Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-10-30 / 81. szám
mig elveszett tu'ajdonának ismét birtokába nem jutott. Az Atkárhoz tartozó encsi csárdában napok múlva rá is akadt az összes kerék-vasalásra, de a farészeknek ekkorra már hült helye volt. A csárda tulajdonosa, Szűcs János, mikor kérdőre vonták bevallotta, hogy a lopott holmit hozzá egy Juhász György nevű fctkári ember hozta s vele régi korcsmái tartozását rótta le, de ö csak a vasrészeket vette át tőle, a többiről nem tud semmit. Juhász György eleinte tagadta*' a lopást, később azután ö is bevallotta, hogy ö volt az, aki a mondott éjjelen Paulovics bezárt kapuját kifeszi- tette s miután a kocsiról leszedte a kereket, annak farészeit elégette, a vasát pedig elvitte Szűcs Jánoshoz, aki nemcsak hogy elengedte érte összes adósságát, de jutalmul még egy kis pálinkát is adott. A tolvaj s az orgazda ellen megtett k a feljelentést a gyöngyösi kir. járásbíróságnál. — Az esernyők réme A kaszinó-ut- czában a boltajtók felett mindenütt előre nyúló czégtáblák vannak. Ezt tudja mindenki, de azt már nem tudja mindenki, hogy milyen kellemesek ezek a mindenféle hegyes, csikonyás szélű czégtáblák az esőben járkáló közönségre nézve. — A napokban arra járván, egy öreg úrral találkoztam, a ki rettenetesén méltatlankodott valami miatt. — Mi baja bátyám ? — Nézze már, ez a menydörgös czég- tábla nem végig hasította az ujdonat uj selyem esernyőmet? Tegye ki ezt uram-öcsém az újságba, mert az még se járja hogy, ilyen alacsonyan felakasztott táblákat megtűrjenek ilyen élénk forgalmi utczában. Belátván kérésének helyes voltát, szívesen közöljük s egyszersmind a magunk részéröl is felhívjuk erre a viszás állapotra az illetékes közegek figyelmét. — Kéjutazó kéjhölgy. Budapestről a napokban egy Hegedűs Katalin nevű parádi születésű kéjhölgy szökött meg, aki egy barátnője segélyével 550 frtot lopott s most ismeretlen helyen bujdosik. Minden jel arra mutat, hogy a megszökött kéjnö szülőhelye, Párád felé vette útját s ott van elrejtőzve, de mindez ideig még nem sikerült őt elfogni. — Ellopott földműves szerszámok. Balog Lajos pásztói földműves fáskamrájából e hó 24-én délelőtt egy favágó fejszét, csákányt és egy ortó- kapát ifjú Grónai litván szintén odavaló földműves ellopott, a kinél házmotozás alkalmával a lopott szerszámokat meg is találták a kert különböző helyein elrejtve. (x) Érdekes. Lapunk mai számában közöljük Heckscher József hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető czég legsiigorubb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésére méltán felhívjuk olvasóink figyelmét. (x) Unghváry László czeglédi jóhirü gyümölcs faiskolájának mai számunkban megjelent hirdetését t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Ipar és kereskedelem. Eger, október 29. Kereskedőink és a magyar nyelv. A Borsod-Miskolczi Közlönyben olvassuk e figyelemre méltó közleményt, melyet általános érdekénél fogva mi is közzéteszünk s ajánljuk főleg kereskedéssel foglalkozó olvasóink figyelmébe: A magyar kereskedelmi törvény magában foglalja a könyvek vezetésének szabványait is. De a vezetés módozatainak fökelléke hiányzik a törvényben : a magyar nyelven, mint az állam hivatalos nyelvén való vezetés-kötelezettség kényszere. így aztán megtörténik az, hogy a kereskedők üzleti könyveiket rendszerint német, nyelven vezetik, azokat a könyveket, melyek a bíróság előtt bizonyítékot képeznek és nem egy hatósági intézkedés alapjául, támpontjául szolgálnak. A kereskedők, gyárosok, ügynökök, bankok és pénzintézetek, alig egy két kivétellel, a könyv- vezetésben úgy, mint levelezésben a hivatalos nyelv teljes mellőzésével a német nyelv szolgálatában állanak, ezt miveli az osztrák-magyar banktól kezdve az utolsó szatócs is és a magyar állameszme dicsőségére és a magyarosodás iránti törekvések hasznára ! A kereskede’em minden őt megillető jogot megkövetel és méltán, de abból a megrögzött szokásból, hogy könyveit németül vezesse, engedni nem akar; minden e téren nagy nehézségekkel kiküzdött változtatás valóságos vívmánynak, engedménynek, nyereménynek tekinthető, m-rt a legtekintélyesebb polgárok, a közösügy első szereplői mint üzletemberek, irodáikban még ma is elenyészően kis számú kivétellel mindent, de mindent német nyelven kezelnek és intéznek, csak azért, mert a törvény nagylelkűen eltűri r.z idegen nyelv használatát és ezért is, mert kereskedőink abban az ideában szenvednek, mintha a kereskedelem nemzetközi forgalom lenne s annak nemzeti iránya és szelleme ellenkeznék a forgalom külviszonyaival. Pedig a könyvek vezetésében a német nyelv használata absolute semminemű üzleti jelentőséggel nem bír, a kereskedelem fontosságára mi befolyással sínes, ellenkezőleg, a magyar nemzeti szellem és tekintély rovására szolgál. Nincs talán hathatósabb tere korunkban és a mai viszonyok között a nemzeti lét pregnansabb kifejezésének, nemzetiségünk anyagi ereje és értéke elismerésének, mint a munka, iparforgalom és üzletélet mezeje, ha e. t az állami élettel, a szellemi és erkölcsi népórdekkel, a társadalmi feladatokkal a legszorosabban, első sorban tehát nyelvileg, összekötésbe hozzuk. Egy állam vagy ország kereskedelmének valódi jelentőségét a nemzeti egyéniség, a nemzeti jelleg nyújt, mert a miként a czél C3ak az, hogy a nemzeti vagyon-források és tényezők minden irányban kifejlődjenek, ép úgy a törekvés ad az anyag forrásának eszményi ihletett, hogy az ipari és kereskedelmi irány a haza állami fensöbbségé- nek és tekintélyének érvényesítésére szolgáljon. De lehet-e szó nemzeti érdekekről akkor, midőn saját nyelvünket képtelennek tartjuk az üzlet nyilvántartására <s az ipar és kereskedelem felvirágoztatásának lehetőségét internaczionális néz- pontokhoz kötjük, midőn a vagyonszerzést, vagy üzletünk jó hírnevét kozmopolitikus eszméktől teszszük függővé. A ki nyelvében önmaga engedményeket követel s annak szuverén jogát elismerni nem hajlandó, vájjon mi fogalommal bírhat a magyar államhoz való viszonyairól ? Vagy a német nyelvnek szüntelen és minden irányban való alkalmazása előmozdítja a magyarul és magyaran való gondolkozást? »Nyelvében él a nemzet« ez a régi igazság és ez szól y kereskedelem és iparra is mint a nemzeti erő legböségessebb forrásaira. Az üzleti könyvek magyar nyelvű vezetése semmiképen sem korlátozza és gátolja valamely üzlet vezetését, viszont előmozdítja a magyar szellem és nemzeti önérzet kellő kifejtését. Hiszen a könyvvezetés maga a külföldi forgalomra semmi befolyással nem bir, ha egyébként a levelezésben az érintkezést biztosítjuk; de a nemzeti érdekeket igen is közelről érinti, mert az idegen nyelv használata semmi esetre sem lehet üdvös hatással a kereskedelem nemzetegyénisé gének feltüntetésére és kivívására. Még minket, magyarokat mernek sovinisztáknak nézni, a nemzeti aspiráeziók túlzásával vádolni, midőn az államhatalom békén eltűri rzt, hogy egy egész osztály fumigálhassa az állam hivatalos nyelvét és németül kezelje és vezesse üzleti irodáját, tevékenysége körét és a társadalom ellenvetés és gúny nélkül nézi, hogy magyar polgár és magyar hazafi üz’eti körében kizárólag és uralkodólag a német nyelvet alkalmazza. És ha ez abszurd állapothoz az ipar és kereskedelmi kamaráknak semmi szavuk sincs, ne legyen az államnak és társadalomnak sem, ma, midőn a kereskedelmi szakoktatás magyarsága azt a régi akadályt, hogy nem voltak jó magyar könyvvezetők, végleg megszüntette. ? Kell, hogy szava legyen, ha kereskedőink hazafisága nem segít a dolgon! Mondassák ki törvényileg, hogy a kereskedő könyve hitelesnek csak akkor tekinthető, bizonyítókul, vagy támpontul csak akkor fogadható el ha az állam hivatalos nyelvén vezzettetik. Legyen kereskedelmünk igazán magyar, ne csak szellemében, de nyelvében is. Kamarai közös-ülés. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara f. évi október hó 31-én (szerdán) d. u. 3 órakor közös ülést tart, a kővetkező napirenddel : I. Elnöki előterjesztések. II. Irodai jelentés. III. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata Rimaszombat r. t, város által kért havi állatvásárok engedélyezése tárgyában. IV. Az osztrák-magyar bank miskolczi fiókintézetének megkeresése váltóbirálók kijelölése iránt. V. Heves vármegye kir. tanfelügyelőjének átirata a hatvani elemi népiskolánál egy gazdasági irányú ismétlő iskola felállítása iránt. VI. Borsod vármegye alispánjának átirata Kis-Györ község által kért. húsmérés és hús árszabályozás véleményezése tárgyában. VII. A kereskedelmi és iparkamarának 18#4. évi költségelőirányzata. OLVASÓASZTAL Uj gazdasági lap. Az agrár érdekeknek a a közgazdaság egyéb ágaival kapcsolatos fejlesztése és képviselete céljából, egy uj gazdasági szaklapot alapított gazdáinknak egy kiváló csoportja. Az uj lap alapját már több mint húsz éve a gazdasági érdekeket szolgáló szaklap: a Földmivelési Érdekeink és a Gyakorlati Mezőgazda egyesitett kiadása képezi. Legelső száma Magyar Gadzdák Lapja cim alatt most jelent meg. Programmja szerint egészen gyakorlati irányúnak ígérkezik, de behatóan foglalkozik majd a mezőgazdaságot érintő közgazdasági kérdésekkel is, melyektől politikai pártoktól független és teljesen tárgyilagos álláspontot fog képviselni. Szerkesztője a vasmegyei gazd ’.sági egyesületnek volt igazgatója, herényi Gothard Sándor s a lap zászlója körül társulók névsorában közéletünk számos kiváló férfiéval (Vaszary hercegprímás, Batthyány Lajos gróf fiumei kormányzó, Széli Kálmán, Bethlen András gr. ifj. Széchenyi Imre gróf, Lévai Henrik stb.) több képviselővel (Tolnay Lajos, Harkányi Károly, Hajós József, Szemer?. Huba), előkelő gazdákkal és ura- da’mi főtisztekkel, a gazdasági tanári kar szine- javával, a vidéki gazdasági egyesületek titkáraival stb. találkozunk Első ezikkében mindjárt egy nagy- érdekű gazdasági kérdéssel, a vármegyei gazdasági bizottságok szervezetével foglalkozik, covábbi czikkei a gyakorlati gazdálkodás és a gazdasági üzleti élet köréből meritvék. „A magyar nemzet története.“ A közeledő ezredéves ünnepély alkalmával méltó képen akar ünnepelni a Lampel Róbert kiadó czég. Ez alkalomból kiadja Smlay József korán elhalt történetírónk „ A magyar nemzet története“ czimü, tiz évvel ezelőtt megjelent négy kötetes müvét. — S alay József szerencsésen elkerülte a szélsőségeket, melyekbe a népszerű, vagy a tisztán tudományos müvek szer/.öi oly könnyen beleesnek: müve tudományos színvonalon áll, előadása egyszerű és világos, és különös tekintettel van a politikai változásokra, a műveltségre s őseink életmódjaira is. E becses mü jelenleg Baráti Lajos dr. tanár átdolgozásában jelenik meg, ki különös tekintettel volt az újabb kutatásokra, s mindazon okokra, melyek hazánk jelenlegi felvirágzására lényegesebb befolyással voltak. A mü közel 600 iliusztrátiót foglal magában, melyek mind önmagukban is mübecscsel bírnak. Ez illustrátiók közt nem egy van jelesebb hazai festőink müvei közül is. (Benczúr, Liezen — Mayer, Lotz, Madarász, Székely, Than, Wagner stb.) A mü, mely kétho- tenkint 30 krajezáros füzetekben fog megjelenni, megrendelhető Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) czégnél Budapest. Andrássyut 21 sz. KÖZGAZDASÁG. Eger, október 29. Uj bank Gyöngyösön. Gyöngyösön újabban mozgalom indult meg az iránt, kogy egy uj pénzintézet létesítéssé!.', melynek ezime lenne; »Hevesmegyei Leszámítoló Bank Részvénytarság.« A bank alaptőkéje 50,000 frt. Havi állatvásár. A tisza-füredi november havi állatvásár csütörtökön, november hó 1-én fog megtartatni. Szőlövesszők eladása. Az egri borászati és szőllészeti egyesület e hó 28-án közgyűlést tartott a városház tanácstermében. A gyűlésen elhatározták, hogy 100,000 drb. I. rendű riparia vesszőt a telep czóljaira vissza fognak tartani s csupán a fölösleges, fennmaradott vesszőket bocsájtják a bortermelő közönség rendelkezésére. Az árak igen méltányosak, a mennyiben minden amerikai alany vessző I. minőségű 4 frt, II. minőségű 2 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: Dr. Schvarc (Setét) Sándor. Kiadó: Lőw Sámuel.
