-a az országból bejelentetett készletnek. Gyöngyösről szá­mosán jelentkeztek, mig Egerből a két nyilvános telepen kívül csak Braun Károly, Bucher Gusztáv és Plank Géza urak. Tudtunkkal Gröber ur félmil­Vialla együtt Jaquez együrt Herliemont együtt York Madeira lió vesszővel rendelkezik, de 300.000-et bejelentés nélkül is eladott 1800 írtért, mig Danilovics Pálné ö nagysága szintén legalább 100.000 amerikai vesz- szövel rendelkezik s ö sem jelentett be semmit. Különben adná az ég, hogy végre valahára mind a vessző itthon elkelne. Feltűnő milyen nagy kereslet volt az idén Solonis vessző után. Ha lett volna egy millió mind elkelhetett volna 15 — illetve a gyökeres 30 írtjával is ezre. Mily változás! azelőtt jó termővesszöböl, mit ojtani sem kellett adtak egy kocsira valót 1 írtért, s most egy kis csomóért melyből 100 is megy egy kocsira adnak 5—20 forintot. És mégis mi egrieink oly nehezen készülnek a szőlöültetéshez. Vessző csak elég lenne. Ojtványok is meglehetősen lettek bejelentve s ott 's Heves­megye kiváló helyet foglal el. E tekintetben például szolgálhat Pásztó köz­sége, hol jelentékeny amerikai ültetvények van­nak, de az eladó vessző ottmarad, sőt mé" be is hoznak és ojtanak. Apczon is a készlet ojtás ut­ján még e tavaszon fel lesz dolgozva. Apczi ha­tárban Schönberger birtokos is félmillió alanyvesz- szővel rendelkezik, melyet eddig még mindig ela­dott, mert nincs szüksége rá, miután 16 hold gyönyörű szőlője van szénkéneggel fentartva. Pász­tóit 9 kát. holdas szénkéneggel fenntartott szőlő, Reiner Simon tulajdona. Szeszfőzői tanfolyam. A kassai magy. kir. gazda sági tanintézeten hat hétre terjedő szeszfőzői tanfolyam rendeztetik. E tanfolyam 1894. évi február 1-én veszi kez­detét. Czélja ezen tanfolyamnak mezőgazdasági szeszgyá­rak részére szeszfőzőket gyakorlatilag és elméletileg kiké­pezni. A tanfolyamon részt vehet mindenki, a ki a magyar­nyelvben járatos, irni, olvasni és számolni tud, s ezt bizo­nyítványokkal, esetleg felvételi vizsgával igazolni képes. A tanfolyamra legfeljebb 10 jelentkező vehető fel s így előnyben részesülnek azok, a kik már előzőleg szeszgyár­ban alkalmazva voltak, avagy gépkezelői szakvizsgát tet­tek. A jelentkezők a szeszgyárban előforduló összes mun­kálatokat végezni kötelesek: kötelesek továbbá a szesz- gyártás elméletéből tartott előadásokat szorgalmatosán látogatni, a szeszgyártáshoz szükséges vizsgálati módok elsajátítása végett a laboratóriumi munkálatokban részt,- venni. A tanfolyam befejeztével a jelentkezők gyakorlati és elméleti vizsgát tesznek, a melynek eredményéről a szaktanár és a szeszfőző által aláirt és az igazgató által ellenjegyzett magánjellegű bizonyítványt nyernek. Tandi) és vizsgadij fejében minden jelentkező a beiratás alkalmá­val 22 forintot, a netalán szükséges felvételi vizsgáért pedig 8 forintot tartozik fizetni. A jelentkezők élelmezé­sükről és lakásukról saját maguk tartoznak gondoskodni. Jelentkezéseket 1894. évi január 25-ig elfogad a kassai m. kir. gazdasági tanintézet igazgátosága. — Országos vásár Hevesen. Az e hó 21-én megtartott hevesi vásárra szarvasmarha nagy szám­ban hajtatott. A lóvásáron nyomott hangulat ural­kodott, nemes lovakra vevők csekély számban. Át­lagárak : Magyar hízott ökör 26—28 frtig, magyar hízott tehén 21—24 frtig. beállítani való mustra­ökör 20—23 frtig, magyar fejős-tehén 70—100 frt, tarka fejős-tehén 100—130 frtig. Két darab bonyhádi tehén 175 frtjával kelt el. Az árak nyo- mottságát a budapesti hetivásár árcsökkenése okozta. — Terménypiaczunk január 22-iki hetivásár állag árai: jó minőségű tiszta búza 6.60—6.80. tengeri 4. —4.20. N y i 111 é r. *) Nyilatkozat. Minthogy az akadémiánk kebelében létező „Segély­Eg, let“ megüresedett elnöki tiszte a folyó hó 18-án meg­tartott szerintünk szabálytalan választás alkalmával lett betöltve: ezúttal férfias kötelességünknek tartjuk ki- nyilatKoztatni, hogy a „Segély Egyletében viselt tisztsé­geinkről lemondtunk, a választmányból, illetőleg a „Se­gély Egyletéből kiléptünk. Tesszük pedig ezt mindazért, — mert oly testületnek, melynek elnökét nem a köz- s nem is a mi bizalmunk, hanem alig menthető kortes fogások emeltek az elnöki székre, — tagjai nem lehetünk. S ilye­nek után az egylet jelenlegi elnökét bizalmunkkal egyáltalán nem támogathatjuk ; — a mi pedig a „Segély Egylet“ jövendőbeli működésének erkölcsi és anyagi sikerét illeti, azért garantiát nem vállalunk, — Végül kijelentjük, hogy ezen nyilatkoza­tunkat egyáltalán nem hírlapi polémia felidézésének czél- za a, hanem tisztán igazságérzetünk sugallta. Eger, 1894. Január 20-án. - Boross Gyula, Csopey János, Endrényi Jenő, Galambos Fülöp, Horváth Géza, Hunyor István, Komáromy István, Polereczky Kálmán, Polák Károly Reiner Soma, Halász Alá 'ár, Hámory Zoltán, Huszár János, Csopey Dénes, Somoskeőy Dezső, Csépány Elemér, Kállay Ödön, Kóthy Dezső, Lengyel Iván Mintzér József, Reviczky Rudolf, Szoboszluy Zolfát:, Feny- vessy Endre, Fintha Dezső, Hunvor László, Kőporossy Tivadar, Klein László, Kulin Zoltán, Okolicsányi János, Zarubay István joghallgatók. Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor Kiadó: Lőw Sámuel. Egy fiatal kereskedő-segéd, ki a? egyszerű könyvvitelben is jártas és két tanoncz azonnal felvétetik Löw Sámuel könyvnyomdájában. 664. szám./1894. Árverési, hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a bpesti IY. kér. kir járásbirőság 3690I./1893. számú végzése által Brűl Ignácz és társa bpesti ezég végrehajtató javára özv. Cettler Rudolfné sz. *) Az e rovatban közlőitekért nem gfelel a szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents