Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-12-25 / 97. szám
zottsághoz a mai napig egyetlenegy megrendelés sem érkezett. Hogy ezen a legmagasabb pontig felhajtott negligatiónak mi az oka ? nem tudom, de hogy ez nem fog diceöeégére válni az egri névnek, és hogy ez egyátalán nem magyaros eljárás léizen, annyi bizonyos. Hazafias mozgalmakban Eger városa mindig elől járt; hát a mai nemzedék iparosai, kik városunkban születtek, nem tudnának lelkesülni a nemzeti aspirációkért ? városunk iparosai nem kívánják az egri név dicsőségét egy újabb babérral szaporítani? a magyar nemzet ezeréves fennállásának ünnepségeiből az egri iprrosok nem kívánnak részt? Az egri iparosok az országos kiállításon, melyen hazánk kulturális és gazdasági állapotát kívánjuk a müveit világnak bemutatni, nem akarják képviseltetni magukat ? hogy azon sokféleképpen dédelgetett, és sok ágban dicsőséget szerzett egri névnek, a nemzet ezeréves fennállásának megünneplésekor, a reá kiszabott babérlapot letegye, melyet letenni minden józan polgárnak kötelessége e hazában s szt elmulasztani bűn lenne. Iparos társaim! ezeket az egri iparosokról nem teszem fel, midőn a haza dicsőséges ezeréves fenállásának megünnepléséről, midőn a haza ezeréves munkásságának bemutatásáról van szó, akkor iparosember-ről, kinek szivében magyar vér pezseg, azt feltenni lehetetlen, hogy az ily ügynél negligánciót tanúsítson. A kerületi bizottságnak már egy hozott határozata biztosítja a szegényebb iparosokat, hogy úgy fáradságdij mint térköltség fizetésére nem kötelezettek, mert ezen költségeket részben a helyi bizottságok fogják fedezni, tehát azon több Ízben felhozott anomalia, hogy a tér'dij és fuvardíj sok, nem hozható fel indokul. Az ezredéves kiállításnak nagyrabecsült titkára, a hazai iparosság egyik oszlopos tagja Gelléry Mórnak mondtam el e fent ecsetelt állapotot, ki ezen szavakkal felelt: „A magyar iparos ember akkor fog ily dologhoz, midőn az utolsó perez elérkezett". Ezen iparos nesternak a szavai tudták bennem elfojtani a mai napig az indignácziót, de ma mái midőn a kiküldött bejelentési ivek határideje lejáró félben van, újólag felemelem szavam a nyilvánosság előtt, Eger város helyi bizottágának megválasztott jegyzői tisztemből kifolyólag is. Tisztelt iparos társaim! itt az utolsó óra, fogjatok serényen a munkához, feleljetek meg hazaßui kötelezettségieknek, jelentkezzetek munkáitok bemutatásával, rójjátok le a reátok eső babérlevél letevését, hazánk ezeréves múltjának megünneplésén, egy igaz mogyar iparoshoz méltóan. Kanitz Jenő az ezredéves országos kiállítás egri helyi bizottságának jegyzője. HÍREK. Eger, dec. 24. Az Egri Újság karácsonyfája. Lapunk mai számához mellékeljük karácsonyi ajándékul az Egri üjság karácsonyi mellékletét: »az Egri Újság karácsonyfáját.« Lapunk munkatársainak legelőkelőbbjei írták ez ünnepi számot, melynek tartalma a következő : Csillagh Mór .... Sápadt leányok. Türk Frigyes .... Csillagmesék. Kapácsy Dezső . . . Mérhetettlen a távolság. Kandra Kabos . . . Középkori egyházak az egri várban. Pásztói...........................Jelenés. Erlach Sándor ... A nagytóvölgyi regatta bál. Horváth Cyrill . . . Ifjúkori verseimből. Palócz László . . . Pipáké Bubik József . . . Három fa. Hanák József . . . Légy büszke! Boross Gyula . . . Múlt, jelen, jövő. Bubik József . ... A betlehemes játékok. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Miskovich Flóris egri kir. törvényszéki bírót az itteni törvényszék területére állandó vizsgáló biró helyettesül s Péter Ferenez helyb. törvényszéki aljegyzőt ugyanide kir. tvszéki jegyzővé nevezte ki. — A szegények karácsonya. Az egri gőzmalom a városi szegények részére karácsonyra három zsák lisztet adományozott. — Nagy vadászatok. Múlt számunkban megírtuk, hogy a Károlyi uradalom tisztjei nagy vadászatot (ártották e hó 19 s 20-án, melyen városunk notabilitásai közül is többen részt vették. így: Kállay Zoltán dr. főispán, Chillicit János, pénzügy igazgató, Turcsányi dr. megyei főorvos, Okolicsányi Lajos és Klasánszky László dr. A két nap alatt kerekszámmal másfélszáz darab nyulat lőttek. — A mostani napokban pedig a káptalani tisztek rendeztek nagyobb szabású vadászatot, mely szintén fényesen sikerült. — Műkedvelői előadás. Az egri izr. jótékony nőegylet saját pénztára és az or*z. tanítói árvaalap javára tánczmulatsággal egybekötött szinielő- adást rendez f. hó 29-én az egri izr. hitfelekezeti iskola dísztermében, következő műsorral : 1) A szegények őrangyala. (Alkalmi prológ.) 2) Magyar darabok czimbalmon. 3) A boszorkánymester.. (Vígjáték) 4.) Klaszikus darabok czimbalmon. 5) Amanda vagy Juczi ? Az előadést a Hungária nagy termében tánez követi — Arab herczeg Egerben. Hát bizony vagy százötven esztendővel ezelőtt esett meg e nagy esemény Eger városában. 1742-ben történt, hogy egy igazhivő arab herczeg folyamodott Eger város magisztrátusához, hogy adjon neki kö- nyöradományt a hazautaztatásához. A mull század magistrátusának bölcsessége akkorában nem igen kereste, hogy hogyan szakadt ide az arábiai fenség, hanem talán abbeli örömében, hogy eszerint Arábiába az ut egyenesen Eger városán keresztül vezet,, megszavazott a fenséges urnák egy darab aranyat segély gyanánt. A fenséges herczeg fenséges nyugalommal fogadta el az adományt és fenséges megvetéssel rakta zsebre, miután a pénztárnok előtt sajátkezű fenséges aláírásával nyugtatta az ösz- szeget, Szabó Ignácz bátyánk, a városi irattár rendezése közben ráakadt ezen történeti nevezetességű okiratra s a kaszinóban kibicz- diskurzus közben megmutatta azt Müller Lázár barátunknak, aki arról nevezetes, hogy a legcsendesebb kibicz és a kalábriászban, az utolsó kártya kiadásánál már tudja, hogy melyik játszónak mennyije van. Tehát Lázár barátunk kezébeveszi íz arabs okiralot s azután ekként szólott: — A játékos elbukott kettővel, az az arab herczeg pedig, aki ezt a nyugtát aláírta, nem annyira herczeg és nem annyira arab, mint inkább egy élelmes zsidó és pedig lengyel zsidó volt! Az „arab herczeg“ aláírása ugyanis nem volt egyéb, mint héber betűkkel ez a négy szó : „Vier Gulden zehn Ungriseh.“ A mi már 1742-ben is annyit jelentett, hogy négy forint tiz krujezár. — A betegsegélyző pénztár bajai. A beteg- segélyző pénztárban már hónapok óta zavarok vannak az orvosok miatt. Az egyletnek megválasztott orvosai: Bauer Soma dr. és Kassa Endre dr. Több egyleti tag azt kívánta, hogy harmadik orvos is választassák, minek folytán a választmány ezen harmadik orvosi választás megcj lésére ülést hitt egybe. Az ülésen azonban az történt, hogy nem egy, hanem három orvost választották. Es pedig megválasztották Sehvarcz Dávid, Kassa Endre és Gutfreund Nándor orvosokat. A szabálytalan választást megfelebbezték s a felebbezések megjárták már a belügyminiszter urat is, ahonnan aztán az iratok azzal küldettek le, hogy a városi tanács pótvizsgálatot ejtsen meg. Ez megtörténvén a városi tanács meghozta határozatát, a mely szerint Bauer Soma dr. állásába visszahelyeztetett, a Sehvarcz Dávid megválusztutásu pedig megsetn- misittetett. — A második kamaraestély. A főgymnasium igazgatósága s jeles kamarazene társaságunk e hó 21-én rendezte kamaraestélyeinek másodikét. Az estély ismét szépen sikerült, a válogatott közönség őszinte lelkes tapssal s éljenzéssel jutalmazta a szereplőket. — Első pont a kamarazene társaság pompásan begyakorlott Veith vonós ötöse volt, melynek részei voltak a) Adagio, b) Allegro, c) Adagio, d) Menuetto, e) Finale. Ezután Weber Márton eist. r. fögymn. tanár tartott sok tudásról tanúskodó szabadelőadást, melyben a villám világításról beszélt igen tartalmasán. Előadását különfél« érdekes kísérletek tették élénkebbé, azonban • kísérletek csaknem veszedelmesekké váltak ránézve, a mennyiben a rosszul vezetett villamáram egy ízben csaknem földre sújtotta az előadót. E baleset a közönségben óriási riadalmat s félelmet okozott. Előadásának befejezte után élénken megtapsolták. Végül ismét a kamarazene társaság játszott. Saiat-Saens vonós ötösét adták elő preczize és átérezve. — A legközelebbi estélyek már csak a farsang zajának elmúlta után lesz megtartva a nagyböjtben. — Czigánypárbaj. Balog Gábor és Rácz Guszti czigányprimások tudvalevőleg, olyan jó barátságban élnek együtt, mint például Eötvös Károly és Polonyi Géza. Ennek a jóbaráti viszonynak a hol csak lehet, tanujejelét is adják. Történt, hogy a két jó barát a kaszinó éttermében összeakadt, a hol is aztán Gábor palam et publice kihívta Gusztit ötven magyar nótára. A furcsa párbaj színhelyéül a kaszinó étterme jelöltetett ki. Vasárnap este Gábor csakugyan meg is jelent segédeivel — a bandával — a helyszínén, ahol azonban az ellenfélre hasztalan várakozott. Mit volt mit tennie, megkezdte ö maga a versenyt a egyjolytában száznegyven szebbnél-szebb magyar nótát hűtött, nagy gyönyörűségére a hallgató közönségnek, mely zajosan megtapsolta a derék prímást. A verseny két óra hosszat tartott s a győztes persze Gábor lett, az ellenfél pedig, „mivel a kitűzött időn túl két óra alatt sem jelent meg“ — elmakacsoltatott. — Az iparoskör újéve. Az egri Keresztény Iparjskör saját helyiségében (Panakoszla-ház) könyvtára gyarapítására, 1896. év január hó 1-én szinmü, zene, ének, szavalat és tánczczal egybekötött jótékonyczélu családias társai estélyt rendez, melynek programmja a következő: 1. Mézeshetek után. Szinmü. (Vígjáték egy felvonásban) Gyulai Farkastól. Előadják: Neszvadba Mariska k. a. és Gsoór József. 2. Magyar ábránd, hegedűre zongora kísérettel. Zsadányi Armandtól. Hegedűn játsza: Hirsch Hugó, zongorán kiséri: Izsépy Béla. II. 3. Magyar népdalok Lányi Ernőtől. Énekli: Menner Károly tan. jel. zongorán kíséri: Jósvay Gábor tan. jel. 4. A táblabiró. (HI. IV. ének) Petőfitől. Szavalja: Skultéty Béla. 5. »Euterpe.'“ Modern és kiválóan kedvelt zenemüvek sorozata Bellinitöl. Négy kézre zongorán játszák: Jósvay Gábor tan. j. és Izsépy Béla. — Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók Zander Nándor ezukrászatában és este a pénztárnál. Felülfizetések a jótőkonyczél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Kezdete este 7 és fél órakor, — Tolvajcselédek. A múlt napok egyik sötét éjszakáján Karácsondon Czv. Valesz Ignáczné érzékeny lopást szenvedett és épen a saját cselédeitől. Fehér Mari éjjel, mikor asszonya aludt, behatolt szobájába, kilopta vánkosa alól a kulcsot s a szekrényből nagyobb mennyiségű pénzt ellopott. A vallatásnál kis Mari cselédleányt is megnevezte bűntársául s a motozásnál találtak is még náluk vagy 8 frt készpénzt s egy [csomó ruha s csipke nemüeket, miket már a lopott pénzen vásároltak. — Az uj bank részvényei. A »Hevesmegyei bankrészvénytársaság« részvényei már elkészültek a azokat a részvényesek a bank helyiségében a rendes hivatalos órák alatt átvehetik. A vidékiek részére nevükre szóló részvényeik postán küldetnek szét. — Szökött katona. Már régebben megírtuk lapunkban, hogy Szűcs János gyöngyösi 12-ik ezredbeli közhuszár e hó 2-án éjjel megszökött. A dezentort a napokban Zaránkon elfogták özvegy édes anyjánál s szökésének okául azt mondja, bogy nem akar huszár lenni, hanem gyalogos, Ez is ritkán esik meg, A rendőrség krisztkindlije. Az egri rendőrséget buzgalmának elismerésiül lovag Tóth István karácsonyi ajándékul 7 frt 50 krral lepte meg.
