Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-11-09 / 84. szám

fordítana a nevelés morális törvényei­nek megtartására, a jellemképzésre, a .kedély nemesítésére és a gyakorlati élet tanulmányozásából szerzett ta­pasztalatoknak a tanításban, szakok­tatásban való érvényesítésére. Eger, nov. 8. A közigazgatási bizottság ülése He­vesmegye közigazgatási bizottsága hétfőn, e hó 12-én Kállay Zoltán ar. főispán el nöklete alatt ülést tart a megye székházá­nak nagytermében. Uj megyebizottsági tagok. Egerváros II. választókerülete kedden, e hó 6-án, a vá­ros közháza nagytermében megejtett válasz­táson Plank Kálmán városi pénztárost, Tiszafüred községe pedig szintén e hó 6-án Török Alajos volt járásbirót választotta meg az ezidőszerint üresedésben volt me­gy ebizottsági tagsági helyekre A miileniumi bizottság ülése. Heves­megye milleniumi bizottsága e hó 13.-án Zalár József alispán elnöklete alatt ülést tart a megye .székházának kistermében, mely alkalommal a megye közgyűlésének határozata folytán megfogja jelölni azt a kiválóbb történelmi eseményt vagy alakot, üiely a millenium alkalmából a megye ré­széről képzömüvészetileg megörökitendő lesz; továbbá tárgyalni fogja Eger és Gyöngyös városok helyi bizottságának a megyei ipa­rosok részére kért segélyezés tárgyában benyújtott kérvényét és egyúttal megjelöli a forrást, melyből a milleniumi kiadások fedezhetők lesznek. A törvény nevében lövök!“ — 'A lefegyverzett pénzügyőrök. — (Saját tudósítónktól.) Tarrta-Eörs, nov. 5.- ' Felette érdekes kis epizódról ad hirt • tarna-eörsi levelezőnk, mely f. hó 3-án dé- ben játszódott le Reiner Kálmán ottani re­gál ebé fi ő korcsmahelyiségében. ' Régebben, mikor Reiner Kálmán még . Atkáron lakott — írja levelezőnk — egy ízben lakást változtatott, de mivel czukor-, kor íiyilt ki csak a szemem, de már későn volt. Otthagyott Dorka. Elment Berkes Miskához, a lány­kori szeretőjéhez, a kivel asszony korában is ösze- szürte a levet a hátam megett. Nem bírtam elvi­selni ezt a szégyent, borzasztó dolog gyütt az eszembe. Rálestem az asszonyra, mikor kiment a Sárkányhegyre galyért. Utána lopakodtam s ak­kor — akkor utóljára megöleltem s hogy a sze­retője ne. ölelhesse többet, belefojtottam a czudar lelkit, aztán bevittem a hajlás aljában a barlangba, ráfordítottam a követ s otthagytam. . . . v. Itt elfúlt a vén Márton, befordult a falnak s keservesen nyögött. * . * * Sorra búcsút járt őrök jó éjszakát mondani az öreghez az egész falu. Mindenki szentül hitte, hogy Mártont az éjszaka a felesége, Dorka, magá­hoz * hívja a másvilágra. Csak Mézes Pesu nem hitte a dolgot. Nem azért volt huszár Gyöngyösön, hogy minden mesét elhigyjen. Majd megmutatja ő az igazságot. Tudja ö, hogy a vén Márton még tavaly is felkutyagolt a Sárkányhegyre, hogy megnézze a kincset, ami­vel az éjszaka is álmodott. Nemhiába tette azt az öreg, van annak magához való esze. Abban a bar­langban van a kincs, ott a hajlás oldalában, csak a vérfüvet kell hozzá megt'lálni. italmérési és dohány-elárusitási engedélye is volt, az egri pénzügyigazgatóságtól enge­délyt kért arra nézve, hogy ezen üzlet ágakat az uj lakásban is folytathassa. Azonban bé­lyege nem lévén, a kérvényhez egy forin­tot mellékelt, a mi1 valószínűleg a kérvény- nyel együtt elkallódott, mert a bejelentés egész a mai napig nem vétetett tudomásul. Az átköltözköjdés természetesen tudo­mására jutott a gyöngyösi magy. kir. pénz­ügyőri szakasz fővigyázójának, Borsosnak is, a ki három egymásután következő héten ki-ki látogatott Atkáira Reinerhoz, annál is inkább, mert sem ő, sem pedig Reiner sem­miféle értesítést nem kapott Egerből a do­hány elárusitási engedélyre vonatkozólag. Borsos tehát a harmadik hét végén egysze­rűen beszüntette Reiner dohányelárusitását. Reiner Kálmán nem sokára ez eset után Tarna-Eörse költözött és átvette az it­teni regálebérletet. Történt, hogy e hó 3-án két hatalma­san berúgott pénzügyőr állított be hozzá Hevesről és felszólították, hogy a dohány­engedélyért járó 7 frt bérlet összeget azon­nal fizesse le, ‘ mert különben elveszik az italmérési engedélyét. Reiner egy ideig, szabódott s váltig bizonyítgatta, hogy ő nem tartozik semmi­vel, mivel dohány-elárusitási engedélyét még Atkáron elvették ‘tőle, de mikor látta, hogy a két részeg pénzügyőrrel nem boldogul, határozottan kijelentette, hogy sem 7 irtot nem fog fizetni, sgm pedig ital mérési enge­délyét nem adja oda nekik, hanem ha tet­szik, vegyék jegyzőkönyvbe nyilatkozatát, s ő azt szívesen aláfogja Írni. Azután jó aka- ratulag figyelmeztette a fővigyázót, hogy fe­küdjék le s ha majd kialudta magát, akkor fog vele beszélni. Azonban a fővigyázó, kit Hegyesynek hívnak, sehogysem akart tágí­tani, hanem erővel elakarta venni az ital­mérési engedélyt Ekkor Reiner levette a korcsma faláról az ott kifüggesztett ifnlmé- rési engedélyt és (bevitte a kármentőbe, mit látva Hegyesy, ytánna akart menni a regá- lebérlőnek, de. ez az ajtóban útját állta. A felvigyázó erre dühbe jött, felfogta fegyve­rét s azt Reiner ellepek szegezve, keresz- tüllövéssef fenyegette az esetre, ha tüstént át néni adja neki, 'az italmérési engedélyt’ Reiner aznnban i}em vesztette el lélekjelen­létét, hanem egy ’hirtelen mozdulattal kicsa­varta ellenfele kezéből a fegyvert. Ebben a pilanatban előlépett a másik pénzügyőr is és arczához emelte fegyverét, mondván : '— A törvény nevében lövök! . . Azonban erre már nem volt ideje, me A Reiner két jól megtermett fia csakhamar lefegyyerezte őt is. A pénzügyőr mikor a Elment Mézes Pesu. Éjfélkor odaöntött a gyalog-keresztutra, a Sárkányhegy oldalában egy fa­zék puhárafőtt lencsét, háromszor, behunyt szem­mel safkonfordult rajta s ment a kincsért. Ott volt a barlang. A szél besüvöltött., a mire belülről tompa, dörgő hangok rémes zúgás­sal feleltek. Mézes Pesu bement. Ni, ott fehérük valami, az ott a kincs. Hoz­zányúl a Pesu. Jéghideg, nedves tapintású csont­váz zördül meg a keze alatt ... Brrr!. . Fut haza, le a meredek lejtön. a falu bálor legénye Pesu. Utána a csontváz, vagy csak neki úgy rémlik. Eléri a falut. Még egy mécs pislog. Az a Márton háza. Lihegve fut oda, nyomán a kisértet. Belöki az ajtót. Rámered Márton üveges szeme. — Vén Márton . . . Egy csontváz jön a Sárkányhegyröl . . . — Sárkányhegy ?! . . . Csontváz?! . . Jaj . . itt van . ! ! Dorka ... ne bánts még ... ne bánts még . . . Egyet sóhajtott Márton s többé nem bántotta őt e kirértet. . . fegyverét elvették, sapka nélkül, hajadon fővel kifutott az utczárá, mig Hegyesy fővi­gyázó a kardját, majd a bajonetjét akarta használni, de ezeket is csakhamar elszedték tőle. Mikor a pénzügyőrök igy teljesen ár­talmatlanná lettek téve, kissé alábbhagytak követeléseikkel és könyörgésre fogták a dolgot, hogy ismét birtokába jussanak fegy­vereinek, de Reiner Kálmán kijelentette, hogy azokat ő maga, személyesen szándéko­zik bevinni Hevesre, a pénzügyőri szakaszhoz. Csak nagyspkára, mikor a tarna-eörsi községi jegyző is közbelépett, sikerült rá­bírni Rémért arra, hogy a fegyvereket adja ki, azon kikötéssel, hogy az esetről hivata­los jegyzőkönyv fog felvétetni és az fel fog terjesztetni a felsőbb pénzügyőri hatósághoz. 51 1 R E K. Eger, november 8. — Kinevezés. Drasköczy István egri kir. törvényszéki jegyző a gyöngyösi kir. járásbírósághoz albínóvá nevezlelelt ki. — Botrányos utak. Villamvilágilánunk hál Istennek van, de ugylátszik, hogy a fényesség több helyütt csak arra való, hogy az ulczák piszkát s rondaságát helyezze nagyobb világításba. Az ut- c/.áink egyátalán nem valami jókarban vannak, de egynémelyike meg épen skaudalózus állapotban van. így a Király-utczán meg a Vörösmarty-utezán de­rékig gázolhatni a sárban! Pedig ezek az utczák éppen igy saras, nedves őszi időben vannak leg­inkább igénybovéve, mert tudvalevőleg, ezek az ut- ezák vezetnek — a temetőbe. Hasonlőképen gya­lázatos állapotban van a Koronáló! a fürdőkig ve­zető ut. Ezeket az utczákat most legjobban s leg- ezóíszerübben iehelne kiépíteni. A baklai ország­utat épen most veszik rendes formába, amennyi­ben kétoldalt kiárkolják. Az árkolásból temérdek alapkő került ki, moly anyag puhaságánál fogva egyébre mint útalapra amúgy sem alkalmazható. A megyének közelben útépítkezése nincsen, tehát ezen anypgot r.em értékesítheti. Czélszerü lenne tehál, ha a város a megyétől elkérné ezeket a köveket s a feiHemlitelt utczákat tehát olcsón és czéiszerüen kiépíttetné. — Segély az idegenbe. Kilenczvenegy raező- lárkányi munkás már régebben jó reményekkel el­telve ment Mármaros megyébe kubikolni. Ott azonban ez idő szerint maguk a megyebeliek sem tudnak megélni s igy a mi magyarjaink munka nélkül maradva oly kétségbeejtő nyomorba jutot­tak, hogy sem pénzük sem kenyerük nincs. Mármaros megye alispánja tehát átirt Hevesmegye alispánjához, hogy segítse onnan haza a munkásokat s Zalár József alispán azonnal 180 frtot küldött nekik a nyomor csillapítására és útiköltségre. — A vécsi jeyyzőség. Stephan Lajos vécsi jegyzőnek verpeléti jegyzővé történt megválasztása következtében megüresedett jegyzői állásra az egri járás főszolgabírója Főkövy Sándort nevezte ki helyettesül. — Katonai felülvizsgálat. A legkö zelebbi katonai felülvizsgálat e hó 12.-én (hétfőn) délelőtt 9 órakor fog megtartatni a megye székhazában. — Vakmerő csalás. A f. hó 4-én tartott hatvani országos vásár alkalmával — mint lapunknak írják — két herédi (Nógrádmegye) lókupecz vakmerő módon akarta megkáro­sítani Darabos István nagy-rhédei földmivest, aki a vásáron egy lovat adott el az egyik­nek 45 írtért. Gutfreund Károly ugyanis, a ki a lovat megvette, 5 frt foglalót adott Darabosnak, később azután kifizette a még hátralevő 40 frtot is két tanú jelenlétében, kik közül az egyik Farkas József jász-apáthii, a másik pedig Stekler József lierédi lókupecz volt. Azonban a tanuk jelenlétében csupa apró ezüstpénzben olvasatlanul átadott 40 frt nem volf több 30 írtnál s midőn Darabos a hiányzó 10 frtot kérte Gutfréundtól, ez adott is még egy frtot, de többet nem akart adni, hanem eltávozott. Ekkor Stekler József, a másik herédi lókupecz azt az ajánlatot tette Darabosnak, hogy ha ad neki 5 frtot, ő kieszközli társától a még hiányzó 9 forint megadását. Darabos azonban e zsaroló aján­latot visszautasítva, a hatvani járásbírósághoz fordult oltalomért. Stekler tagadja, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents