Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-12-21 / 96. szám
i évfolyam. Eger, 1894, évi deczember hó 21 96. szám. 3zsrksszt6ség: Eger, Jóksi-moza 2 sziiu I. eiu. Kéziratok bétiCn és csütörtökén d. u. 4 óráig tógád tatnak «1, kéziratok new adatnak vissza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz utc:'.a 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész é re 6 frr, félévre 3 frt, negyedévre 1 fr 60 kr. Egye szám ára 6 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. tapasztalunk mindenfelé. Bizony-bizony, ha a budapest-kassai vasúti fővonalat most akarnák épiteni: bizonyosan rém czirkalmaznák azt úgy ki, hogy mi éppen a kör közepére essünk. Kétségtelen, hogy a kassai vasút épitése idején tanusitott makacskodásunknak azóta mindig isszuk a levét s a fővonalból történt kiesésünket most már nem lehet kireperálni, de az elveszett forgalomból visszanyerhetünk annyit, a mennyivel újra kezdhetjük visszahódítani a felföldet. Az eger-nádasdi vasút valósággal áldásszámba jön a munkát vesztett népre. A mátra kincseit nyitja meg e vasút számunkra, azokat a kincseket, melyek évszázadok óta hevernek kiaknázatlanul s a melyek kiaknázásáért a legutóbbi idők nemzedéke olyan nagyon sóvárog. Az első gőzmozdony, mely végig szalad az öreg Mátra völgyein, egy uj korszakot fog hirdetni e vidék történetében. A gőzmozdony első i fütytye fogja felszabadítani azt a ren- I geteg vagyont, melyet az öreg Mátra í gyomra rejt. A jó palóczokra ez a fütyty egy munkás, gyarapodásra bőséges alkalmat szolgáltató aera kezdetét jelenti. Hogy Egervárosra e vasút megépítése milyen rengeteg nyereséget hozand, arról nem lehet eleget beszélni. Bármilyen kisebbszerü vasút kiépítése általános gazdasági fellendülést hoz bármelyik vidéknek is. Ezt a tapasztalat bizonyítja. Ezen általános gazdasági fellendülés az eger- nádasdi vasúttal Egervárosban annál fokozottabban fog jelentkezni, mivel ez a vasútvonal fogja majd valójában megerősíteni azt a találkozási pontot, mely az alföldet a felfölddel közvetlen kapcsolatba hozza és mely Egert természeti fekvésénél fogva is megilleti. Az alföld terményeit Egerbe fogja kicserélni a felföld bánya- és ip ar-termé k ervei. Mi úgy hisszük, hogy az eger- nádasdi vasutat az érdekeltség figyelmébe bőségesen nem is kell ajánlanunk s meg vagyunk róla győződve, hogy az érdekeltség nem fog visszariadni semmiféle áldozatoktól sem, mikor arról van szó, hogy nemcsak nem a saját kárára, de sőt a saját világos érdekében, egyszersmind a köznek is tehet szolgálatot. Bízunk a közönségnek a haladás A mátravidék jövője. — Az eger-nádasdi vasút. — Eger, dec. 20. A legutóbbi időben örvendetes -fellendülést tapasztalunk itthon mindén! téren. A közönség érdeklődése fel van keltve a modern intézmények iránt s általán örvendetesen kezd meggyökeresedni azon meggyőződés, hogy minden áron lépést kell tartani a gyors lépésekkel siető kulturfejlő- déssel. Belátjuk immár, hogy egyes intézmények már lejárták magukat s reorganizáczióra szorulnak; belátjuk, hogy bizonyos makacsul gyökeret veit szokásokhoz nem lehet ragaszkodnunk csupán azért, mert azok már évtizedek óta változást nem szenvedtek s bizonyos intézményeket nem kell jóknak és megváltoztathat- lanoknak tartanunk csupán azért, mért már ősapáink is azzal éltek. Immár megszűnt érv lenni az a komikus mondás, melylyel például a villamos világitást akarták agyon- czáfolni, hogy »ha jó volt a petroleum 20 évig, jó lesz még az további 20 évig is.« Szóval örvendetes haladást s a haladás iránti élénk fogékonyságot Az EGRI ÚJSÁG tárczája. Ezer év mese költése. Az igazi népköltészet legmélységesebb forrósai a mondák és mesék. A vallási, a legfelsőbb lényről való fogalmak, a nép érzelem* és gondo- lrtvilágának első megnyilatkozásai, a történelmi emlékek első nyomai ezekben a mondákban és mesékben vannak lerakva és megörökítve. Az életmódiak, társadalmi szokásoknak és az ezekben nyilatkozó különleges nemzeti ízlésnek első csiráit pedig ezeken a meséken ás mondákon kívül más kutrokben hiába keressük. Az úgynevezett írott kútfők már tisztultabb, magasabb műveltséget tárnak elénk, mikor már az illető népfaj jóval túl vti bölcső-korán. Ezek a szájról-szájra, nemzeti Iptgyomápykéi.t átszármazott költészeti emlékek az illető népfajnak igasi dajka-dalai. Ezek a.mesék és mondák tehát a nemzeti közművelődés történelmének legelső nyomai, a melyek visszavezetnek bennünket jóval messzebb, azon túl,, ahol a történetírás fonala megszakad. A mesarköltészetet ennél fogva két szempontból kell felfognunk, egyrészt mint kezdetleges költészeti termékeket, a nemzeti költészet legprimitívebb alkotássit, a melyekben a képzelem játszsza a főszerepet és zabolátlan tarkaságban jelentkezik; más részről pedig mint a nemzeti történelem kútfőit, a melyekben a nemzeti hagyományok, történelmi tények többnyire a csodás dolgok vegyüle- tében jtt-oít felesi!támlának, mint az aranypor a fövenyben. Az ujabbkori történetírók különösen nagy buzgalommal és bámulatos sikerrel tanulmányozzák ezeknek a csodás történelmi mondáknak igaz jelentőségét. A világhódító római uralom és Rómának, az örök városnak megalapítóiról szóló mondák, a Romulus és Remus, a farkas anya stb. meséknek helyes értelmezése egész irodalmat teremtett Németországban, melyben századunk legkiválóbb tudósai mérték össze éles elméjöket. Mindez elég érthetően igazolja az úgynevezett történelmi mnndáknak és meséknek fontosságát a történelem-irodalomra nézve. De nem lehet tagadni a többi fajta népmondáknak és meséknek jelentőségét sem, melyek a tisztultabb ízlés, országszerte divő szokások jelentőségére és eredetére nézve nyújtanak felvilágosítást. Különösen azok a népmondák és népmesék bírnak nálunk jelentőséggel, amelyek a családalapításra, a házasságkötésre, a családi életre; a szülők és gyermekek közötti viszonyra vonatkoznak és pedig szerencsénkre ezekben a mesékben és mondákban bővelkedünk is. Látjuk az ifjú férfi küzdelmét, többször ember feletti vállalkozásait, mig kedvesének, többnyire a nagy szépségű király-leánynak kezét megnyeri. Látjuk a leány hűségét a maga szűzi tisztaságában a legragyogóbb női erénynyé magasztosulva, midőn még a hét fejű sárkánnyal és a leggonoszabb, mostoha ármánykodásaival, pokoli terveivel szemben is daczol. Látjuk az önfeláldozó jó testvért és minden lópten-nyomon az igazság, becsületesség diadalát és a gonosz szándék, a bűnös törekvések bukását. Mind ez kétség kívül felemelőleg hat minden kedélyre. Innét van az a régi közmondás, hogy a meséket és mondákat a gyermek megérti a felnőtt ember okul rajtok és az öreg gyönyörködik bennök. Ezek azok a költészeti termékek, a melyeket mindenki, bármily műveltségű, bármily korú, bármily rangú, legyen az illető bármily élet- állásban, megért és élvezni tud. A gyermek első szellemi tápláléka, melyen az értelem és kedély- világának szervei kezdenek izmosodni, kifejlődni, mert ezek a mondák és mesék foglalkoztatják összes szellemi tehetségeinket. Meghatják a kedélyt. Örömre, lelkesedésre gyújtják vagy könyüt fakasztanak szemünkben és részvétet, bánatot szivünkben a sorsüldözött iránt. Foglalkoztatják az emlékező tehetséget a szövevényes mesék különösen pedig a történelmi mondacsoportok; táplálják a képzelmet és felkeltik az értelmet, az ítéletet, a megfontolást. Ennél fogva épen ezek a nemzeti mesék és mondák legalkalmasabbak arra, hogy gyermekeink ártatlan, hamisitatlan tiszta leikébe átvigyük a nemzeti érzést, a nemzeti ízlést és a nemzeti hagyományok iránti szeretetet, hajlandóságot és lelkesülést, mert mindezeknek közös többese lesz majdan az erős férfi-kedélyben a nemzeti érzés és az önfeláldozó hazaszeretet, mivel ezeket a legszentebb érzelmeket nem lehet Am átültetni a szivekbe, mint már kifejlődött erős fákat, hanem bizony először melegágyat kell készíteni a szívben, azután ezeknek az érzelmeknek csiráit, palántáit kell abba beültetni és gondos kezekkel tovább ápolni. Épen azért különös hazafiui öröm és lelkesedés fogott ni, midőn az Athenaeum irodalmi és könyvnyomda részvénytársaság kiadásában megindult Benedek Elek kiváló magyaros érzésű és ízlésű Írónk »Magyar Mese- és Mondavilág« czimü öt
