Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-11-06 / 83. szám
Majd Nagy János énekelt népdalokat és pedig oly ügyességgel, a milyent naturalistától alig vártunk. ~ A negyedik számot Dely László szavalata képezte, a ki Zalár »Dobó és az egri nők« czimü költeményét szavalta el hévvel és természetesen. Végül Balogh játszott operett darabokat. A műsor után táncz volt, mely a késő éjszakába nyúlt. Az utoSsó riport. — Búcsú a Gólyától. — Kétségbe esetten rohanok be a szerkesztőségbe. — Nincs hir, uraim, az Istenért, nincs hír ! Szánakozó és bosza kodé tekintettel találkozom minden felöl. A főmunkatárs felugrik és haját tépi. — Szerezzen valahonnan a föld alól is, mart nekem sincs — Országot egy hírért, Felsenstein úr, ordítom oda a faktor füleibe. A szedő gyerekek ijedten dugják össze borzas fejüket. El: zánt, nyomdafest ékes arczu- kon meglátszik a külön órától s az éjjeli laptól való félelem. — Kisasszony, csináljon szenzátiót, vagy botrányt, vagy bármi mást, hadd legyen hírünk, szólok a csinos berakó leányhoz. Az apprehendálva és mosolyogva húzódik az ablak mélyedésbe s lenézi a világot s az aszfalton járókat. Az egyik szedő gyereknek végtére eszméje támad. (Ritka dolog.) — Tessék kinézni az ablakon, itt a Gólya előtt mindig történik valami. Az eszme tetszett. Oda mentem az ablakhoz a kisasszony mellé s néztem — abba a két ablakba, a melyik ott csillogott a fölött a aissé merész hajlású orr fölött. — Igaza van magának, Miska mondok a szedő gyereknek, itt mindig történik valami, csakhogy hiába, az nem újságba való. . — Csak tessék türelmesen várni, mondja ő, majd lesz itt mindjárt olyan is. S azzal újból neki feküdt annak a rózsás női kacsőkból kikerült tárczának, a mit éppen ma dolgoztam át_tizenkettedszer, hogy közölhető legyen. Még tiz sort sem szedhetett, mikor rém- séges lárma, kiabálás ütötte meg füleim dobjait. A Miska gyerek diadalmas arczczal rohan nekünk, vagyis az ablaknak: „Ügy>e mondtam.“ Csak ugyan egy paraszt szekér az Uj-Vi- lág útczából lövet, (ott van a neologok t* m- ploma, azért hívják igy) hirtelen kanyarodott a Káptalan útczára s úgy felborult, hogy még ;i 'gebék is szivhatóan rázfák segélyért az ég télé patkótlan lábaikat. Nosza, odafut az egész nyomda az ablakhoz. A faktor peisze legmélyebben hajolt ki s leesett az orráról a czvikker, ki az utczára. Egy falusi csirkés anyóka jó szivüségböl lehajolt utána, hajlás közben azonban kifordult, a háti kosarából a csirke állomány, valahogyan szgt szakadt a lábukra kötött rongy s azzal a hápy csirke, anyi felé futott. Utána az egész utcza. Mindenki beállott csirkefogónak. Tér mészetesen khausz lett olyan, a milyen csak a világ teremtése előtt lehetett a sötétben. Mindenki kaczagott és futkosott, csak a Miska szedő gyerek állt rendületlenül s diadalmasan mondta: — Ugy-e mondtam. Igazán nagyszerű Soha sepi hittem, hogy ilyen könnyen riporthoz jussak, még csak Róza kisasszonynak sem kellett föláldozni magát a lap érdekei s intencziói miatt És nekünk ettől a pompás hír forrástól, a Gólyától, már 1 olnap válnunk kell. Hiába kértemLőw urat a k iadóthogymaradjunkitt inkább fizetés emelést sem kérek, de Ő áll szilárdan, mint Sión hegye s azt mondja, hogy már nem lehet, mert az uj, Mecset, utczai kvártélyért az előleget lefizette s inkább a csonka mecset dűljön össze, mint az elöpénz elveszszeu. így hát elzengem búcsú dalom Tompával együtt a Gólyához s hurczolkodunk, — mecset utcza vár s t itt maradsz, jó Gólya madár. Milyen volt a tar* a ' irisztus?*) Bodonyról azt tartja a közmondás, hogy van ott minden, még bodonyi gyerek is. Ebbe a Mátra megetti p luc falucskába még olyannyira kevéssé hatolt be a civilizáció, hogy mikor a parócasszony bement a fiával, Bevaval Egerbe, hát hogy a ke- i nyeret magába ne egyék, vettek hozzá zsemlyét. Ezekkel esett meg az is, hogy bementek Pétervá- sárára, aztán bekiáltottak egy uriház ablakán : — Madarat vegyenek! — Hát aztán minő madara van ? — Hát mókus ! Ebben a fa’uban terjedt el a hir, hogy az erdőben tarka kirisztus van. Nosza, az egész talu nekizudult az erdőnek, de csak nem tudták megfogni. A biró aztán fogta a mogyorópálcát, rendet parancsolt a frekvenciában ; rendszeres ha tóvadászatot tartottak a tarka kirisztusra. Szélűben elfogták az erdőt, megkopogtatták minden fa derekát. Egyszerre eztán elkiáltja magát egy siheder: — Ott repül la, a tarka kirisztus! Utána a palócok. A tarka kirisztus berepült egy odúba. Itt aztán megakadt a tudomány. Innen már ki nem lehet venni. Elöhuzakodik a kisbiró. Egyet-kettőt ránt a nadrágszijon. lehajitja a lajbiját, mászik fel. De mire a felin jár, a tarka kirisztus meg már a negyedik tán jár — Tovább egy házzal atyafiak. A hun van már megest la! Tanakodnak, törik azt a kicsit,, egyszer aztán megint csak előáll a kisbiró. De már ekkor nem a nadrágsziján, hanem a lajbiján ránt egyet- kettöt. — Mondok én egyet, kettő lenne belőle. Pesfa komám megáll, itt la, ehun e. Bera sógor, kend meg rá áll a vállára. Miska bá’ kend meg a Bera vállára, osztég igy aindétig feijebb-feljebb. Én meg majd a le tetejibe, oszt megfogom. — A bión jó lesz úgy! Felépült az embertorony. A kisbhő fejállott a hegyibe. Már könyökig be is nyúlt az odúba, a mibe berepült az a valami. Egyszerre csak elkajátja magát odafent a kisbiró, . — Fogom már. — Hadd lám! Kaját, vissza Pesta, az alsó s kiugrik f rakás alól. A többi meg potyog utána mint a körte. . Csak a .-zegény kisb ró, a ki a tarka krisztust tartotta az maradt csüngve a könyökénél fogva. Hogy gyón már most az le onnan. Összeül a kupak tanács s nagy bölcsen elhatározzák, hogy baltával kell onnan lehajigálni. Fogják hát a baltákat s hajigálják fölfelé, inig csak eredménye nincs. Végre lent van a kisbiró, de a keze nincs, mert elcsapták a fejszével, hogy lejöhessen a fáról. A kézivel együtt ottmaradt a tarka izé is, igy hát a palócok mai napig sem tudták meg, hogy milyen volt az a farka kirisztus. Ipar és kereskedelem. Eger, november 5. A miskolczi keresk. és iparkamara értesité ei. Lábbeli szállítások a hadsereg részére. A cs. és kir. hadügyminisztérium pályázatot hirdetett az 1895. évben szükséges, alább megemlített azon szükségletekre, melyek , a közipar által száilitandók. A szállításban résztvehet mii den önálló mester esetleg ezek által e czélra alkotott társaság, szövetkezet, alkalmi egyesület. Az ipar üzésre való jogosultság iparhatósági bizonyitvány- nyal igazolandó. Ajánlatok f. évi deezember hó 23.-án déli 12 óráig adandók bé az illetékes (a miskolczi kereskedelmi és iparkamara területét illetőleg tehát) kassai hadtestparancsnoksághoz. Minta és óvadék nem kívántatik. A további részletes feltételek és szükségleti kimutatás a miskolczi kereskedelmi és iparkamara irodájában megtekinthetők. A szükséglet kiterjed 15457 pár bakkancsra, 5212 pár könnyű czipöre, 1087 pár csizmára, 2118 lov. csizmára, 590 pár húsz ircsizmára, különféle szíjak. A lábbeliek egységárának kimutatása a kamara irodájában is megtekinthető. E fontos szállításra az érdekelt iparosok figyelme különösen felhi válik. “) Jellemző sajátsága a palócznak, hogy mindent, aminek nem tudja a nevét, „kirisztusnak“ hiv. Házi ipar kiállítás Folyó évi december 2.-tól kezdőleg a »Magyar kereskedelmi muzeum karácsonyi háziipari bazára«czim alatt kiállítás rendeztetik. Ezen kiállításban a többek közt. a Szent István koronája t rii'etén előállított mindazon házi és népipari termékek melyek alkalmi, de különösen karácsonyi ajándék vásárlására alkalmasak, ; ovábbá a kisipar által előállított népies ízlésű s a háziipar termékeivel rokon különlegességek helyt fognak találni. A kiállítás rendezésével a magyar kereskedelmi muzeum igazgatóságát bizta meg a kereskedelemügyi m. kir. miniszter miről a miskolczi kereskedelmi és iparkamara az érdekelteket figyelmezteti. Anyagszükséglet. A m. kir. államvasutak valamint a m. kir. áilai,»vasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. acélgyárnak 1895 évi anyagszükségleti előirányzata, melyből kivehető, hogy milyen és mennyi anyag fog jövőben beszereztetni, a miskolczi keresk. és iparkamara irodájában megtekinthető. OLVASÓASZTAL. Szalay József magyar története. Már említettük. hogy a La npél Róbert (Wodianer F és fiai könyvkiadó ezég a millenium alkalmából uj kiadásban bocsátja közzé Szalay Józsefnek, a korán elhunyt kiváló tőrténetludósnak »A magyar nemzet történeíe« czimü munkáját, még pedig akképen, hogy annak hézagait Baróti Lajossal pótoltatja és azonfelül a szöveget több mint 600 művészi kivitelű iüusztiáezióval látja el. Szalay munkáját nemcsak az kadémia részéről' érte az a kitüntetés, hogy odaítélték neki a szilágyi-féle 1200 frtos ju- falomdijat, hanem a közönség is oly 'lelkesen fogadta, hogy rövid pár év alatt az egész első kiádás elfogyott. Valóban szükség volt tehát e második kiadásra, és a kiadó ezég bölcsen cselekedett, midőn azt valóságos diszmünek tervezte, hogy méltó ékessége legyen minden magyar ember könyvespolcának. Alig jelent meg a munka prospectusa, már előttünk van az első füzet is, mely 4 Ívnyi szöveget és több mint 50 kisebb-nagyobb illuszt- rácziót tartalmaz. Az első fejezet a magyarok beköltözése előtti Magyarországot ismerteti, előbb a kőkort bemutatva számos Magyarországon talált kőkori tárgyal, aztán a bronzkort szintén bronzkori leletek rajzaival. Erre Magyarország legrégibb ismert, lakosait ismerteti a szerző nehány érdekes araviszk régiséget reprodukálva. Pannónia és Dá- cziának a rómaiaktól való meghódítását szintén számos kép illusztrálja: a Traján oszlopa néhány domborumüvü képének másolata, a Traján-hid maradványa, a római Traján-fórum, a hires Traján tibia stb. „A római közigazgatás és műveltség Pannóniában és Dácziában“ czimü fejezetben dúsan ki vannak aknázva az ó-budai ásatások; ott találtuk az aquincumi amfiteátrum képét, az ottani lejeink közül az ismert oltárkövet, a mozaikot, a bélyeges táblákat, az agyagedény-töredékeket stb. Nagyon sikerültek a Pannónia sorsára befolyással volt római császárok arczképei is: Augusztus császárné és Tiberiusó, valamint Decebal dák király egy szobrának másolata. A szöveg sehol sincs tudákos magyarázatokkal megrakva ; az előadás népies, végig egyszerű, vüágos, folyékony, olyan, a minőnek lennie kell egy a nagy közönség számára szánt munkában. Az első füzet átolvasása után tehát csak még melegebben ajánlhatjuk a munka megszerzését mindenkinek, a kit hazája története érdekel. Egy-egy füzei ára 30 kr., a ki előfizet (6 füzetre 1 frt 80 kr.-ral, 12 füzetre 3 frt 60 kr.-ral, 24 füzetre 7 frt 20 kr.-ral) a füzeteket bérmentve kapja. A teljes mü mintegy 65 füzetre fog terjedni. Gyűjtőknek minden 7 példány után egy tisztelet- példánynyal szolgál a kiadóhivatal. A megrendelések a kiadóczéghez intézendők : Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai), Budapesten Andrássv út 21. »Millennium« czimü, Budapesten megjelenő szaklap az egyetlen,, mely kizárólag a közelgő ezredéves ünnepély és kiállítás ügyével képben és írásban foglalkozik. A »Millennium« hozza a kiállításra vonatkozó hivatalos közleményeket, a pálva- dijt nyert kiállítási épülettervek kitünően sikerült rajzait, híreket arról, hogy a fővárosban és vidéken hétről hétre mik történnek az ezredéves ünnepségekre vonatkozólag ; ezenkívül olvasóinak, iparosoknak, kereskedőknek, a leendő kiállítóknak díjtalanul felvilágosítást ád. A mi lenium megküldi Munkácsy »Honfogl; lás« czimü festményének kitűnő rep- roduciióját. Szerkesztősége, Budapest V. Váczi körút 28. Ez egyedüli kiállítási szaklapot olvasóink becses figyelmébe ajánljuk. Évi előfizetési ára 8 frt, félévre 4 frt,
