Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-11-30 / 90. szám

Ez nem lehet. Ez nem igaz. Egernek kell emléket állítania Dobó István részére, ezzel tartozik a hős kapitány emlékének s a kegyeletnek. És — hisszük, — hogy fog is állítani. A megye előreláthatólag nem fog, 5000 írtból, mely rendelkezésére áll, különben sem teheti, de azok a ko­moly, megfontolt szavak, melyeket komoly férfiak mondottak el e tárgy­ban, szóval a társaságokban s Írásban a helyi sajtó hasábjain, mind-mind arról tanúskodnak, hogy Eger társa­dalma nem zárkózik el ridegen a Dobó-szobor eszméjétől, csak a mó­dokat keresi, melyekkel egy Dobóhoz és Egerhez méltó emléket állíthasson fel a nagy egri hős tiszteletére. Épen ezért most, a jelen alkalom­mal, midőn másodszor emeljük fel szavunkat a Dobószobor érdekében, nem tartjuk szükségesnek Dobó Ist­ván, Egervár hős kapitányának érde­meit magasztalni, hogy a felidézett csillámok hatása alatt propagandát csináljunk az eszmének, hanem egye­nesen Eger intelligens társadalmához fordulunk és kérdjük, kell-e ott mó­dokról s eszközökről gondolkodni, a hol Kapácsy Dezső, a magyar gyűjtő- király lakik s a hol olyan tüzlelkü férfiak vannak rendelkezésünkre, mint Zalár József, Maczki Valér dr., Csillagh Mór dr., Horváth Cyrill dr. és száz és száz más? Ha ezek a lánglelkü fér­fiak összeállnak és Eger társadalma megbízza őket azzal, hogy »Dobó-szo- bor-bizottság< -gá alakulva gyűjtést kezdje­nek a szoborra, mily hamar összegyűlne az a nehány ezer forint a gazdagok forintjai s a szegények krajczárjai- ból! . . . Ezt tegye meg Eger társadalma: — Akkor, Isten neki, ha már meg kell lenni I . . . Igaz, hallottad, hogy a doktor vőlegény; egy olyan nyárspolgár leányt vesz el, mint ő maga. Ha meggondolom, hogy te ezt a doktort nekem szántad, brr I borsódzik a puszta gondolattól is a hátami Nekem ö »höchst auti« volt. Minő ru­házkodás I Minő modor 1 Valóságos medve 1 Modern leány ilyen emberbe nem szerethet. Egyszer egy társaságban voltam vele, folyt a sampusz bőven és ö istenigazában berúgott. Hogy nézett akkor ki! Csüngött a haja, bajusza és oly hülye kifejezés volt az aiczán, és akker én elgondoltam, hogy ezt az embert nekem meg kellene csókolnom. Oly rémület fogott el erre a gondolatra, hogy majd elfutottam. Persze, papa erre azt mondja: Igen képzett, derék ember. Nagy Isten 1 Mintha ez elég volna az üdvösséghez 1 Azt hiszem, egy kicsit szeretni is kellene ezt a bölcseség kövét. A napokban levétettem magam. Mái újra! Kiáltasz fel. Tudod, én szeretem az izgalmakat, ha nincsen, úgy mesterségesen csinálom azt. Mi­lyen kellemes izgatottság az, egy hétig arra gon­dolni : vájjon hogy fogok kinézni ? Most változa­tosság okáért háttal vétettem le magam. Családom azt mondja, ez a lehető legelőnyösebb rám n-'zve. Persze, ők bosszantani akarnak, de tulajdonkép igazuk van. Én tudom, hogy nem vagyok szép. De nem is képzeled, minő passzió az, elhalászni a leg szebb leányok udvarlóit. És még eddig majdnem mindig sikerült. Kivetem a hálót, krik ! meghúzom a zsinórt és ott ericzkél a pompás nagy Stock­fisch. Akkor hagyom egy kicsit vergődni, azután rendezzen gyűjtést és emeljen emlé­ket Dobónak! De ne hallgasson az álaposto­lokra, a kik vizet prédikálnak és maguknak bort kívánnak, a kiknek sok a Dobó szobrára fordítandó ne­hány ezer forint, mert — mint mond­ják — szegények vagyunk, de ha ezt a nehány ezer forintot nem Dobó emlékére, hanem mint ők ajánlják gróf Eszterházy egri püspök emlékére szentelnénk, a kinek emlékét külön­ben nagy müve, a monumentális lyczeum au nélkül is mindennél job­ban hirdeti; vagy elpocsékolnánk egy ezidőszerint teljesen fölösleges monográfia megiratására (Vagy talán Szederkényi monográfiája már nem elég jó?) vagy létesítenénk rajta, ta­lán a gazdag egri érsek és fökádtalan igénybevétele nélkül — egy kizáró­lag felekezeti érdekeket szolgáló rom. kath. egyetemet, vagy ha átalakítanánk az egri érseki könyvtárt közkönyvtárrá, akkor ez a nehány ezer forint tő­lünk, szegényektől, mindjárt nem lenne sok. Szobrot Dobónak! Ez legyen most a jelszó s kezdjük meg a gyűjtést. A szobor ugyan igy, gyűjtés utján szedve össze reá a költséget, nem lesz, nem lehet kész a milleniumra, de ez nem is szükséges feltét­lenül. Maga az a tény, hogy Eger város szobrot akar állítani és a gyűjtést reá meg­kezdette, már eléggé kifejezi azt a nemes eszmét, a mit köbevésve hirdetni akar és fog, ha későbben is. Ha a »Dobó-szobor-bizottság« megalakul, és megkezdi működését, úgy Egerváros s a megye polgárainak filléreiből pár év alatt felépül Dobó István szobra, mely nem csak hogy legszebb dísze leend Hevesmegye szék­beeresztem a vízbe, akkor ez azt hiszi, hogy sza­bad és elkezdene jobbra-balra úszkálni. Hohó, urfiieskám! Megálljunk csak egy kicsit 1 Még mu­latni akarok. És meghúzom újra a zsineget és újra itt vergődik az én halacskám. És ez igy tart, mig meg nem unom a játékot. Látom, már haragszol rám te vén nagymama, amiért igy beszélek. De hidd el, mások is igy tesznek, csak az a különbség köztünk, hogy én nyíltan kimondom és őszintén mutatom magam, ők titkolják és komolyan űzik a dolgot,, mert férjre vadásznak. Kérdem már most, melyik a tisztességesebb. Én ha meguntam az én áldozata­imat, hagyom futni, ők gúzsba kötik és egyes börtönre ítélik — életfogytiglan. Na de most isten veled, már várnak Alacs- nál. Ott van Pista is. Én belépek, ö felugrik, erő­sen megszorítja a kezemet és mélyen szemembe néz. Én egyet »vágok« a szememmel és viszonzom a szorítást. Ö ezalatt ezeket gondolja ? Nyakig va­gyok az adósággal; ez a kis lány jó parthie; ö ki fog rántani. Én meg kedvesen mosolyogva igy elmélke­dem : milyen szép nyakkendője van, bizonyosan hitelre hozatta. Na — de sietek. Pá ! Viszontlátásra ! Cypra. helyének, hanem mig egyrészről fen­nen hirdeti a múlt idők nagyságát, másrészt az unokák hálás kegyeletét fogja tolmácsolni az utókornak. Jánusz. Eger, nov. 29. Ülésező bizottságok. Egervávos vá­rosház építési bizottsága holnap, e hő 30 án délelőtt fél 12 órakor, a villamvilágitási bizottság szintén hatnap d. u. 4 órakor, az építkezési szakosztály pedig szombaton, deczetnber 1-én d. u 3 órakor ülést tart a város közházának nagytermébe i. Három városi tisztviselő fegyelmi ügye. — A közkutak. — Eger, nov. 29. A város külső negyedeiben épített 19 közkút tárgyában Nagy Bernát városi képvi­selő annak idején feljelentést tett Morvay János városi tanácsos, Szrogh István városi mérnök, Petravich Ferencz gazdasági felügyelő ellen az okból, hogy a kutakat a vállalko­zótól, átvették, daczára annak, hogy azok a terv és költségvetésnek nem feleltek meg. A feljelentésnek fegyelmi eljárás lett a következménye, melyben aztán az alispán a következő határozatot hozta: 2J.225/a. 94, — Egerváros képviselőtestü­lete folyó év május 29. 4058. sz. a. kelt határozattal Morvay János városi tanácsos, Szrogh István vá­rosi mérnök és Pelravich Ferencz városi gazda­sági tanácsos ellen a közkutak felállítása körül követett eljárás miatt fegyelmi eljárást rendelt el s az ügyet hozzám tette át. — Ezen fegyelmi ügyben, a vizsgálat befejezte után a következőleg határoztam : Morvay János városi tanácsost, Szrogh István városi mérnököt és Petravich Ferencz városi gaz­dasági felügyelőt hivatali kötelességük hanyag tel­jesítése által elkövetett s az 1886. XXII. tcz. 90. §-nak a.) pontjába ütköző fegyelmi vétségben el­marasztalom és Morvay János városi tanácsost, úgy Petravich Ferencz városi gazdasági felügyelőt dor­gálással, Szrogh István városi mérnököt pedig 15 irt pénzbírsággal büntetem, köteles lóvén utóbbi a községi jegyzői nyugdij-alapot illető pénzbírságot 15 nap, — különbeni végrehajtás terhe alatt, a megyei pénztárba befizetni. Ezenfelül nevezetteknek Eger várossal szem­ben 468 frt 65 kr. erejéig az egyetemleges kár­térítési felelősséget megállapítom. — Eger, 1894. november 16-án Zalár, alispán. HÍREK. Eger, november 29. Advent. A keresztény világ egyik legfőbb ünnepének az örök Ige, az Istenfia megtestesülésének, szü­letésének és a földön megjelenésének emlék ün­nepe : a szent karácsony ünnepkörének első nap­jához értünk, mely az advent első vasárnapjával veszi kezdetét. Deczember 2-án, vasárnap reggel, .a kereaz tény templomok harangjai már az Ur születés napjának, a karácsony ünnepének közeledtére figyelmeztetik a hívők sokaságát s felhívják ma­gasztos ércznyelvükkel a nagy naphoz méltó elő­készületre * kereszténységet. És ez az előkészület négy hétig tart. Négy vasárnapon át hirdeti az egyház az ur eljövetelé­nek ideiét, négy hétig van szent várakozásban a

Next

/
Thumbnails
Contents