Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-11-27 / 89. szám

— Ellopott ruhakészlet. Saárról je­lentik lapunknak, hogy ott a múlt hét egyik éjjelén Szabó János ottani lakóházának szalma tetőzetét közvetlen az eresz felett, ismeretlen tettesek kibontó'ták és a padlás­ról mintegy 26 frt értékű fehérneműt el­loptak. A lopás oly időben történt, mikor sem a gazda, sem pedig a házinépe nem voltak odahaza. — A diphteritis, mely szórványeaan az egéiz vidékén fellépett, erősen szűnik s újabban nem fordult elő csak két eset, egy Egerben és 1 De- ménden. — Kaszárnyatüz Gyöngyösön. Gyöngyösön az uj lovassági laktanya legénységi pavilonjában tegnap, 25-én ismeretlen okból tűz keletkezett, mely nagy riadalmat okozott úgy a katonaság, mint a polgárság közt. A tűz okának kiderítésére sürgősen intézkedtek. — Az uj városház alapjai részben már elkészültek. A 82,000 frtos uj épület alap-munkálatai azonban az idén még sem készülhetnek el véglegesen, mert Buzáth Lajos gyógyszerész gyógyszertári helyisége — melyet a tulajdonos csak 1895. márczius l-ére köteles elhelyezni onnan — megaka­dályozza az egyfolytában való építkezést, amenynyiben a régi épületet nem lehet addig lebontani. Pedig ez igen kívánatos lenne, mert az alap-munkálatok toldozása-foldozása sohasem válik előnyére az újépületnek, fő­kép pedig az oly drága, 82,000 frtos épü­letnek, mint a minő az egri uj városház lesz r—- A repülő sörös pohár. Schvarcz Bernát átányi vendéglőjében a múlt vasárnap délelőtt egy Mérten Ádám s egy Fuder István nevű odavaló ember mulatott együtt. Kis idő múlva a két mulató szóvltába elegyedett egymással, a minek az lett a következménye, hogy Fuder István indnla tosan {ellökte Mérten poharát s azután hatalmasan pofon vágta Mérten Adámot. Mérten Ádám e csattanós „argumentumra“ azzal felelt, hogy felkapta sörőspoharát és azt oly erővel vágta Fuder István fejéhez, hogy darabokra tört és az éles üvegdarabok súlyos sérüléseket ejtettek Fuder István fején — A tanító párbaja. E cím alat már több­ször foglalkoztunk a Fehér—Gallovich affairral, melyet most tárgyalt le az egri kir. törvényszék s Fehért 2 napi, Gallovichot pedig 8 napi államfogházra Ítélte. — Jótékonycélu táncmulatság. Az egri ál­landó műkedvelő társaság által folyó évi december hó 9-én rendezendő táncmulatságra már a meghivók szétküldettek; akik tehát tévedésből nem kaptak, de arra reflektálnak, szíveskedjenek aziránt Borsodi Ignácz vagy Schvarc Jenő urakhoz fordulni. Általában a rendezőség tőle telhetőleg mindent elkövet a mulatság sikere érdekében. — Mint érte­sülünk, többek között arról is gondoskodik, hogy a hölgyek csinos kis tánczrendeket kapjanak. Úgy a városban, mint a vidéken a mulatság iránt nagy az érdeklődés s re­méljük, hogy e mulatság egyike lesz az idén rendezendő legsikerültebb tánczmulatsá- goknak. — Iliz. Füzes-Abonyhan e hó 22-én Reiner Samu buzakereskedő raktára leégett. A kár igen jelentékeny. Biztosítva volt. — A lefülelt nászvendéfl. Gencsy Elemér puszta-kócsi tanyáján — mint a T. K.-ben olvassuk — férjhez ment egy odavaló eselédleáuy. A lakodalmas vendégek közt volt egy egyeki legény is, valami Pásztor István nevű, a kinek nem volt elég a lakodalmas ház vendégszeretete, hanem emléket is akart magával vinni Puszta-Kócsról Egyekre. Az éj leple alatt feltörte tehát az uraság dohánypajtáját s már épen nehány kilogramm kiválasztott jó szüzdohányt akart összepakolni, mikor meglepték a kerülők és bekísérték a tisza­füredi kir. járásbírósághoz. — Veszett ebmarás. Nagy rémületet keltett a napokban Pásztón egy veszett, kutya, mely vá­ros szerte széltibcn futkosott az útczákon Egy 5 éves kis fiút, Szabó Mátyást, meg is mart kit azon­nal felszálitották a budapesti Pasteur-gyógyinté- zetbe. — Kiszenvedett Rófusz Ferencz felnémeti földműves, a kit csütörtökön dé­lután az aréna előtt elgázolt Bárány János kocsis kocsija, pénteken iszonyú kinok kö­zött meghalt az iralmasok kórházában. (x) Érdekes. Lapunk mai számában közöljük Heckscher József hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető czég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. MULATSÁGOK. A Katalin bál. Szeretném, ha toliamat most hirtelené- ben csodás ihlettel szállná meg valamelyik nagy hatalmasság onnan felülről, hogy a tárgyhoz méltóan tudnék írni Eger városá­nak ősidőktől fogva legkedélyesebb mulat­ságáról a Katalin bálról. * Délután haza mégy hivatalodból, út­közben megvásárolod a fehér keztyűt, nyakkendőt, inggombot. Otthon lehe- veredsz az ottománra, elszívsz egy czigaret- táts affektálod önmagad előtt a blazirtat ; hej, pedig milyen izgatott, türelmetlen vagy. Ép­pen olyan, mint az a herczig kis baba, kit most öltöztet 12 varrónő s kit ma este mu­tatnak be először a világnak. Tettetett egy­kedvűséggel megvacsorálsz, frakkba, klakkba, lakkba bújsz, felrántod kalucsnidat s meg­indulsz a kaszinó felé a locs-pocsos aszfal­ton. Ember emlékezet óta mindig sár volt Katalin bálra. A garderóbban megkapod numerusodat s a pénztárnál előzékenyen egy fehér szekfűt tűznek melledre s bemégy a terembe. A csillárok kristályain megtörő ezer gyertyafény, a balzsamos levegő, a nagy te­rem vedlett falainak ízléses dekorácziója egy pillanatra arra kényszerítenek, hogy áhítat­tal vegyes néma bámulással adózz az előt­ted elterülő kedves képnek. Azután belljebb lépsz s egy kedves szép asszony előtt talá­lod magad, kit néma főhajtással üdvözölsz s ki a legnyájasabb mosolyával fogadja kö­szöntésedet. Tudd meg, ez: ő. O, a kinek érdeme e mai estély, a ki annyi tapintattal párosult ügyességgel s ügybuzgósággal ren­dezte e bált: az elnöknő. Kezdődik a táncz. A katona-zenekar rázendíti az első valzert. A zene lüktető ütemei a tánczoló párok látása téged is be­lesodornak a tánczba s tánczolsz, tánczolsz, mig a gallérodból csak akkora száraz folt marad, mint egy régi négykrajcáros tizedré- szének a huszada. Aztán jön az I. négyes. Elmulasztottad előre biztosítani magad tánczosnóról, igy hát petrezselymet árulsz, mert annyi a táncos, hogy átlag minden hölgyre tizenkettő jut. Node nem baj. Legalább összeírod ezalatt a jelenvolt szépek névsorát, mely a következő : Leányok: Baloghy Bella, . Borhy Ilona, Czakó Mariska, Deésy Elza, Éliássv Anna, Erdélyi Gizella, Gebhardt Lala, Gedeon Alice, Hutter Ilona, Imre Leona, Kolossy Ilonka, Kormos Irén (Kápolna), Kovács Etuska, Köllner Ilona, König Ilonka (Kisasz- szonytér), Palátsik Ilona és Irma, Weidl Hedvig. Asszonyok: Akantisz Jusztinné, Babies Béláné, Baloghyné, Borhy Ádámné, Éliássy Ferenczné, Gebhardtné, Hausznerné, Hutter Károlyné, Imre Miklósné, dr. Kállay Zoltánná, Kolossy Gusztávné, Kovács Kálmánné, Köllner Lőrinczné, König Józsefné (Kisasz- szonytér), Majoros Sándorné, Mansbarth Károlyné, Nánássy Ernőné, Palátsik Ferdi- nándné, Sinkovich Imréné, Ury Józsefné, Weidl Hedvigné. Mikor a névsort összeírtad, vitatkozni kezdesz a többi lapok báli referenseivel, hogy 24, vagy 25 pár tánczolta-e a négyest s végül kisül, hogy 26 pár. Igaz, hogy kicsiny de elszánt, lelkes kis csapat, a melyik kihúzza az éjt reggeli 6 óráig. (S úgy is történt.) A vita kiterjedt a toilettekre is, me­lyeket azonban én elvből nem irok le rész­letesen. Nem értek hozzá. Csak annyit ta­pasztaltam, hogy a rózsa szín dominált s a fehér. Elvétve lehetett látni kék s piros ru­hát is. Hanem annyi bizonyos, hogy mind­mind nagyon Ízléses és a mi fő — egyszerű volt. Úgy néztek ki azok a kedves leányfe­jek azok közül a puffadt ujjak közül, mint megannyi szárnyas angyal, a kik csak azért jöttek közénk a földre, hogy elszéditsék a fejünket s ismét vissza szálljanak a menyekbe. Hanem hogy igazi Katalin bál volt, azt Gábor mutatta meg legjobban. Egész éjjel azt húzta: »Hallod-e te Katika?« ugv látszik a bállal együtt névnapot is akart ünnepelni. Hanem én ugyan hatalmasan neki me­legettem a referádának. Most látom csak, hogy már több mint egy egész hasáb, pedig a szerkesztő úr különbeni végrehajtás terhe alatt erősen meghagyta, hogy ne írjak töb­bet egy fél hasábnál. Másra is kell a hely. Könnyű neki. Ő nem tánczolt, de bezzeg nehéz nekem. Még most is a fülembe cseng «Hallod-e te Katika ?« S nekem le kell ten­nem a tollat s hozzá fognom a hírek írásá­hoz. Pedig, higyjék el, olyan unalmas va­lami az. Mindig az az egyformaság: gyil­kosság, rablás, birkalopás, veszett ebmarás, tűz, stb. Dehát hiába — nagy ur az a »muszáj.« Isten velünk tehát és gyöngyhar­mat és a Divat Bazár, a nők munkaköre! A viszontlátásra! „A törvény nevében lövök!“ — A lefegyverzett pénzügyőrök. — (Két nyilatkoiat.) Eger, november 26. Az Egri Újság november 9.-én megjelent 84. számában kimerítő részletességgel foglal­koztunk azzal a széleskörben feltűnést keltő esettel, melynek előidézője két hevesi pénzügyőr volt Reiner Kálmán regale-bérlő korcsma-helyi­ségében Tarna-Eörsön. Az eset különben rövi­den a következő volt: E hó 3-án két becsipett pénzügyőr ál­lított be Reiner Kálmánhoz Hevesről, ég felszó­lították, hogy a dohányelárásitási engedélyért járó 7 frt. tartozását azonnal fizesse le, mert kölönben elveszik tőlo az italmérési engedélyét Reitier Kálmán a felszólításra elmondotta, hogy neki már huzamosabb idő óta nincsen dohány elárusitási engedélye, mert azt még Atkáron, a hol azelőtt lakott megvonták tőle a gyöngyösi pénzügyőrök. A hevesi pénzügyőri fövigyázó azonban, kit Hegyessy Lászlónak hívnak, ennek daczára még tovább is megmaradt követelése mellett a midőn azt Reiner kereken megtagadta,

Next

/
Thumbnails
Contents