Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-10-30 / 81. szám

— 4

Istenre. — Igen, ez a lelkiismereti szabadság az igaz ismertető jele a prot. kér. egyháznak; ez az, a mely minket a legélesebben elválaszt azon kiirtó, kárhoztató és eretneknek minösitő hóbortoktól, a melyek a r. kath. egyházban meggyökeresedtek.

De a hitnek és lelkiismeretnek ezen szabadsága, még tovább is vezet minket; ezzel jár együtt minden alakjában a kutatás és vizsgálódás szabadsága az élet és tudomány minden terén ; a lelkiismereti szabadság mezején, a protestantizmus éltető levegőjében. — Mennyi minden állott elő ezen a téren? Uj szellemvilág, uj tudomány és műveltség, uj művészet és uj erkölcsök. A reformatio volt az, a mely a népek lenyűgözött erőit ismét életre kelté, a szegény, kiskorú népeket iskolába gyüjté és a sok felsőbb s alsóbb tanintézetek által sánczokat és védőfalakat emelt Rómának újra, meg újra megújuló támadásai ellen.

Ezek az uj erkölcsök, melyek ezen a téren fejlődtek ki, a melyek már nem a kolostorokban, böjtölésekben, tétlen henyélésekben és koldulásokban ápoltattak, hanem szabadon és bátran léptek az élet utairá, a melyek nem a világtól való elzárkózásban, hanem mindennek — a mi csak a világban létezik — megszentelésében állanak, — igen, ezen erkölcsök a reformatiónak kedves, tápláló, romolhatatlan gyümölcsei. Igen, a szabad és egyúttal kegyes, a kegyes és egyúttal szabad szellem, — ez annak ajándéka.

De illik-e, hogv mi önmagunkat magasztaljuk és dicsőítsük? Hát nem maradtunk-e el mi is messze, — messze a czéltól?

Bizony el, valljuk be mély alázattal. A nap felé törekvő sasszámyak mily hamar elgyengültek! Az első fellelkesülésnek tüze mily hamar kialudt! Mily hamar bénult el a nagy küzdelemben kimerült erő! Mily hamar vágyódtak ismét az emberek a külsőségek és tekintélyek után! És mily hamar bálvány- isteni tiszteletet csináltak ismét a irás betűivel! Jól tudom, nem egyesek hibája ez, nem csupán a fejedelmek, papok és theologusoké; a világ eseményeinek folyása, az állami élet sajnálatraméltó szétdarabolása okozták ezt, a 30 éves vallásháborúnak gyászos maradványa: az erkölcsök elfajulása, a népek elvadulása. Dehát K. K. nekünk újra meg újra ettől a bűntől kell elnyomatva és leveretve lennünk? Hát hűtlenek legyünk mi a reformatió szelleméhez ? Megtagadjuk-e mi azt, a mit a mi atyáink vé- rökkel pecsételtek meg ? .. . Nem, sohasem!

Sőt inkább vegyük komolyan eszünkbe e napon a reformatió eredetét és alapelveit. Térjünk vissza annak életetadó forrásaihoz és merítsünk újra azokból! Hányjunk el magunktól minden szolgait, minden protestáns ellenest/ Legyen tulajdonunk az igazság bátorsága és nézzünk bátran annak szemébe. A mi hitünk olyan legyen, mint a mi atyáinké és az igazságot, a melyet mi megismertünk, valljuk is mindenki előtt, miként egykor Luther a császár és a birodalom előtt.*) Ne feledjük el soha, hogy ez az igazság és egyedül csak ez tesz minket szabadokká és boldogokká! Amen.

*) „Hogyha a szentirás bizouyitékaival, vagy nyilvános, világos és tiszta okokkal engem meg nem győznek és le nem győznek, miután sem a pápának sem a zsinatoknak feltftleuül hitelt nem adok, mivel világos, hogy azok is gyakran tévedtek és ellentmondásba estek, — miután az általam idézett és előad ,tt iratok engem meggyőztek és lelkiismeretem isten igéjének foglyává lett, semmitől sem átihatok el és nem is akarok elállani, mert nem biztos és nem tanácsos a lelkiismeret ellen esc lekedni. Isten legyen velem! Amen.“ Warga L. K. Egyh- tört. n. k. 22. lap.

E nagyhatást keltő, kitűnő egyházi beszéd után az ájtatoskodók a legnagyobb rendben szétoszlottak.

HÍREK.

Eger, október 29.

— Áthelyezés. Ferentzy Gedeon vas- uti mérnök, a miskoiczi üzletvezetőségtől a kaál-kápolnai vasúti osztálymérnökséghez helyeztetett át.

— Graefl lemondása. Graefl Jenő földbirtokos, Hevesvármegye közigazgatád bizottságának választott tagja, a ki a legutóbbi megye gyűlésen lett újból megválasztva a bizottság tagjává, de még ugyanazon a közgyűlésen leköszönt, ezen elhatározását újabban írásban is benyújtotta.

— Katonai hitoktatás. Mint értesülünk, liáziezredünkhöz a cs. és kir. hadtestparancsnokságnak rendelete folytán, Ba- sinczki János tábori lelkész küldetett ki, a ki vallásiam oktatásban fogja részesíteni ez- redünk ujonczait. A vallástani oktatás folyó hó 30. és 31 -éi délután 3 órakor fog megtartatni a Ferencrendüek templomában-- Emlék Tass és Szabolcs vezéreknek. Évekkel ezelőtt az az eszméje támadt Tiszafüred derék plebánossának, Ta- riczky Endrének, hogy Tass és Szabolcs vezérek emlékére, kik Dorogtnánál vezették át a Tisza hullámain a honfoglaló ősöket, egy emlékoszlop állittassék fel Tiszafüreden, hol az átkelés után a vezérek valószinüleg tábort ütöttek. Tiszafüred képviselőtestülete a tavasszal Lipcsei Tamás indítványára ki is mondta, hogy az emlékoszlopnak a millennium idejére való felállítását óhajtja. A vármegye, egyéb történelmi momentumok megörökítése miatt, tudvalevőleg nem vette pártfogásába a szép eszmét, de remélik hogy azt társadalmi utou mégis sikerülni fog megvalósítani. Az ott megjelenő „Tisza-Füred és Környéke“ czimű helyi lap legutóbb már felszólítást intézett a közönséghez, hogy vegye pártfogásába az ügyet. Az emlékoszlop tervezete, költségvetése kész van s aránylag nem sokba kerül.

Megrázó tragédia. Tegnap a reggeli órákban az örök halálnál is szörnyűbb lelki halál: az őrültség szálta meg Rudús Sándor alapítványi hivatalnok elméjét. — Már valami öt nap óta észleltek rajta bizonyos gyanús tüneményeket, melyekből a lelki egyensúly meghibbanására következtettek. Nem mert egyedül hálni, mert rögeszméje az volt, hogy megölik. Állandóan párnája alatt tartotta revolverét, sőt némelykor derekára is erősité. Nappal pedig rendkívül magába zárkózott volt, mit azelőtt soha sem tett. Végre tegnap reggel teljes erővel kitört rajta a baj s dühöngeni, tombolni kezdett. Szállásadója, Balkay István azonnal jelentette a rendőrségnek s onnan Derszib hadnagy és az őrmester az- zonnal ki is jöttek, hogy bevigyék a mize- rékhez, de a szegény szerencsétlen elkese- detten védte magát, az őrmesteit tőrrel le akarta szúrni, mit azonban még ideje korán észrevették s lefegyverezték. Azután beszá- litották többi szerencsétlen élőhalott embertársaihoz, hol Akantisz dr. külön szobát rendelt számára s a hol a legnagyobb gonddal ápolják, hogy hátha még sikerülne őt visszaadni az életnek s az emberi társadalomnak.

— Vendégszobák a — kaszinóban.

Az egri törzskaszinó vasárnap este tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy a kaszinó épület második emeletén levő lakhelyiségeket 2500 frt. költséggel átalakíttatja vendégszobákká s azt a kaszinó vendéglő bérlőjének, Meszmer Károlynak bérbe kiadja.

— Orvosi vizsgálat. Akantisz dr. tegnap. 29-én tartotta a főgynáziumban a tanulók között a szemvizsgálatot Mint halljuk, az eredmény kielégítő volt, a menynyiben szembeíeg nem igen találkozott.

— Tűz a keményítőgyárban. Eger egyik virágzó ipartelepe, Kanitz Jenő keményítő gyára végső veszedelemben forgott pénteken éjjel. Éjfél után 1 órakor ugyanis iszonyú láugoszlopok csaptak fel a gyártelep száritó helyiségéből, melyben nagy meny- nyiségü csiriz volt felhalmozva. A hirtelen felhangzó tűzi lármára összefutott néptömeg, elszörnyedve nézte a folytonosan tovább-tovább harapódzó tüz- tengert s az ennek nyomába gomolyodó fekete füst felhőket, melyek a veszedelem nagyságáról adtak szörnyű biztonságot. A gyár mellett elhelyezett óriási tehénistállóból, mikor kiszabadították a teheneket, ezek bögése csak fokozta a közrémületet, mely egész reggeli 7 óráig tartott, mig az önkéntes tűzoltó-egylet önfeláldozó munkássága nagynehezen gátat szabott a pusztító tűz pusztításainak. A tűz a száritón kivül, a gyártelep szarvastérre néző lakóházát is elhamvasztotta; azonban maga a gyár s a tehénistálló sértetlen maradt. A tűz keletkezésének oka eddigelé még ismeretlen; a kár a 6300 frtot meghaladja, ami azonban biztosítva volt.

— Katonák esküje. Az Egeiben állomásozó 60. gyalogezred 3, ittlévő zászlóalja, ugvszinién a 10. honvédezred 2. zászlóaljához f. hó 1-én bevonult újoncok és póttartalékosok Ő cs. és'-kir. apostoli Felségének 1893. évi októbér hó 14-én kelt legmagasabb rendelete folytán, az esküt ismételten folyó évi november hó 1-én teszik le az uj laktanya udvarán. Az esküt megelőzőleg, ugyancsak a laktanya udvarán, istentisztelet fog tartatni, s e végből az ezred parancsnokság megkereste az egri főegyházmegye egyházhatóságát, hogy az isteni tisztelet megtartására egy lelkészt küldjön ki. A lelkész egy e célra a laktanya udvarán felállítandó díszes sátorban fogja az istentiszteletet végezni, melyet a tisztikar s a legénység a sátor előtt fog végighallgatni. Az evangélium után egyházi szónoklat lesz, ezután pedig Pilleyere Rezső kapitány fogja az esküt előmondani, melyet a legénység ismételni fog. Kedvezőtlen idő esetén, az ünnepség a Ferencrendüek templomában fog megtar- tartatni. Az ünnepség reggel 7 óra 45 percz- kor veszi kezdetét. Sajnálattal kell azonban megemlékeznünk arról, hogy az ünnepségen ez alkalommal civil ember a térparancsnok egyenes parancsa folytán, részt nem vehet.

— Anti cigány meghalt. Ki ne ismerné Antit azok közűi, a ki az utóbbi években Párádon jártak? Hányszor andalított el bennünket a sétatéren az ő utól- érhetetlen művészetével .. . Sirt, zokogott kezében a száraz fa . . . Hány Cränzche- nen, Anna-bálon pezsditette fel vérünket szilaj csárdásaival, tüzes keringőivei .... És Anti most. halott. E hó 26-án temették el Orosházán olyan pompával, a milyen még cigánytemetésen nem volt. A gyász- szertartáson jelen volt az egész város és vidék intelligenciája. Több egylet testületileg vonult ki. A legelőkelőbb családok ko-