Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-11-20 / 87. szám

mosni, azt állitván ugyanis hogy ő Fekete Imre éjjeli őrt, mikor az éjjeli támadásról értesült és a községházához ment, a községházában mély álomba merülve találta. Ez azonban csakhamar valótlannak bizonyult, mert kisült, hogy a biró ur azon az estén sem a tett elkövetése előtt, sem pedig utána nem volt a községházán.

Az eset már fel van jelentve az egri kir. törvényszéknél és — mint halljuk — a vizsgálat már meg is indult.

SZÍNÉSZET.

(7. Eleven ördög.)

Úgy látszik, csütörtökön volt a színészekre a krizis. Ezen a napon volt először meglehetős közönség a színházban, bárha még mindig nem annyi, a mennyit Egertől várni lehetne. Deréki és Konti „Eleven ördögét“ adták szerencsés szereposztással. Pajor Emilia, Yicomt Letorieres enni való eleven ördög volt s nem csak énekével, de játékával is hódított. Guthi Sarolta első fellépésével megnyerte a közönséget. Kedves, csinos alak s mint Gre- vinné valósággal felvillanyozta a közönséget s a „Nézd a kis bohót“ kupiéit ötször is meg- ujrázták. Az első fellépés sikere teljes volt. Hajdúné Hermina szerepében jól játszott és szépen énekelt. Igen kellemes hangja van s azt érvényesíteni is tudja. A íérfi szereplők közül Moóry tetszett a berúgott Desperieres ügyesen alakított, szerepében. Jók voltak még Hidassy, a kis Takács Mariska és Mátray.

(8 Lilli.)

Szombaton színre került Henuequin és Miland operettje „Lilli és a szerelmes tüzér- trombitás" melynek zenéjét Hervée irta Az előadás nem tartozott a legsikerültebbek közé s a közönség is mindvégig tartózkodó, hideg volt s csakis Pajor Emíliával szemben engedett néha közönyéből.

(9 A csikós.)

Vasárnap Szigligeti „Csikósát“ adták Örvendünk, hogy a szombati előadással ellentétben, erről az «ströl csak elismerőleg szólhatunk. Mindenik szereplő jól fogta fel szerepét, azt átérezte s tanulmányozta is. E tekintetben Koncz János, ez a fiatal, nagyjövöjü népszínmű énekes járt elől. Andrist, a csikós bojtárt igazán művészileg adta s a mellett igen szépen énekelt. Énekszámait többször megujrázták. Méltó partnerje volt Pajor Emilia (Rózsi), közönségünknek eme béczézett kedvencze, kit ez estén sem késtek tetszésnyilvánításaikká! kitüntetni. — Tősgyökeres csikóst mutatott be Márton szerepében Mátray. — Bihary, mint Bencze, igen jó intrikusnak bizonyult. Szőke, Kis János szintén nagyban járultak hozzá az est sikeréhez. Köztetszésben részesüli a három részeg asszony korcsmái jelenése is — Hajdú társulata igen jó erőkkel bir a népszínműre s reméljük, hogy többször is lesz még alkalmunk a maihoz hasonló jó előadásokban gyönyörködnünk.

Törvénykezés.

Eger, november 19.

A lövöldöző csősz.

Egy öreg, összetöpörödött, százesztendős paraszt állott ma az egri kir. törvényszék előtt. Szándékos emberölés kísérletével volt vádolva. Az eset a következő:

Tavaly, szeptember 13-án két fiatal suhanc, Török János és Juhász Gábor (13 éves) lovakat vittek ki legelni a nagy-rhédei határba. A gyerekek szabadjára bocsátották a lovat és játszani kezdettek. A játékba belemélyedtek s nem vették észre, hogy a jószágok már a tilosba is átléptek,

Herczeg György, ki tehetetlen vénsége daczára is mezei kerülő volt, edavánszorgo t a lovakhoz s kötőfékszáron fogva kezdte vezeuii a falu felé.

A gyerekek észrevették a dolgot, odafutottak s az egyikök, Juhász Gábor, kavicscsal megdobálta a lovakat, mire azok szétfutottak. Az öreg erre dühbe jött, lekapta válláról rozoga elültöltő puskáját a 8—10 lépésnyi távolból rálőtt a gyerekre.

A lövés után Juhász Gábor véres homlokkal rogyott a földre. Társa nyomban befutott a faluba, ki láván a sebesült szüleit azok tüstént kimosták a vértől patakzó sebe*, orvosi látleletet vétettek föl és megindították az öreg ellen a törvényszék előtt a büntető eljárást.

Szerencse, hogy rendkívül gyenge volt a töltés ős hogy az egész lövésből csak egy szem sörét érte a fiú homlokát Az is oly szerencsésen, iiogy nem derékszög alatt ütődött a koponyaesontba, mi azonnali halált idé/e't volna elő, hanem csak ferde irányban hatol, a bőr alá és csak „cseszte“ a homlokát.

A törvényszék, tekintetbe ve vén a vádlott igen magas korát, gjengo értelmi erejét s több más enyhítő mellék körülményt, Herczeg Györgyöt 14 napi szabadság és 1 évi hivatal vesztésre Ítélte. Az Ítéletben a vádlott megnyugodott.

KÖZOKTATÁSÜGY.

Eger, nov. 19.

Kemény Ferencz, az egri m. kir. állami reáliskola igazgatója Ö Felségének nov. 1-én Gödöllőn kelt. elhatározása alapján, a vallás- és közokt. miniszter által igazgatói ezim- és jellegének megtartásával a budapesti VI. kér. állami reáliskolához rendes tanári minőségben áthelyeztetett.

OLVASÓASZTAL.

A búza ára. Bernát István, a Hazánk főszerkesztője egy csinos kiállítású 42 oldalra terjedő közgazdasági tanulmányt adott ki, melynek czime: A búza ára, az árcsökkenés igazi oka, az orvoslás módja. Az érdekes, vonzó nyelven megirt közgazdasági tanulmány eredetileg a Hazánk f. évi november 10.-iki számában jelent meg s tarlalma, teljes ellentétbe helyezkedve a magyar gazdaközönség eddigi felfogásával, nem a túltermelésben keresi és találja az okát annak, hogy a gabonaár folytonosén csökken, hanem a gabonatőzsdék úgynevezett határidőüzleteiben s épen ezért irtóháborut indít a határ dőüzletek ellen, melyek a mezőgazdaság fejlődését, a közjóiét felvirágoztatását már o érájában megölik. A figyelemre méltó tanu'mány Ara 30 kr. Kapható Kilián András egyetemi könyvárusnál, Budapesten.

»Az 1848—49-iki Szabadságharc története« czimü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 24.-ik füzet, melyben Gracza György az alvidéki harezokat: Fehértemplom harmadik ostromát, továbbá a perlas7.i rácz-tábor hősies bevételét mondja el számos uj adat felhasználásával. E füzet egykorú képei is igen szépek. Különösen érdekes az 1849-ben Magyarországon forgalomban levő orosz rubelek hü reprodukciója. A füzet képei különben ezek : Jelenet Fehértemplom harmadik ostromából (egykorú rajz) 1848 -iki osztrák bankó. Gábor Áron ágyugyára Eredetije az 1848|49.-iki ereklye múzeumban. I. Miklós orosz czár 1848-iki kép. Pas- kievich Iván herczeg az orosz hadak fővezére. — Eredetije a bécsi levéltárban. Rudiger Feodor gróf, orosz tábornok. Eredetije a bécsi levéltárban. Ludors Sándor gróf, orosz tábornok. A bécsi udv. levéltárból. Bebentoff herczeg a kozák ezred parancsnoka. Eredetije a bécsi udv. levéltárban. 1849-ben Magyarországon forgalomban levő orosz pénzek és orosz érdemrend. Az ereklye múzeumban őrzött, eredetiek után. Részlet Periasz osrto- mábóí. (Egykorú kép) Udvari futár Jellasicsnál.

Az értékpapírokba való tőkebefektetés ma már nálunk is általánosan szokássá vált és ezen a réven szaporodnak azon sajtótermékek is. a melyek az értékpapírokkal és a tőzsdével foglalkoznak. A mig azonban ezek legtöbbje obseurus tözsdeirodák által kiadott selejtes nyomtatványok, addig a „Pénzügyi Hírlap“ czimü havonkint 2—5- szor megjelenő pénzügyi és sorsolási köz'öny, a melyet Lendvay Sándor, a pénzügyi irodalom terén közel két évtized óta működő ismert fővárosi hirlapiró szerkeszt, a hivatásos sajtó követelményeinek megfelelő és annak teljes magaslatán álló hírlap, a mely alaposan tájékoztat az értékpapir- piacz összes viszonyairól. Sorsolási része a le tökéletesebb, a mit e nemben nyújthatni és e részével megbízhatósága illetékesen is el van ismerve. Azoknak tehát, a kik értékpapírokká! és sorsjegyekkel bírnak, nem ajánlhatunk jobb lapot a »Pénzügyi Hirlap«-nál, a melyet még bámulatos olcsósága is kitüntet, mert előfizetési ára egész évre csak egy forint. A kik egy forintot a kiadó- hivatalba (Budapest, V., Dorottya uteza 1. sz. békáidénak, azok a »Pénzügyi Hírlap« 1885. végei bkrmentve megküldetik.

„A magyar nemzet története. ‘ S/.alay József kiváló munkájából ma jeleni meg a második füzet, melynek úgy szövegéről, mint képeiről elismeréssel kell nyilatkoznunk. — A szerző előbb a rómaiak harcsait a germánokka: tárgyalja azután áttér a hunok betörésére ás Atilla törté; * tére, végül a hatodik fejezetben ama germán népekről szól, melyek hazánkban a hunok eliizetése után uralkodtak. — A szöveget ugyanaz az élénk világos előadás jellemzi, a melyet már volt alkalmunk kiemelni, és a források felhasználása tekintetében is a legnagyobb lelkiismeretességet kell konstatálnunk. A képek egytöl-egyig rendkívül érdekesek és van köztük sok olyan is, a mely nálunk Magyarországon még sohasem volt reprodukálva. — A 4 fejezetben a Oolumna Antoninak egy érdekes dombormüvét találjuk, mely a rómaiak kivonulását Carnutumból tárgyalja; Traján oszlopáról igen szépen van reprodukálva a szarmát lovasok csapalja, távolabb egy h irczot látunk római dr és germánok közt, majd a »germánok legyőzetését,« továbbá Marcus Aureliusnak azt a gyönyörű lovas szobrát, melynek eredetije a római Capitóliumon áll. A Columna Antoninak még nehány részletét is bemutatja a szerző, hogy azután a kővetkező fejezetben a hazánkban talált hun eredetű tárgyakat ismertesse meg velünk. -- A Nagy Szent- Miklósi leletet Aetius római vezér képmása kövti, mely egy monzai diptychonról van lemásolva; majd Atilla történetének művészi ábrázolásai közt be van mutatva Knackfuss egy szép rajza : »Követek tisztelgése Atilla nejénél«, valamint Naue : At- tilla halála czimü képe. A füzet utolsó fejezete gót képeket tartalmaz, melyek a vatikáni múzeumban őrzött sarkofágról vannak lemásolva, végre nópvándorlási ékszerek vannak bemutatva két szép táblázatban. — Azt hisszük, maga e rövid tartalmú ismertetés is elegendő arra, hogy bárkit is meggyőzzön a Szalay-féle munka nagy értékéről. Csak még arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy e munka nem tudósok, hanem a müveit nagy közönség számára készült. Nem is egy évtized, hanem alig két esztendő fog kelleni befejezéséhez, úgy hogy az egész mü 1896 idején kapható lesz. Ez is nagy előnye a könyvnek, melyet ismételve melegen ajánlunk. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetési ára 1/i évre (6 füzet) 1 frt 80 kr. xji évre (12 füzet) 2 frt 40 kr. Egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr Az előfizetési összeg legczélszerübben Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) kiadóhivatalának Andrássy-út 21. sz. a küldendő be. A füzetek bérmentve küldetnek.

»Szeretet« lesz a czime annak az ünnepi kötetnek, melyet a »Jókai« Magyar Nők Lapja ez. illustris hetilap k; szkindli gyanánt nyújt előfize- töinek. Ez a nagy elterjedtségnek örvendő hetilap minden számában vonzó s a szivet-lelket nemesit > közleményeké! h a az előfizetők gyönyörködtetésére. E meiieti. a legolcsóbb (negyedévre 1 frt 75 kr.) a világirodalomban. A »Jókai«, »Magyar Nők Lapja« szerkesztői, Beksics Gusztávné és Keleti Ö. Lajos újabban Salamon Ella tragédiájának megírására kétszáz koronás pályadijat tűztek ki s az érdekes verseny kellemes összhangzásban van. A »Jókai«, »Magyar Nők Lapja« a legszebb és legolcsóbb hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VII. Sip-utcza 4.

Iparosok Olvasótára. Mártonffy Márton, az ipariskolák országos felügyeletével megbízott kir. tanfelügyelő szerkesztésében az év végével füzetes vállalat indul meg, mely azon fontos czél megva- lós'tására létesül, hogy iparos-ifjúságunknak módot nyújtsunk egyrészt a hiányzó, de elkerülhetlenül szükséges ismeretek megszerezhetésére, másrészt a pályájukon szükséges hasznos tudnivalók kibővítésére. Ezen vállalatban megjelenendő olvasmányok akként lesznek szerkesztve, hogy egyrészt a szakirányú tanoncziskolákban segédköfi \ ül használtassanak másrészt az iskolát vég etf, de szakirányú oktatásban nem részesült iparos-segédeknek önképzésökre eszközül szolgáljanak. E mellett a tanulni vágyó mesterek is haszonnal forgathatják ezen olvasmányokat mert azokból egyrészt a saját javokra okulást, másrészt eszközt nyernek arra hogy segédeiket és tanonczaikat iparágukban helyesen képezhessék Az »Iparosok olvasótára« foglalkozni kiván az ipari élet minden ágával, a gyár ipar.al úgy, mint a kézműiparral; és mig egyrészről népszerű modorban tárgyalni fogja mindazt, a mire az iparos-osztálynak művelődési szempontból szüksége van; másrészről szintén népszerű modorban megírva, a szakképzés terjesztése czéljából, tárgyalni fogja az ipar-technikai kérdéseket; de a