Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-10-12 / 76. szám

Singer Lajos kir. törvényszéki jegyző; tőmeggond- nok : Szánthó János gyöngyösi ügyvéd (helyettese Fehér Sándor gyöngyösi ügyvéd). Felszámolási határidő: deczember 17.

— Éjjeü orvtámadók. Rósz közbiztonsági állapotok uralkodhatnak Pasztán a hol — miként levelezőnk írja — csaknem minden ünnep és vasárnap éjjel fordulnak elő éjjeli támadások. Eddig leginkább csak a paraszt legények garázdálkodtak, most azonban már az iparos segédek is folytatják, ezt a gyalázatos mesterséget,. így az elmúlt vasárnap éjjel is két iparos segéd támadt meg s verte véresre Nagy József fiatal földmives gazdát a mint az a nagy vendéglőből haza felé ment. Bizony ha ezek az állapotok nem változnak maholnap revolvernélkül még a kapuba sem mehet ki az ember Pásztón, ami az ottani köz- biztonságra nézve nem a leghizelgöbb világot veti.

— Ha per, legyen per. Balog Ágost és Balog Pál bocsi lakosok sehogy sem tudtek békében megárulni egy gyékényen. Szóról szóra, többről többre, addig addig, hogy végre egymás hátán izzadott a kapanyél is. S —- átkozott a görcsös fütykös som nyele, a sok verekedés, rugdólódzás daczára sem tudtak — csodák csodája — egyetértésre jutni, pedig mindegyikük szentül megesküdött rá napjában háromszor is, hogy neki van igaza. De hiába, a másik csak nem akarta soha se az egyenes utat. Végtére is megunták a dolgot s perre mentek. Ha per, úgymond, hadd legyen per s rágalmazás és becsületsértés, valamint kölcsönös s többszöri súlyos és kevésbé súlyos testisértós miatt ugyancsak keményen perelik egymást — a fiskálisok nagy szomorúságára.

— Gyászhir. Beznák Gézáné szül. Sóvágó Klárika 24 éves korában, folyó hó 8-án elhunyt Bessenyőn.

— Halottak napján a »Hevesmegyei 48-as honvédegylet« megkeresése folytán a jogakadémiai polgárság kebeléből Patak Béla fog beszédet tartani a hatvani-temetőben levő honvédsimái.

— A kaszárnyákból. A bokrétás világnak már vége, egy teljes hét van már a bevonult regruták hátamegett s a jókedvű fiuk közül nem egy örömest felcserélné ezt a’ szigorú szubordinácziós katonaéletet az otthonhagyott békés »czibil«-élettel. De hát három- esztendő előtt erről még csak álmodni sem szabad. Egerbe, e hónap három első napján, nem kevesebb mint 1068 hadköteles ujoncz vonult be fegyverszolgálatra. Azonban ezekből csak kevesen maradtak Egerben a gyalogságnál; 256-ot azonnal elszállítottak közülök Galicziába a 6. huszárezredhez, 168-at beosztottak a különböző fegyvernemekhez s a gyalogsághoz besorozott 644 közül is sokan Boszniába szállíttattak a 60. gyalogezred ott állomásozó zászlóaljához.

— Áugyelláris pénz nélkül. Bart Vilmos makiári negyedbeli gőzmalmi molnárlegény f. hó 11-én arra a szomorú tapasztalatra ébredt, hogy a szürke rokolyából elveszett a piros bugyelláris. Kedvetlenül hordta egész nap a zsákot, öntögetetett a garatra, lapátolta a buzagarmadát s mikor felszórta az egészet — lett nagy öröm! — ott a bugyelláris. Kap utána nagy mohón, — bontja fel — nincs benne semmi. — A lopást bizonyosan valamelyik malommunkás követte el s most a rendőrség az összes munkások ellen megindította vizsgálatot.

— Halálozás. Tumli Jenő, 19 éves mészáros legény e hó 7-én hirtelen halállal kimúlt Egerben. A szerencsétlen athléta alakú fiatal ember már jóval ezelőtt egy rozsdás szögbe lépett s ekkor soká;g beteg volt, de teljesen felgyógyult s most — mint állítják ennek következtében — halt meg.

— Philloxera a luczer/iában. Ilyen is csak Egerben eshetik meg. Az a szerencsétlen . apró bogár előbb megette a szőllőt s mikor

már nem volt testének, lelkének hová lennie, -— oh tempóra, oh mores, — neki esik a luczernának s azt kezdi csemegézni és még az sem rettenti vissza e vadállatokat, hogy a lüczerna Egervárcs honatyjáé : Szederkényi Nándoré. Tényleg a napokban Szederkényi Hajdúhegyi luczernásában ezen az edeig megkímélt nővényen is filloxerát fedeztek fel.

— ;izÖ, szellő Okos ember Ficzere Pál P. Telekről, Más ember még azért is pénzt ad ki, hogy levegőt szív, ö meg még abból is pénzt akar, hogy Besenyői István, egy dormándi paraszt ember összeszidta. Igaz, hogy részeg fővel a háza fel- gyujtásával, meg ar von veréssel fenyegeti', de ha nem tette meg, sőt másnap még bocsánatot is kért, de Ficzere Pálnak az az elve, hogy: »Szó: szellő; kontraktus: p-piros; pénz a fundamentum,« hát soh se kérjen tőle senki se bocsánatot, csak fizessen. Törvény elé vitte a dolgot, mer! hiába: magyar ember és a per ikertestvérek, együtt bolyongják át az életet,

(x) Érdekes. Lapunk mai számában közöljük Heckscher József hamburgi szerencse hirdetményét. A hirdető ezég legszigorúbb diskrécziója és a fizetésekben pontossága által az egész világon oly hírnévre tett szert, hogy mai hirdetésé reméltán felhívj tik olvasóink figyelmét.

Ipar és kereskedelem.

Eger, okt. 11.

Állami kedvezmény. A kereskelemügyi miniszter, a pényügyminiszteyium vezetésével megbízott miniszterelnök hozzájárulásával, a Braun, Rózsa és társa ezég egri épület- és bútor vasalási iparié’ep részére 1891.' évi junius 1-től számított 10 évre az 1890. évi XIII. törvényezikk alapján megadott állami kedvezmányeket az ipartelepe jelenlegi tulpjdonosára; as első magyar lakatos és lemezáru gyár részvénytársaságra átruházta.

KÖZOKTATÁSÜGY.

Eger, október 11.

Az iparos segédek szakrajztanfolyama.

Az egri iparos-tanoncz iskolával kapcsolatban, miként a múlt tanévben, úgy az idén is egy külön szakrajz tanfolyam lóg megnyittatni az iparossegédek részére, mélyre nézve az ipariskola igazgatójától a kővetkező értesítést vettük:

A nagyméltóságu. valllás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur múlt évi deczember hó 4-én 54.216. sz. a kelt rendeletével Egerben az iparossegédek számára a szákrajz-tanfolyam szervezését megengedte.

A szakrajz iskola, mely az iparossegédek továbbképzését eszközli, f. év október bő 15-én nyílik meg. A jelen tanévben is a szakrajz tanfolyamnak felállításával biztosítva van az, hogy a tanulni vágyó iparossegédek a tanoncz-iskolában nyert előismereteiket kibővithessék s maguknak a szakmájukhoz múlhatatlanul megkivántató rajz- és szakismereteket megszerezhessék. A beiratás f. hó 15. és 16-án este 5 — 7 óra között a belvárosi községi iskola rajztermében tartatik meg.

Iparcsoportok. Az egri iparos-3egédek szak- rajztanfolyama a következő csoportokból áll:

a) Épitö iparosok csoportja, melyhez a kőművesek és ácsok tartoznak.

b) Faiparral foglalkozók csoportja, melyhez az asztalosok, esztergályosok, kocsigyártók és kádárok tartoznak.

c) Fémiparral fogíalkorók csoportja, melyhez a gép-, épitö- és mülakatosok, valamint a bádogosok tartoznak.

Felvétel. A szakrajzt&nfolyamra felvétetnek mindazon iparossegédek, kik az említett csoportok valamelyikéhez tartoznak s a következőkre kötelezik magukat:

a) Minden belépő iparossegéd köteles magát egy teljes rajzeszközzel é'látni mely áll: egy körzőből a hozzátartozókkal, egy darab 45°-u s egy darab 60°-u háromszögből, fejes vonalzóból, dörzsölő íussból, rajztáblából s végre: rajzpapirok, irónok s gumiból.

b) Köteles a tanfolyamot egész tartama alatt pontosan látogatni.

c) A tanfolyamot bevégezte előtt csak oly segéd hagyhatja el, ki más városba megy műhelybe.

d) A készített rajzok csak a tanfolyam be"

végzése után osztatnak szét.

Szorgalmi időszak. Az épitő-iparosok tanfolyama az 1894/5. tanévben négy hónapig tart. KezdődiI; november 1-én s végződik február végén.

A fa és fémipari csoport szorgalmi ideje október hó 15-től május hó végéig tart.

A tanítás teljesen díjtalan.

Az ipartanodái igazgatóság.

OLVASÓASZTAL.

Eger, Október, 11.

Maczki Valér könyve.

(Népszerű lelolvasások a magyar irodalom köréből.)

Az a szép, hazafias és kulturális törekvéseinkre nézve nagyfontosságu eszme, mely lapunk múlt számával került először a nyilvánosság elé: Dobó Istvánnak szobrot emelni Egerben, kezd mindinkább nagyobb tért hódítani magának városunkban.

Maczki Valér dr., városunk e jeles tollú fögimnáziumi tanára ugyanezen eszmétől lelkesítve, egy érdekes és felette magvas tartalmú kötetet szándékozik közrebocsájtani, melynek tiszta jövedelme Dobó István Egerben emelendő szobrának alapja javára fog fordittatni.

Mi a saját részünkről, melegen üdvözöljük Maczki drt ezen nemes törekvéseiért s midőn nagybecsíi munkájáról szóló előfizetési felhívását közzéteszük, melegen ajánljuk azt olvasóink szives figyelmébe. Az előfizetési felhívás szövege a kővetkező:

Az ezredéves ünnep közeledtére napról-napra jobban pezsdül a vér nemzetünkben, hogy minél méltóbban mutatkozzék be a »népek hazája — nagy világ« előtt az ezer éves magyar haza. Tör ténete megmondja: mit tett Európáért; ezer éves ünnepe mondja meg: ki tette azt a történetet 1

Másrészt nem egy szép tanuj elével találkozunk immár a hazában annak is, hogy a magyar mindenkor át tudta érteni s érezni, hogy a faj és nép annyiban méltó a jövőre, amennyiben meg tudja becsül múltját; azért tisztelni is tudja nagy múltja nagy embereit. íme Székesfehérvár Vörös- martynak, Szeged Dugonicsnak, Debreczen Cso- konaynak, Keszthely Kisfaludy Sándornak, Győr Kisfaludy Károlynak, Baja Tóth Kálmánnak emelt szobrot, nem említve a haza szivének, Budapestnek szobormüveit, melyek tetteink s nagyjaink emlékét hirdetik.

Ezeket meggondolva, lehetetlen, hogy Eger városa, mely mindenkor oly élénk bizonyságát adta, mennyire lelkesen érző tagja a magyar haza testezetének, valahányszor akár köznyomor, akár közdicsöség, akár közveszély riadása hasitá végig egünket, — lehetetlen, hogy épen önmaga ifánt, s önmagában a magyarság iránt legyen mostoha akkor, midőn az ezer éves ünnepen alkalmat vehet az ő legnagyobb dicsősége: Dobó István emlékének hálás megörökítésével növelni a súlyt, melyet fajunk értéke nyom a kultur nemzetek érdemeit mérlegelő serpenyőben.

Igen, Eger nem maradhat ott hátra, hol a magyar nemzet ezer éves fenállását ünnepli. ' Hát azért áztatta volna vérével a dicsőség ezédrusát, hogy csak mankójául szolgáljon az szellemi nyomorának? . . , Nem! Föl kell szalagoznunk lomb- kosznruját ama fának, melynek gyökerét vérünkkel áztatók!

S Eger ezt meg fogja tenni, s megtenné tán akkor is, ha nem találkoznék ez ügyben kezdeményező.

Azonban hosszas tűnődés helyett jobbnak látom mégis megragadni a kezdeményezést azzal, hogy egy kötetben közre bocsátom különböző alkalmakkor tartott felolvasásaimat azon szándékkal, hogy annak jövedelméből alapot tehessek le egy, Egerben felállítandó Dobó-szoborra. Amily szerény vagy splendid lesz az első alap: olyan lesz t. előfizetőim érdeme . . .

Önzetlenségem s hazafias czélom mellett legyen szabad elhatározásom forrásául azon önérzetemet is megjelölnöm, melyet belém ugv t. hallgatóim, kik előtt felolvasásaimat tartottam, mint a sajtó s több kitűnő műveltségű egyén tetszósnyilatkozatai csepegtettek; ez utóbbiak közöl legyen szabad büszkeséggel s há'ásan emlékeznem meg t. Zalár József úrról, megyénk arany- tollú alispánjáról, ki nemcsak az elsők között sietett üdvöt kívánni felolvasásaim hallatára, de a leglekötelezöbb szeretetreméltósággal vállalkozott előszó írásával tisztelni meg szerény kötetemet.

Nehogy azonban vád érjen, mintha csupán 1 a hazafriág örve és a fentisztelt aranyloü égisze